Nyald ki a seggem Ceauşescu!* - költészet és kényszer

Nem az első eset, hogy közszolgálatot vállal az Utazások. Az van ugyanis, hogy az alábbi verset sehol sem találja az internet. Ezen most segítünk. Emlékszem '86-ban, anyám izgalmára, ahogy hazajött munkából és mutatta az újságot, meg lelkünkre kötötte, hogy ezt soha senkinek nem szabad elmondani, de né, összeolvasva az első betűket a versben, hú ez valami hihetetlen rákendroll. Jocónak köszönjétek, hogy megőrizte a HUNGARIAN HUMAN RIGHTS FOUNDATION pdf-jét. 

Amúgy, az az urban legend keringett, hogy az eset után a költőt elütötte véletlenül egy autó, de erre semmiféle bizonyítékot nem találtunk, csak arra volt utalás, hogy pofozgatták a vers miatt egy darabig a szekuritátén. Nem tudom ő mit gondolt, végül megérte e, ha valaki tud valamit, írja meg a hozzászólásokban.

Ímé tehát Murgu Pál akrosztichonja, ahogyan az a Hargitában megjelent 1986. január 26-án. 

Jövőnk Hitével

       Nicolae Ceausescu
      elvtárs tiszteletére

Januárban fölragyog

kibontakozóban a jövő e tájon,

ölti hajnalok fényességét,

létrelobban milliók hitében,

testesül majd földnek tavaszában,

érik gyümölccsé gazdag őszében.

Szilárdul bennünk is a tettek vágya,

ereinkben munkál a tűz,

testvéri összefogásban erősödünk,

él mibennünk a Jövő, újjászületik

sorsunkat örökre összefogja.

Köszönt ma Embert, köztünk az Elsőt

éltető szívünk minden dobbanása

nyílik lelkünkből a szeretet

száll a hála vallomása;

ez a mi jövőnk, januárban ragyogó

remény halhatatlan szavaival:

Románia, Ceausescu, pártos hitünk!

                                       Murgu Pál

* Mire is utaltunk a címben?