Erős ellenérzéseim voltak Szerbiával kapcsolatban. Nem Gavrilo Princip miatt, de úgy általában a századvégi nemzetközi sajtó sem vetett rájuk túl jó fényt. Mégis az történt, hogy Montenegróból hazafelé, Belgrádban egy teljes napot kellett várni a következő vonatra.
Negyedórás bóklászás az állomás körül elég volt, hogy hostelt találjunk, de az este folyamán még három hasonlót láttunk egy négyzetkilométeren. Az ár 12 Euró.
Leginkább Bukaresthez lehetne hasonlítani, azzal a különbséggel, hogy itt, balkáni szokáshoz híven, minden felület grafitival van borítva.
A belváros nem különösen fővárosi, a vár meglehetősen hétköznapi lenne, ha egy világháborús nehézfegyverzet-kiállítás anakronisztikus ostromgyűrűje nem fogná körül a falakat.
A Száva és a Duna a vár alatt ömlik egymásba
Végülis nem bántuk meg a kényszer-városnézést, semmilyen kellemetlen tapasztalat nem ért. A megismert szerbek talpig urak voltak és kedvesek.
A sörüktől meg egész vidám volt a Jelen. (извините).
Végülis nem bántuk meg a kényszer-városnézést, semmilyen kellemetlen tapasztalat nem ért. A megismert szerbek talpig urak voltak és kedvesek.
A sörüktől meg egész vidám volt a Jelen. (извините).
Hol mászkálsz megint, nehogy lelőjjön valami Gavril. Óvakodj a fekete kezű emberektől és kövesd a fehér nyulat :)
VálaszTörlés:) újszülöttnek ugye... ezt a fehér nyulast mire mondják?
VálaszTörlésA Matrix-ban volt:)
VálaszTörlés...and I will show you how deep the rabbit hole goes? ezt mondja Orfeusz Neonak mikor unszolja a pirulákkal... de mitől fehér??? újra meg kellene nézzem azt a filmet? hmmm...
VálaszTörlésA képek jól átadják a hangulatot. Tetszettek a képaláírások is.
VálaszTörlésJúhéj, de jó, nézem a te cuccaidat, csomó közös érdeklődési pontunk van. Respekt ;)
VálaszTörlés