2020/10/20

Először volt a bugyi, most meg a maszk! Mi lesz a következő???

Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet? (JA)


Az alkesz vicc szerint azért nem egészséges vizet inni, mert abban nagyon durván basznak a halak, de ugyanez igaz a levegőre is, amit beszívunk. Hiszen, apró nyálcseppekkel szórjuk tele a levegőt, így utaztatunk vírusokat, baktériumokat, spórákat. De simán bele is fingunk, meg különben is mindenféle  testünkből kiszabadult atomokkal molekulázzuk tele a közös életteret. Amit aztán más benyel, bepislog, letüdőz. Hát pont így működik a szaglás, meg az ízlelés is: mások büdöséből néhány molekula felragad a mi szaglóidegünkre, nyelvünkre.

Tetszik, nem tetszik, az emberi test is anyagot ken szét maga körül, mint a csiga, különféle hulladékokat, váladékokat hagy maga után, és az, hogy ez másoknak izgalmas, vagy undorító, esetleg közömbös, vagy az egészségére ártalmas, az helyzetfüggő. Van akit undorít mások hámló bőre, és van aki szívesen nyomogatja mások pattanásait is. Szóval nem vagyunk egyformák. És nem is mindig zavar, hogy bozontosabb embertársaink közös életterünkbe hullatják a szőrüket (és úgy telebundázzák a vécéülőkét, mintha egy mókust tartanának a mogyoróik mellett), mindaddig, amíg az alsó szomszéd bog haja miatt a felső szomszéd kulája nem a mi budinkból szól ki, hogy heló.

Forrás: Amazon JINF
Rengeteg tevékenységünk direkt azt a célt szolgálja, hogy szimbolikusan, vagy valóságosan, de keveredjünk, atomokat, molekulákat csereberéljünk. Az egyszerű kézfogás, a vérszerződés, az egymás poharából ivás. A nyalakodáson át, az orvosilag indokolt és intézményesített, de sokkal szürreálisabb véradáson keresztül, egészen a szervcserékig, hogy a legbizarrabb szarátültetéses terápiákba ne is menjünk bele.
De kozmikus értelemben, is mindenki csereberéli az alkotóelemeit, amelyeket elcsépelten csillagpornak szoktunk mondani, mert zömmel valóban csillagokban született alkotóelemekről van szó, ami állandó körforgásban van a Földön (és hosszabb távon az Univerzumban). Ezért szokták mondani, hogy mára nagy valószínűséggel sokunkban van olyan vízmolekula is, amelyiket valamelyik római császár pisilt ki egy orgia után. 
Kiszuszogunk pár széntartalmú molekulát, amit fotoszintetizál a paradicsom, aztán valaki megveszi a piacon és beépíti a szervezetébe. Aztán valamikor, lehet ha csak halála után, továbbadja, de hiszen tudjátok, sírján fű nő, azt a tehén lelegeli ésatöbbi... Az átlagos emberi test 10^27 (tíz a huszonhetedik hatványon) nagyságrendű atomot tartalmaz, ami az univerzum csillagainak a számával hasonló nagyságrend, nem túlzás tehát az, hogy minden ember egy külön Univerzum. És ennek az atommennyiségnek jelentős részét sűrűn cseréli is az ember, míg például a csontokban megkötött atomokat viszonylag ritkábban.

Forrás: Amazon JINF
De valójában, az a lény, amit mi embernek nézünk, fenség, észak fok, idegenség, mennyire számít egyetlen élőlénynek, amikor sejtjeinek fele nem is emberi sejt (10:1 -től 1:1-ig arány között szól a szakirodalom, természetesen a baktériumok javára).
Nagyobb részünk baktériumok, vírusok, atkák, mindenféle jószágok lelkes kommunája, tehát egy random Kovács Bélabácsi, egyetlen emberből és 10.000 különféle egyéb életformából áll, de úgy, hogy az emberi sejtek száma semmilyen becslés szerint sem haladja meg a nem emberi sejtek számát. Most abba ne is menjünk bele, hogy többségünk mekkora nagy szarzsák, nem véletlenül oktatott minket, süldő legénykéket, Vén Farkas annak idején, hogy a legjobb nőben is két kiló van ebből az anyagból. 

Tehát minden ember egy hatalmas életközösség, nagy része boldog szimbiózisban, egy univerzum, amiről óhatatlanul lepotyognak élőlények, és rátapadnak újabbak másokról. Ahogyan egy denevérről, a tobzoskán át, rá a kínaira. És akkor itt érünk vissza a bevezetőhöz. Nem az a baj, hogy a levegőn üzekedünk, hanem hogy közben mindjárt kilenc milliárdan leszünk. És emiatt összeér a szimbolikus  fenekünk. Na ez az egészségtelen. És akkor már csak nézőpont kérdése, hogy a vírusra kell gyógyszert keresni, vagy a vírus maga egy bizarr gyógyszer, aminek ugyan a hatása nem túl erős, ellenben sok a káros mellékhatása. 

Teljesen világos, hogy a COVID-19 kapcsán felmerülő kötelező maszk-használat két némileg ellentmondó paradigmán alapszik. És most hagyjuk azt a burleszket, amit a járvány elején előadtak a véleményvezérek a maszkviseléssel kapcsolatban. Mi nem megyünk bele olyan tudományos és látszólag tudományos vitákba, hogy hasznos e a maszk és hogy magunkat, vagy mások édes jó anyukáját védjük e vele. Azt sem vitatjuk, hogy bárki a házában, üzletében elvárhatja a vendégeitől a maszk használatát. De a szabadban előírni a maszk használatát nincs jogotok! Beleszülettünk egy olyan rabságba, ahol a közös fórumainkon ágyékunkat takargatni kell. Bugyit húzattatok elődeink fenekére. Most meg a mi fejünkre? A számra azért ne... csak az arcomra ne! Azt én akarom eldönteni, mikor jött el az ideje annak, hogy maszkot húzzak a fejemre. Ne siettessétek a pillanatot.

Nem tilthatjátok meg testünket! Nem áshattok egy újabb árkot az emberek közé, ami alapján gyűlölhetik egymást, nincs szükség még a maszk-kérdésre is ahhoz, hogy megvessük és utáljuk egymást. És ahogy nem büntethető az, aki csóré seggel leül más kanapéjára, de seggbe azért még rúgható, ugyanúgy ránk lehet bízni azt a feladatot is, hogy a kézzel a taknyos orrát törlő és betegen hozzánk bújó embert elküldjük e más vidékre, vagy ápoljuk. Mert vannak vidékek. Nem kell ahhoz rendelet.

vannak vidékek
ahol a népek
csöndben az ágak
jelekkel élnek
beszélni félnek
viharra várnak (KS)

Mi már a bugyi kötelezővé tételével sem értünk egyet. De most mi lesz? A szájat is tabusítjuk, meg az orrot? Aztán mert néhányan csipások, jön a napszemüveg? A fülzsírosok miatt a fülvédő? A korpás hajúak miatt sapka? S mikor majd jogtalanul vegzálnak a rendőrök, mit mondasz nekik mérgedben? Hát a politikusoknak? Csókoljátok meg a... számat? 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése