A Szlovák Paradicsomot már le magyar narancsoztuk, de az az igazság, hogy ebben nem a hely a hibás, hanem a blogger kollégák ékesszólása, szuperlatívuszai. Miattuk van az, hogy kiszaladt a számon, ez paradicsom? há' nálunk pont így néz ki egy árvíz sújtotta fatelep. Tehát tárgyilagosabban, egy jó kis kirándulóhely, a kiscsalád részire, ahol a természetet ötvözte az ember néhány kalandpark elemmel. Leginkább a Stan-völgyéhez hasonlítanám, de ez utóbbi persze a kiépítésben semmiféle szépséget nem hordoz.
Erdőalja (Podlesok) egy kis turistaközpont, kisbolt, néhány étterem, ahol a mirelit csirke bosszút áll az ebédért, drága parkoló és egy kemping. A kemping nagyon hightech, de mindenki csak átbújik a beléptető forgóajtón. A tusoló féleurós zsetonnal működik 3 percet. Na itt álljunk meg. Zseton, hogy 3 percig csorgasd magadra a vizet? 3 perc alatt egy lovat is le lehet csutakolni. Szekerestül. Na mindegy, zsetonnal megy itt a villanytűzhely is, de vettem új fenszi forralót, legalább kipróbáltuk. Budi, tusoló csak három darab, sorbanállós, viszont tiszta, van szeletív hulladékkezelés és pompás kilátás a Tátrára.
Hétvégén voltunk, tele is volt a kemping, közelben fiatalok. Az utóbbi időben egyre jobban hatalmasodik el rajtam a nagyapám-komplexus, de ebben az esetben kellemesen csalódtunk. Guns'n'Roses, PulicEnemy, Ozzy, meg ilyenek. Mivan? Anyu usbjét hozták véletlenül s otthon maradt az Avicii? Nem is tébláboltak a turistaösvényeken, csak lesátoroztak és ittak, ahogy illik az ők korukban. Ahogy annak idején mi is csináltuk. És bár minden este alulmaradtak az alkohol elleni harcban, másnap estére újra nekigyürkőztek. Amúgy a normális zene egész Szlovákiát jellemezte. Sehol sem bömbölt a mulatós, meg a latinos #@$. Hallatszik, hol a vége a Balkánnak.
A Suchá Belá (magyarul Száraz-Béla-patak) szurdokot pihenőnapnak szántuk a három tátrai erőltetett menet után. 3-4 órával számoljatok. Amúgy is esőre állt. Belépődíjas: 1,5 euró. Térkép itt. A szurdok, ahogyan sokan írják, valóban borzasztó veszélyes, néha hiányzik egy-egy lépcsőfok, nagyon vigyázzatok vele. Egyirányúsított. Olyan is volt, hogy a félelmemet is le kellett győzzem, hogy netán sáros talál lenni a cipőm. De nem lett, így aztán a belépődíjat sem követeltem vissza. Esős, hűvös idő lévén, a hétvége ellenére is elég elviselhető volt a forgalom.
Az valóban igaz a leírásokból, hogy a teljes Paradicsom esszenciáját meg lehet találni itt. Vízesések, zuhatagok, sziklafalak. Mint egy normális szurdokvölgy, de az tény, hogy sokkal organikusabbra (ebben a szurdokban főleg a fa biztonsági elemek dominálnak), és ízlésesebbre van kiépítve, mint nálunk szokás. Doronglétrák, sziklatálcák, láncok, de ez inkább csak a patakban járástól kímél meg, a völgy amúgy is könnyen járható lenne. Nem tudom ez mennyire a szlovák kultúrát dicséri, és mennyire a magyar turista hagyományokat, a táj bár semmivel sem több mint itthon, viszont a kiépítettségben látszik az átgondolt tervezés. Mindenesetre ez (már a Hét-létránál is említettem) kicsit sok nekünk. Bár mondjuk a Száraz-völgyben pont a kevés biztosító pontot sirattuk, mert nekünk semmi sem elég jó. Na mindegy, az élmény így már nem kirándulás a vadonban, hanem inkább mintha egy természetföldrajz múzeumban, vagy kalandparkban járnánk. Bár azért itt átélni egy áradást hordozhat némi kockázatot.
Tehát ha itt túráztok semmiképpen se vegyétek legelőre a Sucá Belát, mert utána már unatkozni fogtok a Hernádon vagy a Kyselben.
 |
| Ez micsoda? Olyan, mint a kőember a hegyen? Vagy valami természeti erő csinálja? |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése