1 Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet. 2 És féljen és rettegjen tőletek a földnek minden állatja az égnek minden madara: minden a mi nyüzsög a földön, és a tengernek minden hala kezetekbe adatott; (Mózes 9 - amiben a zsidó/keresztény Isten felszólítja az emberiséget, hogy most már úgy istenigazából basszon oda a Földnek és a bioszférának)
Aki újabban azt állítja, hogy a nagy meleg, meg a hőhullám, irtó nagy stresszet okoz az embereknek. És ebbe mind meghalunk. Én ezt nem vitatom, csak az jut eszembe, hogy a szakemberek a COVID-ra is ugyanezt mondták, mégis valahogy többen vagyunk, mint két éve (az megvan, hogy elrúgtuk a 8 milliárdot?). Mondjuk a fölösleges pofázás és az abból keletkezett hisztihullám, az áltudomány térhódítása, a durva jogtiprások, valóban rendkívül stresszeltek, de most nem erről van szó.
Azt tapasztalatból tudjuk, hogy a levegő páratartalma nagyban befolyásolja a hőérzetet. Ugyanis mindenkinek vannak olyan rohadék barátai, akik a szaunában minden egyes alkalommal nagy legénynek hiszik magukat a legalsó lépcsőn, ezért ráloccsintanak egy vödör vizet a forró kövekre, majd ők lesznek rosszul leghamarabb, és futnak ki, otthagyva a többieket pácolódni. Na, ilyen esetben a páratartalom változik meg hirtelen, és mégis a melegérzetünk szalad meg. Ezt az érzetet járja körbe a hőindex. Hőindex, páratartalom, meg hasonlók következnek. 
A hőindex kalkulátor nagyjából a fenti táblázat szerint működik, viszont ad hőérzet fokot is. 26-27 foktól felfele, szinte bármilyen páratartalomra megfenyeget, 32 foktól felfele meg egyenesen ijesztget. Úgy tűnik ez a melegben sápítozók mérőszáma, ugyanis rendes ember 30 fokos melegben bármilyen páratartalom mellett hálát ad, hogy végre nem kell fázzon, pláne fűtsön.
És milyenek már ezek a szélhűtés kalkulátorok is, bezzeg -10C fokig bármilyen relatív páratartalom és szélsebesség mellett, teljesen rendben van szerintük minden. Mi fiatal korunkban sátoroztunk -15C fokban és hát... nem az igazi, még szélcsendben sem.
Mint látható, ennek a bejegyzésnek az empátiaszintje igencsak alacsony. Érdekesség, hogy a melegtől rinyálók zöme, a téli, otthoni 18 foktól is hisztirohamot kap, mintha nem lehetne egy kurva mackónadrágot, meg gyapjúzoknit felhúzni. Szóval repülőzzetek, autózzatok, fogyasztásban bátorak legyetek, és azért a pár veszélyeztetett emberért, akit valóban lecsap a hőguta, használjatok légkondit, és fűtsetek télen is, mint az állat (az állat nem fűt, hanem hibernál), hátha nem fog a gyerek orrán kiköszönni a zöldtakony, hogy helló. Hátha így majd mindenki veszélyeztetett lesz végül, nemcsak az a pár életképtelen.
Mellesleg, attól a melegtől, amitől, mondjuk Csíkban, már sóhajtoznak, valószínűleg egy kongói migráns még tüdőgyulladást kapna és fordítva is. De úgyis lesz, aki túléli a klímaváltozást vagy így, vagy úgy. És lássuk be, az érdemli meg az evolúciós győzelmet, és az örökli a szétcseszett Földet, aki a szemétdomb mellett is ki tudja pottyantani az utódot az extrém veszélyes 40 fokos melegben, nem az, aki hatalmas orvosi apparátus és légkondi mellet is, császárral, lombikkal, mesterségesen és úgy is csak alig-alig bírja tartani a Kárpát-medencét, nemhogy telibe szülni.
Na, vissza a páratartalomra és a hőérzetre. Innentől nem lesz érdekes, csak saját számolgatások következnek a téma jobb megértése érdekében.
És ez a harmatpont. Harmatponton (általában) a relatív páratartalom 100% (a többlet, ha van, akkor kicsapódik egy hideg felületen). Ha van egy mérésünk (hőmérséklet + páratartalom) a lakásban, akkor kiszámítható, hogy milyen hideg falon lesz kicsapódás (ha ez állandó vagy gyakori, akkor itt várható penészedés). Bár a harmatpont is egy jó információ arról, hogy mennyi a levegő páratartalma, valamiért mégis a relatív páratartalmat használják leginkább.
A relatív páratartalom azt mutatja meg mennyire közel vagyunk a szaturációhoz az adott hőmérsékleten. Lehűtve a levegőt, annak megnő a relatív páratartalma, melegítve meg lecsökken. A penészedést két módon tudod elkerülni, egyrészt lecsökkented a relatív páratartalmat (jobban fűtöd a lakást, vagy kivonod a párát), vagy a hideg falaidat valahogy leszigeteled, hogy ne hűljenek harmatpont alá.
