
Tavalyi infrák következnek, egy éve forma, hogy a Hargitán tébláboltunk, sokadmagunkkal és valahol a Fertő-tető előtt nagy mesemondás kezdődött. Bigfoot túratársunk sajátos módon adta elő a Hargita mondáját, miszerint az itt élő óriások közül Gyöngyvér beleszeret Bélbor vitézbe, aki ugye csak egy ember volt, s hogy ezt a drámát feloldják, barátnéja, Hargita csodafőzetével kúrálták kicsire az egész óriás nemzetséget. Az elmesélt történet nyitva hagyott ugyan pár bal agyféltekés kérdést, de leginkább azt, hogyan lehetséges, hogy eddig nem hallottuk ezt a mondát.
A második monda a Kakasbarozdáról, vagy Ördögbarozdáról szólt, melyben az ördögök vezére malmot készíttet a Vargyason, hogy ott őrölje a bűn magvait s azzal szórja be a vidéket. Bár a monda szerint a székelyek végül elterelték a patakot, az a gyanúm, hogy a bűn magjából (vagy lisztjéből) jócskán hullottak ezekbe a völgyekbe, mert itt lopják csak igazán a fát a kápolnási és oláhfalusi székelyek.
Szóval az a helyzet, hogy a Hargita ezen legendájával eddig sehol másutt nem találkoztam. Egyetlen hozzáférhető forrás a Székelyföldi legendárium, amit tán mégsem nevezhetünk ősforrásnak, tekintve a korát. A könyvészet címei meg ugyancsak meghaladják a Városi Könyvtár képességeit. Szóval ha valaki tudja a Hargita hegy mondájának egy fellelhető forrását, az ne tartsa vissza ezt az információt, cserébe megmutatom, hol nőnek a legszebb galócák ezen a mesehegyen.
Na figyelj: mi alig várjuk, hogy elmenjen a hó és te ismét havat varázsolsz a tájra! Nem szép tőled...:-)
VálaszTörlés