Elem töltöttség

Azt kb. mindenki tudja, hogy az üres elem nagyobbat ugrik ejtéskor, mint a teli. Nem azért, mert könnyebb, hanem mert az ütközéselnyelő gélszerű cucc megszilárdul az elhasználtságtól. Innentől már csak egy beskálázott ejtőszerkezet kell és kész is az elem-teszter. 

Az instructable nem szokott hülyeségeket mutatni, de ezt az áramkört én meg nem csinálom, az kurvaélet. A kommentek ekézik csöppet, de arról nem ejtenek szót, hogy ez kiégetheti a ledjeinket. 

Sima, IC nélküli cucc, 15 voltig javasolják. Ő fehér ledeket használ 3V droppal számol. A szimulátornál a piros ledekre 2,2V körül van ez. Hát elég keményen széthajtja már a 13,4V is az alsó két ledet. Lehet, hogy az Instructable fehér ledjeit nem annyira, de az alsót, 15 volton tutti neki is megkormolja. 

Na jó, basszék, csak kipróbáljuk. Zöld ledekkel. 9,5 voltig úgy tűnik teljesen biztonságos, nem kell vele 9 voltosnál nagyobb elemeket méricskélni és kész.

Azért egy ilyen mérő rendesen használja is a batteryt. Mire megméred, már nincs is benne annyi. Csodálatos, mint egy Fodor Ákos:

Mire megtanulsz

énekelni, dalod már

rég nem arról szól.

KA2284 battery-level mérő:

Forrás

A rajz ugyanaz, mint az audio VU-meter rajza, de ha a P2 jumperrel kikerüljük a 2,2uF kondit, akkor DC jel mérésére is alkalmassá válik. 

A fehér csatlakozók melletti kondiról van szó, a két sarkát hátrakötöttük, és mivel nem akartuk túlhajtani, az állítható tápunk három alsó értékét "mértük" meg vele. A potit úgy állítottuk, hogy a legnagyobb 10,9V éppen felgyújtsa az utolsó, piros, ledet. Így a következő érték, a 8,5V csak a négy zöld ledet gyújtotta fel, a 6,03V pedig csak az első hármat. Sajnos egy potméterünk van, ezzel csak ennyire lehet kalibrálni az eszközt. És mivel az állítható táp is csak ennyit tud (a mért értékek köszönő viszonyban sincsenek a névleges értékkel), nem is folytatjuk a dolgot, de nyilvánvaló, hogy egy teli elemet maximumra tekerve megállapíthatnánk, hogy az egyes ledek pontosan mekkora feszültséget jelentenek. 

LM3915 - feszültségmérő

Forrás

A ledekhez a tápot itt is a tesztelni kívánt áramforrás adja. A szerkezetet kalibrálni a potméterrel (jobboldalt) lehet. Az IC melletti kapcsolót benyomva Dot módból Graph módba váltunk. De fölösleges az összes ledet égetni, mert azzal is csak fogyasztjuk a mérni kívánt elemet, a dot mód valamivel gazdaságosabb.

Érdekesség, hogy a Dot módban a lehető legjobbra bekalibrált eszköz (10. ledre) Graph módban már kevesebbet mutat - csak a nyolcadikig ég (gyanítjuk, hogy nincs lekezelve, a több led fogyasztása:

A továbbiakban három elemet tesztelünk, a jobboldali 9,64V, a középső 9,59V, a baloldali pedig 8,34V. A jobboldalira kalibráltuk a szerkezetet (potméterrel a 10-es ledig vittük a jelet). 

A leggyengébb elem a második ledet gyújtotta fel, tehát nagyjából a mérési tartomány 8,1-9,6V között lehet. Egy led kb 0,15V lépés lehet, de nem teszteltük, hogy a tartomány mennyire lineáris, mert ahhoz sok félig-meddig kifogyott elemünk kellene legyen. A tartományt itt is csak felülre tudjuk beállítani, a tartomány szélességét ez az áramkör nem tudja piszkálni, mi meg nem tudunk jobb áramkört tervezni. Ezen a linken valami ilyesmiről lehet szó, állításuk szerint itt a ledek elég lineárisan fedik le a mért tartományt és a tartomány is állítgatható.

Ebben a videóban gyakorlatilag ugyanaz a rajz van, mint amiből mi dolgoztunk, a működés is megnézhető videón, ha már annyit fáradt vele az indiai mester. 

Mondjuk még mindig legegyszerűbb multiméterrel méregetni az elemeket. És aki meg ilyen szarokat rak össze, annak tutti van multimétere is.