Hogyha a Csalhó Moldova Olümposza, akkor a kaporszakállú pópák a hegyen, mondjuk a csalhói lámák. A Nagy-Aklós pedig, maga a Tiltott Hegy. Rezervátum, tehát kénköves baszi van, ha betévedsz sáros bakancsban. Teljesen természetes, hogy nem másztuk meg. Vagyis meg akartuk, de aztán találkoztunk egy kedves csoporttal, akik nem akarták megmászni, így végül hozzuk csatlakozva kerültük el ezt a szégyent.
Ha ti is normakövetőek vagytok, nem úgy, mint ezek a kollégák, akkor leírom, hogyan kerülhetitek el, hogy véletlenül és törvénytelenül megmásszátok a Nagy-Aklóst. A platón keresztül nem nehéz megúszni a csúcsmászást, hiszen a hegyimentők házától direkt rálátás nyílik a platóra, állítólag ők felelnek azért, hogy elvegyék a turisták mászókedvét. Inkább arra vigyázzatok, hogy a Dochia-háztól a Poiana Maicilor (Anyócák-tisztása) felé haladtotokban (piros sáv), mikor az erdőből kiérve jobbra fenn megpillantjátok a Dór oszlopot (itt jobbra, ni), véletlenül se menjetek arra. Mert azt a tömböt, jobbról egy hasadékon kimászva egyből kiérnétek a Dákok-asztalához, ahonnan, ha kicsit nem vagytok óvatosak, máris beharántolhatnátok a Nagy-Aklos déli fala alá. Ez itt már vastagon a rezervátum területe, tehát semmi keresnivalótok nincs itt, annál is inkább, mivel onnan több kuloáron is ki lehetne mászni a platóra, vagyis a csúcsra. 
Ha az első szimpatikusabb kuloár jeges, akkor mindjárt pár száz méterrel bennebb ott a következő, a Juhok-vályúja, ami inkább füves emelkedő, vagyis még zord télen is simán beletévedhettek és máris megvan a baj, akaratlanul is a csúcson találjátok magatokat. Ezt én semmiképpen nem kockáztatnám a helyetekben.
Szívesen elmesélnénk, hogy milyen egy ilyen rezervátum, mennyi friss ösvény van keresztül-kasul benne, de hát még ezt a fotót se tudtuk elkészíteni itt alább, mert ahhoz ott kellett volna álljunk a csúcson...
... ahonnan pompás rálátás nyílik a Tóka-csúcsra, amit tavaly meg is patkoltak, éppen mozgólépcsőt nem tettek rá, de kicsin múlott. Összesen 519 lépcsőfok (se több, se kevesebb) vezet ki a meteorológusokhoz.
A hegyen rengetegen téblábolnak még így a tél tavaszán is, de itt fordítva működik a helyfoglalás a menedékházakban. Három héttel előre egy hely sincs, aztán ahogy közeledik a kirándulás napja, egyre több hely lesz. Nem értettük, de nem is firtattuk, elvégre ez egy Szent-hegy, vagy miazisten, biztos a csodapópák szaporítják a hálóhelyeket.
Aztán reggel hatalmas fotós-dzsemborit tartottak a korlát mellől a kollégák, de úgy lehet szemüket eltakarta a vörös köd, mert a részletet csak mi vettük észre.
A menedékház sokat markol, csempézett tusolós budi van a szobákban, csak éppen meleg víz nincs, de hát a Csalhó annyira parányi kis hegy, hogy meg se izzadsz, amíg megmászod a platót. Viszont akkora szél volt, hogy nem mertük kipróbálni a sárkány(t)eregetést, pláne nem kamerázni is a sárkányról. Drón, akarom mondani Dragón-felvételek tehát még odébb lesznek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése