Létezik racionális PPI a digitális képalkotásban? Most lett elegem az egészből!

Most szólok, hogy aki számára nem világos a ppi, és nem is valószínű, hogy kelljen valaha az életben neki, az sikoltva kattintson tova elfele és napokig vissza se jöjjön, mert több poszt is lesz a témában Nem ígérem, hogy a végére megtudjuk a Tiszta Igazságot, inkább kérdéseket vetünk fel, aztán az alapkutatás hátha hoz némi gyümölcsöt is.

Hogyha felteszed a kérdést az interneten, hogy melyik PPI miért is van, akkor arra többnyire az a válasz, hogy ne se törődj vele kicsibarátomm pedig amikor valaki felteszi a Miért kérdést, az egyáltalán nem válasz, hogy Minek az neked.

Szóval mik ezek: 72, 96, 120, 144, 180, 200, 240, 254, 300, 360, 400, 600, 2700 stb. PPI?

A 72 és 96 PPI története szerencsére kikereshető az internetről. A messzi-messzi 80-as évekre nyúlik vissza az eredetük, itt elolvasható a Mac-es 72 ppi illetve a Microsoftos 96 ppi (meg a 120-as) eredetmítosza.  Itt meg kicsit bonyibban ugyanaz. Röviden, a régi Mac monitorok és nyomtatók (144ppi?) szabványa a 72 ppi, ami azt tette lehetővé, hogy ugyanakkorában lehessen látni a monitoron is a cuccot, mint kinyomtatva. De mivel a monitort és a printet nem egyforma távolságból szokás sasolni, ezért a Microsoft annyit tweakelt a dolgon, hogy 96 ppi-re alkotta a saját kijelzőjét (+1/3 a 72 ppi-hez képest).  De ezekre már a kutya sem emlékszik a modern 4K panelek korában. Akik akkor éltek, már mind az öregek otthonában facebookoznak, csak a hagyatékuk, mint egy rossz átok, ólálkodik körülöttünk továbbra is a mindennapjainkban.

Például tudtad, hogy a pont (Post Script pont), mint tipográfiai méret, az a coll 1/72 része? Vagyis egy 72 pontos vonal az pontosan egy inch? Még tiszta szerencse, hogy mi milliméterben mérünk, s nem a szíriuszi szittyamagyar mértékegységekkel kell tökölődjünk, mondjuk rőfben, lábban számolva. Vagy például az öl. Nemcsak a lágy meleg öl csal. Szóval egy bábel ez a mértékegységesdi ezen a cudar világon. Ennyi félrebeszélés mellett tiszta csoda, hogy egyáltalán tudunk képet nyomtatni elfogadható minőségben, de hogy a Holdra is leszállt az ember, az már szinte képtelenség. Tiszta szerencse például, hogy nem 16 ujjuk van az amerikaiaknak, most számolhatnánk át mindent még hexadecimálisra is. Mondjuk nem 300 ppi, hanem 12C ppi. Fincsi mi? S még nekik áll feljebb:
“There are two kinds of countries in the world, those who put a man on the moon, and those who use metric.” Nagy arc megvan, pedig valami hasonló miatt sikerült a Mars Climate Orbitert is elveszíteni.

OK, egyesek szerint a PPI nem számít, amíg a kép nem hagyja el a számítógép akolmelegét. Nyilván a jelenlegi formájában nincs sok jelentősége. A Facebook ezt a metaadatot le is reszeli a képről, így legalább nem lehet következtetni arra sem, hogy mivel készült a kép. Ugyanis ahány képalkotó és buzeráló eszköz, annyiféle PPI-t biggyeszt a kép mellé. Nézzünk pár példát Grimpix régebbi képeiből:

Nikon E5700, Fuji Finepix S5600, Fuji Finepix S9500, Fuji Finepix S9600, Olympus SP510UZ - mind 72 PPI. De ilyen az Asus, csomó Samsung telefon, tablet, GoPro Hero 4, SJ7 Star, a Sony DSC F828, ilyet ment a DCRAW, sőt a Windows snipe is, hogyha PNG formátumot mentenél.
96 PPI több webcamera képe, a Windows Snipe, hogyha JPEG a kimenet. Tiszta hagyományőrzés az egész.
A Canon család valamiért a 180 PPI mellett köteleződött el, legalábbis a Powershot A75 és a z SX10 IS ezt menti - tudja valaki az okát? Sajnos a 450D-ről nincs eredeti JPEG.
Az Adobe Camera Raw alapértelmezett kimenete 240 PPI.
A Nikon D5000 JPEG-je 300 PPI, ilyet mentett a Motorola MB525 telefon is.
Régesrégi filmszkennerem pedig, melyiknek már a nevét sem tudom, 2700 ppi-t ment, aminek valami értelme is lenne, ha SPI-nek nevezné.

Szóval az látszik, hogy minden gyártó, ahogy éri, úgy címkézi fel a képeit PPI-vel, minden egyes használt érték okának kifürkészése pedig nem egyszerű feladat. A Canon 180-as értékének például azt találtuk, hogy talán csak egy marketing fogás, amivel több mint másfélszer nagyobb printet lehet hazudni a felhasználóknak, mintha 300 ppi-t adnának meg. Na, tudjátok mit? Most lett elegem ebből az egészből! (Mint Királyhegyi Pálnak) Ezután már az sem tudott felidegesíteni, hogy azt írja ebben a Canonos könyvben, hogy a gyöngébb felbontás néha jobb printet eredményezhet. Ezt a Nikonos könyvben is megtaláljuk, persze nem meglepő, hogy ugyanaz a szerző. Magyarázat persze nincs, igaz, mi sem vagyunk dummiek.

Holott szerintünk lenne egy logikus PPI érték, amit megkaphatna a kép. Nem lennénk ettől beljebb, de mégsem véletlenszerű semmitmondó számokkal kellene élni. Ugyanis a digitális képnek valójában van releváns PPI-je. Pixel / szenzorméret. (Nyilván itt is lehetne sampling/inch beszélni, meg a Bayer-szűrő is megtrollkodhatná ezt a gondolatmenetet.) A D5000 esetében 23,6 a szenzorméret (0,929 coll), ami 4288 pixelt tartalmaz. Jogos lenne, ha a kép 4615 PPI értéket kapna. Ezzel sem lennénk beljebb, de legalább köze lenne a valósághoz, amiről tudjuk, hogy nincs is.