Van itt egy elég részletes leírás, hogyan lehet kivonni a cián rétegből a 40% vörös, illetve a magenta rétegből a 20% sárga maszkot (?), természetesen nem egységesen az egész képről, hanem az egyes színek telítettségéhez mérten, ahogy illik. Számomra már az kérdés, hogy miért is nem egységesen, hiszen a maszk is a festékek tökéletlenségét imitálja, nem?. Mindenesetre rendesen bemutatja a PS eddig sohasem használt funkcióit :) Végig is csináltuk, de az eredmény messze elmaradt attól, amit sokkal kevesebb munkával elő tudunk állítani. Talán az lehet az oka, hogy a 40-20% az nem minden filmre igaz (a fenti filmszegélyeken nem is tűnik annyinak) és onnantól borul az egész. Vagy csak valamit elvétettünk a rengeteg lépés alatt. De mindegy is, mert a rommá szubsztraktolt 8 bites jpget a legvégén kontrasztosította fel a kolléga, ami az egész művelet komolyságát megkérdőjelezte.
Jóval egyszerűbb módszer a maszk teljes kivonása a képből, ez az invertálást is megoldja. Ehhez nem árt, ha a perforált szélet is digitalizáljuk, mert ebből vesszük a mintát. Itt nincs cicózás, akár actiont is lehetne írni a folyamatból, de valahogy ez is ott bukik meg, hogy a gyenge kontrasztú kép utólagos feljavítása fésűt csinál a hisztogramból. De mi értelme is volna annyira ráfeszülni a maszk eltüntetésére? Van annál sokkal több baj is a színes negatívokkal. Kicsi a tónusterjedelme, nincs benne igazán sötét részlet, mivel nincs benne ezüst, csak tökéletlen festékanyagok, és az alapfátyol lehetetlenné teszi, hogy igazán világos részek is megjelenhessenek. Vagyis szegény eléggé kontrasztszegény, és a szűk tónustartományból kell kikeverni egy kontrasztos, nagy dinamikájú képet, ráadásul a fehéregyensúly is korlátozott. Igazi RAW-nak való feladat. |
| Kitalálod melyik a fenti módszer és melyik a RAW-ból kidolgozott? |
Mivel kellene némi képzelőerő, hogy a negatív képet pozitívban vizualizálva dolgozzunk, ezért a kép kivágása, forgatása után első lépésben átfordítjuk pozitívra, mert enélkül nem látjuk mennyire kell sötétre, vagy világosra szűrni a részleteket.
Ez a tónusgörbék ablakban valósítható meg (a lineáris tónusgörbét kell megtükrözni vízszintesen, a baloldali ábrán ezt további érintőpontokkal is gazdagítottuk), az RGB csatornák görbéje innentől értelemszerűen pont fordítva fog működni. Ezután jöhet a fehéregyensúly, ami a narancs elszíneződést fogja megoldani. Ennek mintáját vehetjük a szegélyről, hogyha nem vágtuk le, vagy a kép kiexponálatlan részéről, de a legjobb ha kapunk a képen semleges szürke foltot, amire fehéregyensúlyt állíthatunk. A fehéregyensúly csúszkák természetesen fordítva fognak működni, és elég kevés mozgásterünk marad a kék (vagyis ebben az esetben a sárga) oldalon. Értelemszerűen az Exposure és a többi megvilágításért felelős csúszkák mind fordítva fognak működni, de ez hamar szokható a White és a Black, a Shadow és a Highlight felcserélődnek, és a csúszka iránya is bizarr lesz picit. Próbálkozhatunk a görbék egyes csatornáinak a hangolásával is, ezek maradnak a régi irányban. A retusok nagyrésze RAW-ként is elvégezhető (porszemek, karcolások), ha meg marad valami, amit már tényleg csak PS-ban lehet megoldani (az egyes színek külön beállítása azért elég kemény a felcserélt csúszkákon), csak akkor érdemes ott folytatni, de mindenképpen 12 biten. A folyamat elmenthető, egy-egy filmre preset hozható létre, amit csak rá kell dobni a képekre, ez elvégzi a munka oroszlánrészét, de az egyenkénti finomkodást sajnos így sem fogjuk megúszni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése