Mitől életlen az infra-kép?

Van ez a videó, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy infrában nemcsak attól lehet életlen a képed, mert az infra sugarakat a lencse nem oda fókuszálja, mint mondjuk a látható tartomány közepét (mellesleg ez az F828-at nem érinti, mert kontraszt alapon fókuszál a szenzorról), hanem attól is, hogy a rekeszeléssel, infra tartományban sokkal hamarabb elérjük a diffrakciós limitet, mint gondolnánk, erről már volt szó a blogon, de akkor a látható spektrumra vonatkoztatva. A CoC értelmezéséről meg itt volt szó. Röviden annyi, hogy míg a lencséken, prizmákon a spektrum lila fele törik nagyobb szögben, addig diffrakciónál a vörös tér ki nagyobb szögben. Tehát egy infra pontocska nagyobb pacaként képződik le a szűk rekesz miatt, mint egy lila pont. És nem mintha annyira fontos lenne ez a mindennapi művészetünkben, de egy kis agytorna nem árthat meg, addig se nézünk cicás videókat. 

Szóval a Sony F828 szenzora 2/3", vagy 8,8*6,6mm, 3264*2448 effektív pixellel. Ezt visszaosztva kijön, hogy a pixelünk mérete 2,69micron. A múltkor már használt kalkulátorral is megerősíthetjük ezt. 

A videóból az Airy Diskre vonatkozó képlet: 

d=2.44*λ*N

ahol a d az AiryDisk mérete mikronban, λ a hullámhossz nanométerben, N pedig a rekesz

Tegyük fel, hogy az F828-as 30 centire nagyított képét 50 centiről nézzük, így a MaxCoC 13,78mikron lenne, ezt nem kellene meghaladnia az AiryDisk méretének. Normál géppel (nem infrásítottal) az f/11 rekesz 14,7mikronos AiryDiskkel már diffrakció-limitált lenne, de az f/8 rekesz 10,7 mikronos AD-vel még limit alatt van.

Forrás - az AiryDisk értékéből arra következtetünk, hogy 550 nanométerrel számol.

Akkor mi is csináljuk meg azt a táblázatot, amit a videós kolléga, de azokra a hullámhosszakra, amik minket érdekelnek. A látható tartomány lila vége, a látható tartomány kellős közepe, és a négy darab IR szűrőink értéke következik. Az adatok mikronban vannak.

Az az igazság, hogy valami eget rengetőbbet vártunk, hogy mit tudom én, minden egyes infra szűrőnk egy rekesszel nyitottabbat igényel. De nem. A zöld tartományok a MaxiCoC alatti értékek, a vörösek meg fölötte vannak, tehát diffrakció-limitáltak, de az is világos, hogy egy 13,27 mikronos és egy 14,05 mikronos AD között nem lesz égbekiáltó különbség. 

Könnyen levonható és megjegyezhető tanulság viszont, hogy IR szűrővel érdemes rekeszprioritásban dolgozni f/5,6 fixen. Kivételes esetben az f/8 még belefér, de a 950 nanométeres szűrővel már inkább az sem. A szűkebb rekeszek meg egyenesen felejtősek ezen a gépen.