A bejegyzés apropóját egy petapixeles cikk adta, amiben azt állítják, hogy a rekesz és az idő csinálja a zajt a képeken. Ha te is olyan vagy, aki azt hitte, hogy az ISO növelése okozza a zajt, akkor könnyen úgy járhatsz, mint a galaxis útikalauzban. Ott volt a neten évek óta (az Utazásokon is volt róla szó), ha nem érdekelt, akkor magadra vess. De azért bőséges aratásra se nagyon számíts. Na persze, azért az se lepjen meg, ha végül kiderül, hogy egy kicsit mégis növeli, de legalább nem azért és nem úgy, ahogy azelőtt hitted.
 |
| Forrás |
Ha még nem tetted, olvasd el ezt. Be is linkelem a táblázatot, ami kell belőle, mert úgyse fogod megkeccinteni a linket:
A szcenárió legyen mondjuk a következő.
Ha lusta vagy követni a gondolatmenetet, leegyszerűsít-ve: gyenge fényviszonyok között állvány nélkül fotózol, és ugorj a köv. kék szövegrészhez. Ugye alkonyat van, és vámpírt akarsz fotózni. Állvány eszedbe se jut, rekesz már tövig nyitva, idő meg ugye a gyújtótáv (pl. 30mm) reciproka, ahogy megtanultad még Szevcsiktől. Tehát mondjuk feketében van a Drakulád, legyen a róla visszavert fény 7LV, f/2,8 rekesz és 1/30s. Azt rögtön vágod, hogy 7LV ISO100-on 7EV, tehát 1/15s időt kérne (táblázat), de akkor berázod, mert eléggé be is vagy szarva. Mit tudsz tehát csinálni? Növeled az ISO-t mert az a rekesz/idő/ISO szentháromságnak a Szentlelke. S csudálkozol otthon kiszívott nyakkal, nagy vérszegényen (ha ugrottál az olvasásban, akkor ez most WTF), hogy bizony zajosak a képeid. Pedig nem az ISO miatt. Akkor is zajosak lennének, hogyha alap ISO-n hagyod és otthon korrigálod fel. Hanem azért zajosak, mert feleannyi ideig exponáltál, mint kelletett volna! Vagy mert nem tudtad f/2-re nyitni a rekeszt, mert olcsójános vagy kit-obival! Tehát a zajt nem az ISO okozta, hanem a kevesebb összegyűjtött fény (szűkebb lencse, rövidebb idő). Végső soron a modell okozta a zajt, mert miatta nem tudtál állványt használni. Na legalább progresszív vagyok, ejsze ilyet se írt le még senki, hogy a téma miatt zajos a kép. Valójában nem is értem miért az ISO az exponálási Szentháromság harmadik pillére és nem például a nagyobb szenzor. Mi már akkor utáltuk az ISO-t, amikor a cégek szabványosítására bevezették ezt a gazdasági szemfényvesztést, az ISO ellenőröket meg kifejezetten megélhetési szélhámosoknak tartjuk.
Ha lusta vagy követni a gondolatmenetet, leegyszerűsít-ve: gyenge fényviszonyok között állvány nélkül fotózol, és ugorj a köv. kék szövegrészhez. Ugye alkonyat van, és vámpírt akarsz fotózni. Állvány eszedbe se jut, rekesz már tövig nyitva, idő meg ugye a gyújtótáv (pl. 30mm) reciproka, ahogy megtanultad még Szevcsiktől. Tehát mondjuk feketében van a Drakulád, legyen a róla visszavert fény 7LV, f/2,8 rekesz és 1/30s. Azt rögtön vágod, hogy 7LV ISO100-on 7EV, tehát 1/15s időt kérne (táblázat), de akkor berázod, mert eléggé be is vagy szarva. Mit tudsz tehát csinálni? Növeled az ISO-t mert az a rekesz/idő/ISO szentháromságnak a Szentlelke. S csudálkozol otthon kiszívott nyakkal, nagy vérszegényen (ha ugrottál az olvasásban, akkor ez most WTF), hogy bizony zajosak a képeid. Pedig nem az ISO miatt. Akkor is zajosak lennének, hogyha alap ISO-n hagyod és otthon korrigálod fel. Hanem azért zajosak, mert feleannyi ideig exponáltál, mint kelletett volna! Vagy mert nem tudtad f/2-re nyitni a rekeszt, mert olcsójános vagy kit-obival! Tehát a zajt nem az ISO okozta, hanem a kevesebb összegyűjtött fény (szűkebb lencse, rövidebb idő). Végső soron a modell okozta a zajt, mert miatta nem tudtál állványt használni. Na legalább progresszív vagyok, ejsze ilyet se írt le még senki, hogy a téma miatt zajos a kép. Valójában nem is értem miért az ISO az exponálási Szentháromság harmadik pillére és nem például a nagyobb szenzor. Mi már akkor utáltuk az ISO-t, amikor a cégek szabványosítására bevezették ezt a gazdasági szemfényvesztést, az ISO ellenőröket meg kifejezetten megélhetési szélhámosoknak tartjuk.
Na, szóval a petapixel. Szerintünk az a czikk csúsztat, érdemes elolvasni, de persze kivonatolom azt a részt ahol megpróbálja bizonyítani, hogy az idő és a rekesz okozza a zajt, nem az ISO:
1. Alulexponál időből (-EV), majd utólagos korrekcióval visszahozza a képet (+EV) - eredmény láthatóbb zaj.
2. Alulexponál rekeszből (-EV), majd utólagos korrekcióval visszahozza a képet (+EV) - eredmény ugyancsak látható zaj.
3. És itt jön a trükk: felülexponál ISO-ból (+EV), majd utólag visszahozza a képet (-EV). Na persze, hogy nincs zaj. Hamar le is vonja a következtetést, hogy ugyeugye, a rekesz és idő csinálják a zajt.
Kíváncsi lennék a véleményetekre (na persze, mert szoktatok is hozzászólni), hogy ez miről mit mond el. És mi lenne, ha a harmadik lépésben inkább alulexponálná ISO-ból (-EV), majd visszahozná utólag (+EV), mint az első két esetben is. Nem kell elvégezni, megmondom én, zajos lenne mint az állat (amennyiben nem ISO invariáns a gép azon a tartományon). Ezt a hozzászólásokban, fel is veti egy kolléga, próbálják lebeszélni, de engem sem bírtak meggyőzni.
Szóval ez a kísérlet mit árul el? Spekuláció következik:
Tételezzük fel, hogy a well capacityt félig kell exponáljuk (ez gyakorlatilag a kiégés előtti EV, az utolsó előtti zóna vagy dinamikatartomány, egy igencsak világos kép - mondjuk jegesmedvét fotózunk tejszínhabban - highkeyben). Az első két esetben a fenti beállításnak alálövünk rekeszből, vagy időből, tehát negyed töltés megy az ADC-be (analóg/digitális konverterbe), majd a digitális jelet növeljük vissza. A harmadik lépésben, az ISO tesztjében, ugyancsak fél WC lesz töltés, de az ISO növelésével szaturáltra emeli, onnan ADC, majd digitálisan megfelezi a jelet. Amennyiben ISO-ból is inkább alulexponálnánk, akkor is fél WC lenne a töltés, amit megfelezne ADC előtt, negyed töltés menne az ADC-be, majd digitálisan visszanövelné. Szerintünk ez a tesztsorozat, nem ismerve a szenzor zajszintjét (adott ISO tartományon), semmit sem tudva az analóg gainről (ezen még dolgozunk), illetve nem tudva mennyi zaj kerül (upstream és downstream) rá, amíg digitális jel lesz, semmit nem árul el. Maximum az derül ki, hogy van egy ISO invariáns tartományunk. Vagy nincs. De erről már volt szó.
3. És itt jön a trükk: felülexponál ISO-ból (+EV), majd utólag visszahozza a képet (-EV). Na persze, hogy nincs zaj. Hamar le is vonja a következtetést, hogy ugyeugye, a rekesz és idő csinálják a zajt.
Kíváncsi lennék a véleményetekre (na persze, mert szoktatok is hozzászólni), hogy ez miről mit mond el. És mi lenne, ha a harmadik lépésben inkább alulexponálná ISO-ból (-EV), majd visszahozná utólag (+EV), mint az első két esetben is. Nem kell elvégezni, megmondom én, zajos lenne mint az állat (amennyiben nem ISO invariáns a gép azon a tartományon). Ezt a hozzászólásokban, fel is veti egy kolléga, próbálják lebeszélni, de engem sem bírtak meggyőzni.
Szóval ez a kísérlet mit árul el? Spekuláció következik:
Tételezzük fel, hogy a well capacityt félig kell exponáljuk (ez gyakorlatilag a kiégés előtti EV, az utolsó előtti zóna vagy dinamikatartomány, egy igencsak világos kép - mondjuk jegesmedvét fotózunk tejszínhabban - highkeyben). Az első két esetben a fenti beállításnak alálövünk rekeszből, vagy időből, tehát negyed töltés megy az ADC-be (analóg/digitális konverterbe), majd a digitális jelet növeljük vissza. A harmadik lépésben, az ISO tesztjében, ugyancsak fél WC lesz töltés, de az ISO növelésével szaturáltra emeli, onnan ADC, majd digitálisan megfelezi a jelet. Amennyiben ISO-ból is inkább alulexponálnánk, akkor is fél WC lenne a töltés, amit megfelezne ADC előtt, negyed töltés menne az ADC-be, majd digitálisan visszanövelné. Szerintünk ez a tesztsorozat, nem ismerve a szenzor zajszintjét (adott ISO tartományon), semmit sem tudva az analóg gainről (ezen még dolgozunk), illetve nem tudva mennyi zaj kerül (upstream és downstream) rá, amíg digitális jel lesz, semmit nem árul el. Maximum az derül ki, hogy van egy ISO invariáns tartományunk. Vagy nincs. De erről már volt szó.
Szóval egyszerű dolgokat el lehet bonyolítani rendesen. De azért a czikk jó sok dologra rávilágít. És az is lehet, hogy igaza van. Lehet hozzászólni.
Összefoglalva:
1. Mindig maximálni kell az ISO-t, hogy minél jobban szaturáljuk az AD bemenet teljes terjedelmét (persze csak a túlcsordulás előttig egy hangyafasznyival). Például a képünk legfényesebb pixele esetén, ha csak annyi fényünk van, ami félig tölti fel az electron wellt, akkor az ISO-t megduplázva akkora feszültség fog az AD-ba bemenni, mintha teljesen szaturálva lett volna a pixelünk.
 |
| Elég durva dolgokat látunk itt, majd visszatérünk arra, hogy valóban az ISO200 lenne az alap ISO ezen a gépen. |
Az ISO variáns kamerák esetén, nagyjából mindenki egyetért abban, hogy a megemelt ISO (analóg jelerősítés) sokkal kevesebb zajt és dinamikavesztést okoz, mint alap ISO-n lőni a képet, majd digitálisan erősíteni fel a helyes exponálásra. Ezt mi is így gondoljuk.
2. Az előző pontot szem előtt tartva mindig a lehető legalacsonyabb ISO-t kell választani. Nem, nem azért, mert alacsony ISO alacsonyabb zajt jelent. Sőt az adatlap szerint egyáltalán nem így van, legalábbis a kiolvasási zajra vonatkoztatva (lásd jobbra a read noise oszlopot). De például a jel/foton-zaj arány itt a legjobb, mert alacsony ISO-n sokkal több elektron szaturálja a pixelt.
3. Más megközelítésben: exponálj jobbra. Akármilyen áron, akár magas ISO-val is, ha másképp nem megy, csak így spórolhatsz zajt. Itt is pont erről van szó. Természetesen a fenti szabályokat minden téma esetén rugalmasan érdemes kezelni.
3. Más megközelítésben: exponálj jobbra. Akármilyen áron, akár magas ISO-val is, ha másképp nem megy, csak így spórolhatsz zajt. Itt is pont erről van szó. Természetesen a fenti szabályokat minden téma esetén rugalmasan érdemes kezelni.
Remélem sikerült egy relatíve egyszerű témából jó bonyi cikket csinálni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése