Kurkumológia 3.

Kurkumaprint UV fényben + fehéregyensúly beállítva

Szóval van a bórax, a bórsav és a piezokísérletek kapcsán találkoztunk a borkősavval is. Ez utóbbinak a bórhoz semmi köze, csak a borhoz, mi meg inkább sörösek vagyunk, tehát felejtős. Az előző kettő esetén kicsit bajban vagyunk. Bóraxunk van, ami állítólag a bórsav sója. Vagyis a bórsavat marószódával kényeztetik forró fürdőben, és ebből lesz a bórax, meg a széndioxid. (Ezt úgy is mondják, hogy a bórax a bórsav nátriumos sója.) Ilyet ismerünk még, éspedig a sósav nátriumos sóját, aminek a fogyasztásáról a paternalista állam közpénzen le akart nevelni egy időben, társadalmi hirdetésekben. Pont, mint az a hülye király a mesében, akinek a lánya úgy szerette az apját, mint a sót. Abból is hogy kijött az autoriter állat... Na, de vissza. A bórsav savas (pH5,1), a bórax (oldata) meg lúgos (9,13). Bóraxból is lehet bórsavat csinálni, ehhez sósav kell, melléktermék víz és konyhasó. 

Erre csak azért van szükség, mert találtuk ezt a videót, amiben a kurkuminos papírt bórsavval áztatja (bórax és sósav oldatával - de nem tudjuk miből mennyit használ), majd ezt egy marószóda-oldattal megkékíti. A kék felületet sósavval újra vissza lehet vörösíteni. Mondjuk elképzelni se tudjuk ezzel a kísérlettel mi volt a szándékuk. Minek tenne bárki ilyet? Ja, pont mi!. Azt akarjuk megtudni, hogy ilyen módon kurkumaprintet nem e lehetne színezni. 

A bórsav töménysége teljesen véltelenszerű. Ennyicske bóraxhoz kb. 20 milliliter vizet és ugyanannyi 20 százalékos sósavat adtunk.

pH-ja erősen savas. A kiexponált kurkumapapírt kigyengíti, kontraszttalanítja. Viszont ha szárítás előtt lemossuk, akkor nem pirosítja meg a kurkumát (eléggé).

A kiexponálatlan kurkumapapírt viszont valóban megvörösíti, amint megszárad. Érdekessség, hogy száradás után úgy viselkedik, mint a nedves lúgos fürdő, de erre nem mi fogunk magyarázatot találni. 

Lehet kicsit túlzásba vittük a bórsav töménységét, mert az akvarell és a fotópapíron is kikristályosodott a cucc száradás után. Nem mertük megnyalni, hogy ez akkor most konyhasó vagy fölös bórax-kiválás. 

Ezután marószóda oldattal próbáltuk megkékíteni a borsavval előkezelt papírokat. Többféle töménységet próbáltunk 10X hígításokkal. A legtöményebb valóban kékes elszíneződét okozott, de a legtöbb kárt is ez csinálta a papíron. Amúgy inkább vörösített, meg barnított. 

Baloldalt még nedvesen, jobboldalt meg száradás után. Jól látszik, hogy a borsavval előpirosított kurkumát a marószódás oldat kifakította (esetleg kivált rajta valami fehér só?), míg a savval nem kezelt felületeket csak vörösítette. 

Meg ilyen csodálatos kristályosodást is okozott. Ezek a képek már UV fényben készültek, az exponálatlan kurkumapapír tényleg fluoreszkál valamennyire, főleg a bórsavval előkezelt felületek. Az is jól látszott a konyhában, hogy a csempén hova fröccsent fel a kurkuma, amikor kivonatokat csináltuk. A lúggal kezelt kiexponált kurkumaprintek azonban nem fluoreszkálnak már. 

Marháskodunk a kurkuminnal, meg az intimpéHával.

A kurkuma mindenféle alkotói közül a kurkuminra koncentrálunk most, ez E100 néven is fut, mint ételfesték. Létezik a kurkumapapír is, amit nem tudom mire lehet használni a mindennapokban (a bór kimutatására állítólag nagyon érzékeny). Mint indikátor a kurkumin nem túl izgi alapanyag, mivel a leírások alapján pH8-9 környékén kezd sárgából vörösödni (ez nem teljesen egyértelmű a későbbiek fényében). Találtunk egy ilyen pépert, ha valakit mélyebben érdekel a kurkumin színeváltozásának kémiája. Viszont az nem teljesen igaz, hogy a savakra közömbös. 

Forrás

Tehát vissza az elejére, mindenféle cuccba belemártjuk a kurkumaprintet. Balról jobbra, víz kontrollnak, sósav, hipó, oxigénesvíz, hátha van ezekben is fantázia, bár sokat nem reméltünk, aztán bórax, sütőpor, mosópor és marószóda. 

Nem mi nem tudunk számolni, az utolsót nem véletlenül nem látod. Ugyanis a marószóda nem cicózott, bár a mosópor jobban odakormolt a kurkuma színének, de...

... a marószóda ehelyett nekiállt kimarni a festéket a papírból, és nem állt meg itt...

...rövid idő alatt szétkapta a papírt is. Tehát a marószóda tömény oldatban nem alkalmas a kurkumaprintek megfestésére. A mosószóda (~pH11) szintén nagyon agresszív, érdemes kis koncentrációt használni, és teljesen feloldani, ugyanis, merítéskor, a fel nem oldódott kristályok foltosra festhetik a printet (ezt mondjuk használhatjuk is effektként, ha pont erre a hatásra van szükségünk). Érdekesség azonban, hogy száradás után sokat veszített a vörösségéből, így a sütőporral kezelt tesztcsík (~pH8) talán sötétebb és vörösebb maradt. A bórax (~pH9,13) elég gyöngécske lett száradás után is.  Viszont a sütőpor és a mosószóda megfolyt. Azt látjuk, hogy bár sötétebbre festették a csíkot, de el is folyt a szín rajtuk, a mosópor esetén szinte már nem is lehet megkülönböztetni az eredetileg jól látszó két tónust. A bóraxos csíkon azonban éles maradt a határvonal. Talán emiatt használják inkább a bóraxot. Mindenesetre mi nem mondunk le a sütőporról és a mosóporról, ugyanis fotópapír esetén (mikroporózus réteg) nem tapasztaltuk ezt a megfolyást, mint ezen a rajzpapíron. 

A vegyszerben még a bórax (5) volt a sötétebb, mégis száradás után a sütőpor (6) maradt vörösebb. De ez nem mérvadó, ugyanis a nedves papíron például a hipós is sötétebbnek tűnt, mint az oxigénesvízzel kezelt csík:

A beszámolók szerint, a kurkumaprintek fakulni fognak idővel. Azonban pár hónap szobában hányódás, indirekt fény, nem okozott észrevehető fakulást a képeken. ettől még érdemes lehet védett helyen tartani. Olyat is olvastunk, hogy néhányszor vissza lehet a színeket vadítani egy újabb lúgos fürdőben. Ez nekünk is sikerült. 

Rázva, nem keverve... A kavarás, vagy az alkohol?

A homályba vész az alapvicc eredete, miszerint a tea (vagy kávé) a cukortól vagy a kavarástól lesz édes. 

A fenti képen az összetöltött kb. 90 fokos izopropil (mert rohadt drága az etil, hogy csak úgy összefestékezzük) és víz szerepel. Az UV fényelés és a pink alkoholszín nem része a kísérletnek, az egy másik kísérlet része, de legalább látványosan mutatja, hogy hol van a rétegek közötti határ. Az első képen a fekete marker jelzi, hogy hol kellene lennie a két összetöltött egység szintjének. Nyilván igyekeztünk az alkoholt finoman rátölteni a vízre, de némi keveredés - emiatt térfogatcsökkenés - csak megtörtént. A második képen alapos összerázás után látjuk a térfogatcsökkenést. A harmadik képen kb 50 gramm sóval ütöttük fel a rendszert. Erről később. 

Tehát akkor jöjjön a kérdés, ha összetöltöd az egységnyi alkoholt az egységnyi vízzel, akkor a bazsid mitől lesz kevesebb, mint két egység? A víztől? Az alkoholtól? Vagy a kavarástól/rázástól? Ebben a videóban csurig töltik a palackot vízzel és alkohollal - rázás nélkül, óvatosan - majd lezárva rázzák össze. Tippeld meg mi történik. 

50ml víz és 50ml etil. Az alkohol 96 fokos, a víz, meg olyan 20 fokos lehetett (csak a képzavar miatt).
De mindkettő szintje a pohár tengelyéhez viszonyítva 90 fok volt, csak a széleken áll 45 fokban a felületi feszkó miatt (ez csak teszt, hogy figyelsz e). 
Mindenesetre olyan 10 % körüli a térfogatbeli hiány.

Otthoni kísérletben nagyon nem könnyű leolvasni az értéket, mert a víz, nevével ellentétesen nem vízszintes, hanem kikapaszkodik az edény falára, ezért homorú. Hidrogénkötés (intermolekuláris kötés) jellemzi, ez a videó egészen jól megmutatja és szimulálja is ezzel a szimulátorral, hogy mi történik ezekkel a hidrogénkötésekkel szobahőmérsékleten, forráspont környékén, illetve fagypont alatt. 

Szokás analógiának azt az élet prioritásairól szóló adomát említeni, amiben a kaviccsal csurig töltött edénybe még mindig belefér rengeteg homok. Amibe még mindig belefér egy sör. Itt be is mutatják sör nélkül. Az alkohol molekulája (CH3-CH2-OH) már csak ránézésre is legalább két és félszer nagyobb, mint a vízé. Ennek ellenére a neten több helyen azt írják, hogy az alkohol-molekula gyúródik be a víz-molekulák közé. Az is világos, hogy a víz sűrűsége (998,2kg/m^3@20C) nagyobb, mint az alkoholé (789kg/m^3), ezért is lehet rétegezni a koktélokat (nemcsak ezért, mert például a cukortartalom miatt is). Külön érdekesség, hogy a víz 4 fokon a legsűrűbb (999,9kg/m^3@4C), ami nem teljesen szokványos és aminek az élet is köszönheti a létét. Mindegy is, a térfogatcsökkenést a hidrogénkötések okozzák, a víz hidrogénje és az alkohol oxigénje között, és ez jobban összerántja a térfogatot, mintha az alkohol és a víz külön lenne. 

A víz és egyéb cuccok tömegét/térfogatát nem könnyű megállapítani, hiszen ahány online kalkulátor, annyifélét mutat. Talán mert egyik nem veszi figyelembe a nyomást, hőmérsékletet, másfelé kerekítenek stb. 

Forrás

Ezzel szemben a saját méréseink egy kis szar kínai mérleggel (minden szám 5 mérés átlaga) és egy húshőmérővel.
@14C fokon 9,886g,
@4C fokon 9,880g.
Valószínű mérési hiba lehet, mert azt vártuk volna, hogy a 4 fokos víz a legsűrűbb. Tehát otthon ilyen finom különbségek nem mérhetők ki.
De a sós víz @18C fokon 11,348g.
A 95% izopropil @18C fokon 8,042g volt,
a kisózás után maradt <80% IPA pedig 8.598g lett. 

Ugyanis ha megbántad volna a végén, hogy összekeverted a drága alkoholt a vízzel, akkor külön is választhatod sóval. 

Mondjuk ha izopropil alkohollal csinálod, mint a fickó, akkor azért ne idd meg a végén. A módszer alkalmas lehet a gyöngébb alkohol felcombosítására is. 

Mivel az etilen irtó nagy sarc van, ezért mi is izopropillal nyomatjuk. Olyan 94 fok körüli lehet (baloldali kép). Mint látszik, IPA-val prímán működik az alkoholmérő. Teszteltük 99,9 fokossal is, innen tudjuk. Na szóval, az 1:1 rész alkohol + víz, ami mondjuk 40-50 százalék körüli (fene számolja ki súlyra, vagy térfogatra) kisózás után olyan 78-80 százalékos alkoholt eredményezett. Legalább működött a kísérlet, de azért azt lássuk be, hogy ennél van erősebb tátratea. Tehát pl a kékszeszt (70fok), már nem nagyon tudjuk sóval feldúsítani. 

A só hozzáadása nyilván megnövelte a térfogatot, de ez alapos összerázás után számottevően nem változott, ezt azzal magyarázzuk, hogy talán a só is ugyanazokat a hidrogénkötéseket használja. Az interneten mindenhol hangsúlyozzák, hogy jódmentes sót kell használni. Talán mert mindenki egymásról majmolja. Egy helyen azt találtuk, hogy a jód jól oldódik alkoholban (vízben meg alig) és ezért nem lesz tiszta az alkoholunk. Ha ez neked nem probléma (miért lenne, főleg ha amúgy is megfested az alkoholt), akkor bármilyen konyhasót használhatsz. 

Amúgy tudtad, hogy a 96 fokos alkohol miért pont 96? Illetve miért nem árulnak 99 százalékosat? És még ez sem 96 fokos, hanem inkább 95,63, de ki számolja. Ebben a videóban megnézheted, hogyan kell 100% alkohol csinálni.  

Itt meg acetonnal végzik a kisózást. 

Covid után megtépázott szaglással nem vállalkoznánk arra, hogy az italsznobság világába beleártsuk magunkat. de most már kezdjük elhinni, hogy lehet valami abban, hogy a rázás nem egyenlő a keveréssel. 

Káposzta a fejem

A háztáji pH indikátorok közül a tea az, amivel akkor is találkoztál, ha csukott szemmel és füllel jártál iskolába, de már cseppentettél citromot a teádba. A vöröshagyma spektruma már szélesebb, de erőtlenek a színei. A vörös káposzta viszont elég jónak tűnik. (Vagy lehet kapni indikátort folyadékban is drágáért, nemcsak papírfecnire kenve.) Mint minden olyan valamiben, ami valamilyen hatásra csinál valamit, ebben is látunk perspektívát a háztáji kísérletezésben.

Forrás

Szóval kivonatoltunk némi vöröskáposztát, alkoholban, és beitattunk pár lap itatóspapírt. Ezzel kész is van az indikátor. 

A megszáradt itatósból ugyanúgy lehet csíkokat vágni, mint a normál lakmuszpapírból. Savra szép élénk piros felé tolódik el a színe, bázisnál meg a kéken, majd a zöldön keresztül egészen az élénk sárgáig. 

Sajnos megszáradva ez is veszít a színek élénkségéből (jobboldali). De nedvesen nagyon szép:

Alap háztartási vegyszerek, a sósavtól a marószódáig:

Volt még ecetsav, citromsó, szódabikarbóna, mosópor. 

Az elképzelés az volt, hogy a növényeket körbespriccoljuk a pH-skála teljes tartományával és kiderül, hogy mi lesz. Tintasugaras RC-fotópapír és normál rajzlap versenyeznek:

Érdemesebb lett volna előre lepréselt növényekkel dolgozni a szebb kontúrökért. Elsőre nem is nézett nagyon rosszul ki, de aztán a marószóda elkezdte megtenni a hatását. Kár, mert nagyon szép sárga színeket adott, csak később felmarta a papírt:

Egyelőre, zsákutcának tűnik az irány, de mindenképpen érdekes játék volt. pH kísérletnek is ideális.

Részeg e vagy? A bebaszás matematikája.

Ha egyszer arra adnád a fejed, hogy a részegség matematikáját megértsd, tutti agyfaszt kapsz. Most akkor százalék, vagy ezrelék, gramm per liter, vagy milligramm per 210(!) liter? Vagy milligramm per %, esetleg ‰? Normális? Ezek részegen hozzák a törvényeket, az kurvaélet, az újságírókról nem is beszélve. És arról sem, hogy az alkohol millilitere nem annyi gramm, mint a vér millilitere. És az alkohol millilitere nem annyi gramm 20 fokon, mint testhőmérsékleten (ez teszi lehetővé, hogy hőmérőt csináljunk belőle). Vajon ezekkel kalkulálnak? És akkor csodálkoznak az illetékesek, hogy hagyod az egészet és inkább bekapsz egy felest. 

Átváltási kisokos:

1 liter, vagy 1000ml vér kb 1,05kg, vagyis 1kg vér kb. 0,95 liter

1ml alkohol 0,79gr, vagy 1gramm alkohol 1,27ml

1% az 10‰, vagy 0,3‰ az 0,03% (konverter)

1ml - 1 cm^3
Azt nem sikerült megtudni, hogy testhőmérsékleten, szobahőmérsékleten, vagy hogyan számolunk. 

Véralkoholszintre nagyjából azt találtuk, hogy a lerészegedés 0,5‰ (százalékban ez 0,05%) után kezd buli lenni, 1,5‰ fölött a gyöngébbekért már eljöhet a kalapácsos ember, 4 ezreléknél meg a legalja, vagyis a sárga föld következik (Ami ugye a mínusz 2 méter, a kiásott sír sárga földje, vagyis a  hulla-, vagy merevrészegség). Persze azért olvastunk már 8-11‰ (!) véralkoholról is, lábon kihordva, de ezek az etil-jedik nem a mi ligánkban játszanak. Itt szögezzük le, hogy a részegség a jókedvért van kitalálva. Aki részegen egy kötekedő fasz lesz, az józanon is csak egy pöcs, csak esetleg elnyomja magában. 

Mit jelent az 1‰? Valami ilyesmi hangulat:

A WEBBeteg egész jól kezdi az egy ezrelék levezetését, kár, hogy felénél őket is utolérte a kalapácsos ember. Még az elején 1000ml vérben 1ml alkohol van - tehát ezredrésze(g), ami 0,79gr. Aztán picit lennebb elcsúszik a gramm-milligramm átváltáson (790mg helyett 79 milligramm).

De nézzük a 6%-os félliteres sört. 500ml sörben elvileg 30ml alkohol van. Ami 23,7gr alkohol mondjuk öt liter vérre. Vagyis 4740mg/liter, ami borzalmasan sok. De 5000ml vérben a 30ml alkohol is 6 ezreléket kellene jelentsen, és hát egy sörtől mégsem szoktak az emberek alkoholkómába esni. Valószínűleg ennek az lehet az oka, hogy a megivott alkoholmennyiség nem mind jelenik meg a vérben, tehát ez a számolgatás zsákutca.

Mivel a  BAC és a BrAC használata nem következetes így sosem tudhatod, hogy egy légalkoholos mérő műszer X/liter után írt BAC jele mit jelent. Egy liter vérre vonatkozó következtetés a légalkoholból, vagy egy liter levegőben van ennyi gramm alkohol? Áltatában a BrAC kétszerese szokott lenni a BAC.

Romániaban a 0,8g/l a határ a bűncselekmény és a kihágás között (vérben), ami ugye 0,076% lenne, ha komolyan vennénk a számokat. Ha 0,4grammot fújsz, akkor tutti elküldenek vérvizsgára is, mert abban reménykednek, hogy az 0,8 lesz, és lecsukhatnak. Érdekesség, hogy míg nálunk 0 tolerancia van, a briteknél 0,8grammnál kezdődik egyáltalán a számonkérés. Ennyit a bűncselekmény komolyságáról. de hát még tudunk olyan bűncselekmény-kategóriákról, amitől egy humanista felvonná a szemöldökét.

Elmezavarunkban vásároltunk egy ilyet, de ti ne tegyétek. Most túl azon, hogy a vele kapott kínai dokumentációból nem derül ki, hogy légalkoholt, vagy véralkoholra normalizált számokat mutat e, de nem is mér rendesen. Pontosabban hülyeségeket mutat. És nem is következetesen. Pénzkidobás! De ne csak ilyet ne vegyetek, az összes hasonló, ebben az árfekvésben, ennyit tud. Akkor már inkább számolgassatok, az is közelebb visz az igazsághoz.

A máj lebontási képessége egyes cikkek szerint:
7-10 ml etil-alkohol / óra
5,6-8 g / óra
A 6 fokos sört tehát jó esetben 3 óra alatt bírja lebontani a máj, de lehet az 4 óra is. Ebben a cikkben az online részegségmérőket hasonlítja össze a kollégaúr. Talán ez a leghasználhatóbb kalkulátor.

Na csá. Innom kell valamit, bazdmeg.