Az egyik elmélet szerint, a Pirin nevet a hegy Perun miatt kapta, aki a szlávok Zeusza és velük egyidőben érkezett a hegyre albérlőnek. Szórta is a villámokat rendesen, általában oda, ahol Veles bujkált (ez közöttük egyfajta isteni fogócska). Emellett számos egyéb nyelvi levezetés is létezik a Pirin névre.
A Vihren a Pirin hegység legmagasabb, a Balkán harmadik legmagasabb csúcsa. (mára már mind megvoltak Grimpixnek). Olvastam valahol, hogy a Pirin szépsége a Retyezáttal és a Magas Tátrával vetekszik, szerintem nyerésre áll. Bár nagyrészt gránit alkotja, mégis márvány csúcsai révén ismert. Így magasodik a Vihren is Bansko fölé, mint az egykori pogány isten sírköve.
Mikor szürkületkor Bansko szélében az állomáson lerázott magáról az autóbusz, még nem tudtuk, micsoda pompás szálláshelyet találunk. A háziúr barátságos volt és a végsőkig feszítette angol tudásomat, de megérte, mert nélküle bizony stoppal vágtunk volna neki a hegynek másnap reggel. Vendégházát ezúton is ajánlom, a buszmegállótól balra a szemközti oldalon, a fegyverbolttól alig egy huncut ugrásnyira. Már azért is keressétek fel, mert ugye, nem mindenhol adnak lekváros palacsintát a hegybe induló turistáknak reggelire.
|
2010. nyara. Menetrend a Vihren menedékháznál. |
Szóval szezonban van busz a Pirinbe, egészen Vihren lábánál található menedékházig (kb. 2100 m). Innen már gyerekjáték leküzdeni a maradék 800 métert. Ennél egyszerűbben nem mászható ez a gyönyörűséges márvány-csúcs. Jó időben akkora tömeg van a hegyen, mint nálunk, mondjuk a Bucsecsben. Nehézségi szintje mondjuk egy járni tanuló kisdednek jelenthetne némi kihívást.
|
A csúcsra vezető ösvényen éppen lefele indulnak a bolgárok polgárok. |
Már a palacsinta burkolása közben megismerkedtünk egy brit férfivel, aki pillangókat jött gyűjteni, és elmondása szerint csakis a
szívével szeret fényképezni. Ezt olyan szépen mondta, hogy jócskán megütköztünk, amikor később láttuk, hogy amint magára maradt, vígan szkennelte egy kis Canonnal a hegyet.
|
A tiszta sziklát lassan megfertőzi az élet. |
A csúcsra nem volt nehéz feljutni, csak be kellett állni a sorba és szépen felgyalogolni. A Vihren szemből egy hatalmas fal, az ösvények két oldalról kerülik meg. Hátulról, egy köves meredeken érünk a csúcsra. Mi a Vihren bal oldalán felvezető turistaúton indultunk el. Alig pár óra kell hozzá.
|
Ez a Vihren a következő csúcsról nézve, balra a völgyben van a menedékház,
a csúcs jobboldalán lefutó, meredek ösvényen lehet leereszkedni. |
A Vihrenről, ami voltaképpen egy rövidecske gerinc, tovább lehet menni, és egy meredek, köves ereszkedőn egy nyeregbe jutunk. Innen vissza lehet osonni a menedékházhoz, vagy tovább menni egy újabb hófehér gerincre.
|
Ezek már a következő gerinc képei. |
|
Itt mintha drót segítené a mászást, erre sajnos már nem jutott időnk. |
Mindenképpen érdemes kiszaladni a következő csúcsra, egyrészt mert alig félórácska, másrészt, mert innen teljesen más arcát mutatja a hegy.
|
A Fogaras U-völgyeihez szokott szemnek szokatlanok a Pirin gleccservölgy-méretei. |
|
Megint a Vihren tömbje baloldalt. Szürkésnek látszik, de van az a fény amiben vakító fehér . |
|
Vége. |
gyönyörű helyről gyönyörű képek :)
VálaszTörlésnagyon látványos hely
Nagyon ajánlom ezt az országot és ezeket a hegyeket. Apropó, idén errefelé nem jártok?
TörlésSzeretnénk nagyon, de szerintem idén megint kimarad :(
TörlésSajnos a páromnak havi munkaszerződése van és ezert csak havi 2 nap szabadságot kap... még a nyaralást sem tudom, hogy hogyan oldjuk meg.
Te nem jössz errefelé?
Juj! Gyönyörű hely, gyönyörű képekkel! Grimpix, vigyél el oda.
VálaszTörlésAkármikor :)
TörlésKlassz a bejegyzés, szinte kedvem támadt Bulgáriába menni.:) Nekem ezt látnom kel...:)
VálaszTörlés