Rázva, nem keverve... A kavarás, vagy az alkohol?

A homályba vész az alapvicc eredete, miszerint a tea (vagy kávé) a cukortól vagy a kavarástól lesz édes. 

A fenti képen az összetöltött kb. 90 fokos izopropil (mert rohadt drága az etil, hogy csak úgy összefestékezzük) és víz szerepel. Az UV fényelés és a pink alkoholszín nem része a kísérletnek, az egy másik kísérlet része, de legalább látványosan mutatja, hogy hol van a rétegek közötti határ. Az első képen a fekete marker jelzi, hogy hol kellene lennie a két összetöltött egység szintjének. Nyilván igyekeztünk az alkoholt finoman rátölteni a vízre, de némi keveredés - emiatt térfogatcsökkenés - csak megtörtént. A második képen alapos összerázás után látjuk a térfogatcsökkenést. A harmadik képen kb 50 gramm sóval ütöttük fel a rendszert. Erről később. 

Tehát akkor jöjjön a kérdés, ha összetöltöd az egységnyi alkoholt az egységnyi vízzel, akkor a bazsid mitől lesz kevesebb, mint két egység? A víztől? Az alkoholtól? Vagy a kavarástól/rázástól? Ebben a videóban csurig töltik a palackot vízzel és alkohollal - rázás nélkül, óvatosan - majd lezárva rázzák össze. Tippeld meg mi történik. 

50ml víz és 50ml etil. Az alkohol 96 fokos, a víz, meg olyan 20 fokos lehetett (csak a képzavar miatt).
De mindkettő szintje a pohár tengelyéhez viszonyítva 90 fok volt, csak a széleken áll 45 fokban a felületi feszkó miatt (ez csak teszt, hogy figyelsz e). 
Mindenesetre olyan 10 % körüli a térfogatbeli hiány.

Otthoni kísérletben nagyon nem könnyű leolvasni az értéket, mert a víz, nevével ellentétesen nem vízszintes, hanem kikapaszkodik az edény falára, ezért homorú. Hidrogénkötés (intermolekuláris kötés) jellemzi, ez a videó egészen jól megmutatja és szimulálja is ezzel a szimulátorral, hogy mi történik ezekkel a hidrogénkötésekkel szobahőmérsékleten, forráspont környékén, illetve fagypont alatt. 

Szokás analógiának azt az élet prioritásairól szóló adomát említeni, amiben a kaviccsal csurig töltött edénybe még mindig belefér rengeteg homok. Amibe még mindig belefér egy sör. Itt be is mutatják sör nélkül. Az alkohol molekulája (CH3-CH2-OH) már csak ránézésre is legalább két és félszer nagyobb, mint a vízé. Ennek ellenére a neten több helyen azt írják, hogy az alkohol-molekula gyúródik be a víz-molekulák közé. Az is világos, hogy a víz sűrűsége (998,2kg/m^3@20C) nagyobb, mint az alkoholé (789kg/m^3), ezért is lehet rétegezni a koktélokat (nemcsak ezért, mert például a cukortartalom miatt is). Külön érdekesség, hogy a víz 4 fokon a legsűrűbb (999,9kg/m^3@4C), ami nem teljesen szokványos és aminek az élet is köszönheti a létét. Mindegy is, a térfogatcsökkenést a hidrogénkötések okozzák, a víz hidrogénje és az alkohol oxigénje között, és ez jobban összerántja a térfogatot, mintha az alkohol és a víz külön lenne. 

A víz és egyéb cuccok tömegét/térfogatát nem könnyű megállapítani, hiszen ahány online kalkulátor, annyifélét mutat. Talán mert egyik nem veszi figyelembe a nyomást, hőmérsékletet, másfelé kerekítenek stb. 

Forrás

Ezzel szemben a saját méréseink egy kis szar kínai mérleggel (minden szám 5 mérés átlaga) és egy húshőmérővel.
@14C fokon 9,886g,
@4C fokon 9,880g.
Valószínű mérési hiba lehet, mert azt vártuk volna, hogy a 4 fokos víz a legsűrűbb. Tehát otthon ilyen finom különbségek nem mérhetők ki.
De a sós víz @18C fokon 11,348g.
A 95% izopropil @18C fokon 8,042g volt,
a kisózás után maradt <80% IPA pedig 8.598g lett. 

Ugyanis ha megbántad volna a végén, hogy összekeverted a drága alkoholt a vízzel, akkor külön is választhatod sóval. 

Mondjuk ha izopropil alkohollal csinálod, mint a fickó, akkor azért ne idd meg a végén. A módszer alkalmas lehet a gyöngébb alkohol felcombosítására is. 

Mivel az etilen irtó nagy sarc van, ezért mi is izopropillal nyomatjuk. Olyan 94 fok körüli lehet (baloldali kép). Mint látszik, IPA-val prímán működik az alkoholmérő. Teszteltük 99,9 fokossal is, innen tudjuk. Na szóval, az 1:1 rész alkohol + víz, ami mondjuk 40-50 százalék körüli (fene számolja ki súlyra, vagy térfogatra) kisózás után olyan 78-80 százalékos alkoholt eredményezett. Legalább működött a kísérlet, de azért azt lássuk be, hogy ennél van erősebb tátratea. Tehát pl a kékszeszt (70fok), már nem nagyon tudjuk sóval feldúsítani. 

A só hozzáadása nyilván megnövelte a térfogatot, de ez alapos összerázás után számottevően nem változott, ezt azzal magyarázzuk, hogy talán a só is ugyanazokat a hidrogénkötéseket használja. Az interneten mindenhol hangsúlyozzák, hogy jódmentes sót kell használni. Talán mert mindenki egymásról majmolja. Egy helyen azt találtuk, hogy a jód jól oldódik alkoholban (vízben meg alig) és ezért nem lesz tiszta az alkoholunk. Ha ez neked nem probléma (miért lenne, főleg ha amúgy is megfested az alkoholt), akkor bármilyen konyhasót használhatsz. 

Amúgy tudtad, hogy a 96 fokos alkohol miért pont 96? Illetve miért nem árulnak 99 százalékosat? És még ez sem 96 fokos, hanem inkább 95,63, de ki számolja. Ebben a videóban megnézheted, hogyan kell 100% alkohol csinálni.  

Itt meg acetonnal végzik a kisózást. 

Covid után megtépázott szaglással nem vállalkoznánk arra, hogy az italsznobság világába beleártsuk magunkat. de most már kezdjük elhinni, hogy lehet valami abban, hogy a rázás nem egyenlő a keveréssel.