Mentsd ami menthető?

Ebben az online médiával telibevert közösségi térben, ami az internet bármelyik tetszőleges szeglete a posztmodern doménben, szeretjük azt hinni, hogy amit a közös asztalra tojunk, az nem egy bűzölgő szarkupac, hanem mondjuk gőzölgő csokis puding. És mint ilyen, érdemes a többiek figyelmére, neadjisten lájkjára. És ezt fenntartandó, mikor másvalaki fektet kábelt a közös médiafelületre, mi is biztosítjuk őt róla, hogy ez bizony derék teljesítmény volt. 

Na, mi is pont így vagyunk a közélet időnkénti megtrágyázásával, amit többnyire előre eltervezetten az Utazásokban követünk el rendszerint. Ezért most sem elássuk, amit kinyomtunk magunkból az évek során, hanem megpróbáljuk becsomagolni és eltenni későbbre. Konzerválni, mert majd az elkövetkező generációknak milyen jó lesz, amikor megtalálják. Ami igaz is lehet, a jövő néprajzkutatói, rátalálva egy-egy poros szerver merevlemezére, borzadva szemlélhetik majd, mit hordtunk mi össze népi-popkultúra gyanánt. De ahogy sejtem, ők se fognak sokkal jobban állni kulturálisan, sőt az is elképzelhető, hogy egy-egy régi insta, tictoc, vagy coub-gyűjteményt felfedezve, keserűen sóhajtanak fel, hogy hej, bizony régen minden sokkal, de sokkal jobb volt. 

Ha még nem lenne világos, konkrétan blogtartalom mentésről lesz szó, csak kicsit távolabbról szaladtunk neki. Van aki csak a bevezetőket szereti olvasni a technikai cikkeknél, az itt be is fejezheti. Aki nem akarja végigszenvedni a sok sikertelen próbálkozást, nehogy ragadjon is rá valami, az ugorjon egyből a végére.

Innen nyaltuk az ötletet, ahol a kolléga sokkal bővebben ír a témáról, de azóta csöppet meghaladták azt a bejegyzést az idők. Mi csak a szöveg és képek backupjával fogunk most foglalkozni, azt is röviden, inkább csak jegyzet gyanánt, hogy egy-két év múlva, mikor ismét eszünkbe jut menteni (mindent mi menthető), ne kelljen sokat keresgélni.

A blogger felületén el lehet menteni blogtartalmat, ez egy xml filet eredményez, ami leginkább csak arra alkalmas, hogy egy másik blogba migráltathassuk az összes cuccunkat. Ezt az xml-t próbáltuk ki a blogból könyvet bejegyzés alkalmával is, egyelőre ezek a konverterek biztosítják a legjobb hozzáférést a szövegtartalmakhoz. Több órás kutatómunkával sem sikerült olvashatóbbá tenni ezt az  adathalmazt, NotePad++, XML readerek, Newsfeed olvasók, mind sorra kerültek. Nagy mennyiségű adatnál azért felmerülhet, hogy gyorsabb valami programot írni a feldolgozásra, a tagek kigyomlálására. Másik hátránya ennek a módszernek, hogy nem menti el a képeket, csak a bejegyzések és kommentek szövegét, sablonokat, formázásokat. A mi esetünkben ez egy 8,5 megás állomány jelenleg.

Ha a képeket is menteni akarjuk, mert miért is ne akarnánk, akkor más módszer is van, ami a google takeout.

Itt akkora aranybánya van, hogy elsőre fel se fogjuk, majd még visszatérünk ide. Egyedül a blogot és a Google Fotókat pipáltuk ki letöltésre.

Hát nem két perc volt és elsőre nem is sikerült. A letölthető csomagról levélben kaptunk értesítést, de ha van helyed a google Driveon, oda is kérheted. Csak azt meg minek, hát pont tőlük akarunk lementeni. A csomagban sok minden érdekességet fogsz találni, olyan fotókat, amikről nem is tudtad, hogy elkészültek, nemcsak a blog képei lesznek itt, hanem MINDEN. Is. (Hogy utálom ezt a mondást, Istenem.)

Csak nyugi, nem vagyunk méltóak, hogy a Wang saruszíját megoldjuk, vagy kössük, vagy ilyesmi,
csak egyszer publikáltunk náluk, ezért van benne a listámban az is :)

Például megtudod, hogy a telefonod titokban mindent felszinkronizált az évek során, pedig esküdni mernél, hogy kikapcsoltad. Ezt online itt tudod megnézni és kigyomlálni mielőtt a takeouttal mentenél. Érdemes körülnézni és szétcsapni a képek között, az se kizárt olyasmit találsz meg, amiről azt hitted, már rég elveszett. Aztán itt találhatóak a blogger képei, a mi esetünkben legalább három mappa tartalmazza az Utazások képeit, de a társblogokra feltöltött cuccok is itt vannak külön mappákban. A három bloggermappa létét nem igazán értjük, neveik is zavarba ejtőek, de nem találtunk módot az egybenyitásra és különben sem szívesen piszkáljuk, nehogy a napló vallja kárát.

Így tehát a takeout is, még olyan blogokról is leszedeget ezt, azt, aminek társszerzője voltál, vagy csak amihez valaha hozzáférést kaptál bármi okból kifolyólag, de ezekről a helyekről nem húz le idegen adatot, csak a saját nevünkkel közzétett bejegyzéseket, illetve kommenteket ezekről a blogokról.

A takeout nem ugyanazt az XML filet hozza létre a szövegeinkből, mint a sima backup-módszer,  a kifejezett tartalom itt egy ATOM kiterjesztésű állomány, csak 6 megás, de pont olyan gyarlón fest, mint az XML megnyitva bármiben.

Azért a dologhoz hozzátartozik, hogy nem kifejezetten értünk a newsfeedekhez, RSS, Atom dolgokhoz, a html kódolás és az XML szintaxis is hottentotta számunkra, de a munkát beletettem, installáltam, konvertáltam, feed readerbe tettem, onnan is kivettem, language megjelenítéseket cseréltem, azokat is visszatettem, de nem sikerült egy emberi olvasásra alkalmas módszert találni.

Így most hirtelen nem is tudom, hogy az ilyen leszedett anyagban van e valami olyasmi, amitől a GDPR összeráncolná a szemöldökét, mittudom a kommentelők kilétére vonatkozó cuccok, megfuttatva semmi gyanúsat nem láttam, de pont nem is nagyon érdekel.

Na szóval végül visszanyúltunk a régi fapados, de nagyszerű megoldáshoz, szépen lerántottuk offlineba az egész blogot egy HTTrack nevű alkalmazással. Persze ez se sikerült, sokat kell bíbelődni a beállításokkal, a trackelési mélységgel, hogy tényleg minden hasznos dolog lejöjjön, de ne is húzza le magával a teljes internetet se.

De lehet, hogy csak el kellene engedni az egészet, ha jön a mágnesvihar, hát vigye az Utazásokat is oda, ahová való. Én most nekiállok és kigyomlálom a guglinál található képeimet, jó kis időutazás lesz.