Csekkoljuk az ábrán levő példát, ahol 100gr vizet párologtattunk el 0,83 köbméter (1kg) levegőben. Máris látszik, hogy ez valami brutál-szauna-szerűség lehet, mert ilyen értékek mellett 203C lenne a hőérzet. Ilyen szauna nincs, ez már grillező.
A kalkulátorban megjelennek az aktuális és a szaturációs gőznyomás is, erről bővebbet itt lehet találni, de nagyjából az a lényeg, hogy a a forráspont akkor következik be, amikor a gőz nyomása eléri azt az értéket, amivel legyőzi a levegő nyomását és nemcsak a víz felszínéről tud kilépni a levegőbe a cucc. (Kár, hogy a kalkulátor csak 60 fokig szavatolja a pontos számítást, biztos ennek is megvan az oka, mert máshol is ezt a korlátot tapasztaltuk.) Ebből következik az is, hogy nagy magasságban alacsonyabb hőmérsékleten forr a víz, sőt extrém alacsony nyomáson akár szoba-hőmérsékleten is felforralható (fecskendős vákuum-kísérletek, a neten). A légnyomásnak sem mindegy, hogy mit írsz be a kalkulátorba, ha nincs megbízható mérőműszered, akkor rögtönözni kell. A meteoblue szerint 1021hPa van most Székelyudvarhelyen, de ez nekünk gyanús, megnéztük mit mond az Omu-csúcsra. És ott is. Tehát nem számol a magassággal. De ez a kalkulátor igen. Ez meg egy másik kalkulátor, érdekes, hogy van tizednyi eltérés, pedig az oldalakon az egyenletek találnak, gyanítjuk, hogy a kerekítésekből adódik. Mindenesetre 973.5hPa már valamivel elfogadhatóbb értéknek tűnik (vagy a meteocast normális értéket mutat).
Mivel láttuk, hogy a nyomást általában a tengerszintre normalizálva adják meg a meteorológiai jelentések, ezért igazi nyomásértéket pl. az Omu-csúcson úgy tudsz mérni, hogyha odamész. A mért értéket aztán összehasonlítod a fenti módon kikalkulátorozott értékkel, s innen tudod meg, hogy romlik, vagy javul az idő. Ezért volt zsákutca a barométeres magasságmérős karóra, mert a terepen nem tűnt életszerűnek, fejben számolgatni a kalibrált magasságból, hogy most vihar közeledik, vagy csak két órája hágóra mész. Ezekről bővebben itt.
Kis gyakorlat. Egy szauna legyen 2*2*3m, vagyis 12 köbméter. Ami ugye kb. 14,4 kg levegő. Tipikusnak mondható 60 Celsius fokon 5% páratartalommal 8,85 g(víz) / kg (levegő), vagyis összesen 127,4 gramm víz van a légtérben. Ezt már veszélyesnek ítéli meg a hőindex kalkulátor. Öntsön most a debil barátunk pár kanál vizet a kövekre, mondjuk 3 decit, vagyis 300 grammot. (127,4+300g víz) / 14,4 kg levegővel kb 29,6g víz / 1 kg levegő, ami a kalkulátor szerint 19% relatív páratartalom. A hőérzet az iménti 52fokról hirtelen 78C fokra ugrik. Csak érdekesség képpen 7% relatív páratartalom fölött már extrém veszélyről beszél a kalkulátor, a szauna küszöbén vár rád a halál. Pedig a leírások szerint csak 10-20% körül kezdenek a bénábbak egy polccal lennebb költözni. 20-30% fölött meg a legéletképtelenebbek nagy sóhajtozva elhagyják a szaunát. A mi mérőműszerünk a száraz szaunában értékelhetetlen eredményt adott, 60C fok körül 40%, aminek a hőérzete 128C lenne, kétlem, hogy ennyi lehetett. A szauna saját műszerei leolvashatatlanok voltak (kosz vagy pára miatt). Bár ekkor már csak mi nem akartunk kiszaladni és mondjuk nekünk se lett volna kedvünk százméteres síkfutásra.
A gőzfürdő esetén picit más a helyzet, ott bár alacsonyabb hőmérséklettel operálnak (50 Celsius), a relatív páratartalom akár 80% is lehet (156C hőérzet, 46 foknál indul a felhőképződés). A kalkulátor szerint ez is extrém veszélyes. Azonban a tapasztalat az, hogy csak a legritkább esetben viszi el a mentő az embereket a gőzfürdőből is. Nekünk, a szintén nem megbízható műszerünk 59,5C (a befúvónyílás irányában), illetve 42,9C (a falnál) melegre 98%-ot mért, aminek 319C lenne a hőérzete, és hát nem szenvedtünk, hanem lazítottunk. Gyanítjuk, hogy a műszer nem ilyen körülményekre volt tervezve. Mint ahogy az ember sem a klímakatasztrófára volt tervezve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése