Stabil megvilágítás cianotípiára? Felejtsd el! Vagy építsd meg!

Az alapvetés az volt, hogy a változó fényviszonyok mellett is ropogósra tudjuk sütni a napon a cianotípiáinkat, anélkül, hogy odaégetnénk. Vagyis egy olyan területen, ahol szinte minden paramétert  hasracsapással dönt el az ember, legalább a fényt tudjuk pontosan belőni. Ebből aztán lehet megvilágítást számolni, amiből lehet negatívot kalibrálni és így tovább, hogy a precíz munkafolyamatnak legalább a látszatát megteremtsük. Felmerült az is, hogy ha lesz megoldás a fény folyamatos mérésére, az a lukkamerázás esetén is kamatoztatható majd, ahol ugyanezzel a problémával szembesülünk, nevezetesen, hogy exponálás közben jön egy barom felhő és eléje áll a Napnak. Mindezt olcsójános üzemmódban, mert bár minden szart megveszünk, egy rendes műszerért sajnáljuk a pénzt. De ez már alkati kérdés, nem tudományos. 

Mellesleg találtunk olyan leírást is, hogy a tónusokra hatással van az is, hogy napon, vagy árnyékban érleljük a poroszkéket.  Szóval állítólag nem mindegy, hogy milyen UV-vel csinálod a képet. De a gyakorlatban az emberek választanak egy hullámhosszt/hosszakat (valamilyen LEDet, vagy fénycsövet) és következetesen azt használják. 

Azt gondolnánk, hogy fényt mérni könnyű. Na jó, van csöpp bonyodalom akörül, hogy, beeső fényt mérünk, ezt szokták a pingponglabdával csinálni, vagy témáról visszavert fényt, ezt csinálja a fényképezőgép belső fénymérője. Vagy még lehet a mintavétel felületének méretével is játszani (pl. spot, teljes, és különféle súlyozások), de alapvetően ez egy jól bejáratott módszer, ami a pillanatképhez megméri a fényt. Egy pillanatban. 

Hoppá, a pillanatról tudjuk, hogy 1,5 perc. Azalatt a Nap elé mászhat egy felhő, elveszik a villanyt, kifogy az elem. Egy pinhole képhez, amit mondjuk a reciprocity failure is sújt, simán kellhet 10-20 pillanat is, egy cianotípiához szintén, ezalatt számtalanszor változhatnak a megvilágítási viszonyaink. 

Tehát minket nem egy időszeletben érdekel a megvilágítás, hanem a teljes megvilágítási idő alatt kapott dózis, ez bármit is jelentsen. Cianotípiával két dózis egy helyett, lenne a +1EV és így lehetne számolgatni (ezüstalapú cuccoknál még az időnyúlással is kalkulálni kell), de a legjobb egy olyan dózismérő lenne, ami egy meghatározott érték elérésekor pityeg.

Tökéletes feladat ez egy olyan telefonos applikációnak, ami sűrű intervallumokban mérné a fényt és kiátlagolná azt. 

Csakhogy itt különválik a cianotípia és a pinhole fénymérési igénye, és nem amiatt, hogy a cianotípiát elvileg nem sújtja a reciprocity failure. Hanem mert a cianotípia nem igazán érzékeny az infra és a látható sugarakra, szemben az ezüstalapú fotó-nyersanyagokkal, amik leginkább a látható spektrumra vannak kihegyezve. Cianotípiára meg azt találtuk, hogy 300-400nm között igazán hatékony a megvilágítás (leginkább a 360nm amire esküsznek a kollégák - meg van pár kutatás is, ami ezt támasztja alá), ami bőven az UVA tartomány. Tehát a fertőtlenítő kütyüd, amit COVIDra vettél, nem bizti, hogy jó lesz, ugyanis a baktériumölő tartomány 280 nanométer, afölött csak lebarnulni fognak a kórokozók. És kékülni a cianotípiák.

Röviden: pont az a tartomány kell nekünk cianotípiára, amit a normális fotós fénymérők nem látnak, mert minek.

Szóval a telefonos fénymérés, akkor sem lenne teljesen megbízható UVA-mérő, mivel nagyon sokan azt állítják a kollégák közül, hogy a Nap által kisugárzott látható/UV arány elég jelentősen meg tud változni a felhőzettől, ezért a látható fény mennyiségéből nem lehet megbecsülni a láthatatlan UV mennyiségét (ez logikus, hiszen ezért hordunk fluoreszkáló bici-rucit ködben, ahol a látható fény ugyan kevés, de bőven van UV, ami ingerelje a neonszínt). 

Mégis azt gondoljuk, azért nem teljesen hiábavaló a telefonos mérés, mert legalább ad egy viszonyítást. És nem kell nagy változásokat lekezeljen, max egy-két felhő takarását, ami 2-3EV lehet, nem egy teljes zivataros beborulást, ami 5-6EV vagy több eltérést okozna.

Egyetlen bibi még van, hogy nem találtunk olyan telefonos fénymérő appot, ami az átlagot EV-ben fejezné ki. A Lux-mérők tudnak átlagot mutatni, a fotós fénymérők meg nem. Tehát át kell számolgatni, vagy luxban kell kifejezni az exponálási időket. Később kiderül, hogy ez sem járható út.

Ha sok a pénzed, és igazán komoly holmit akarsz, akkor ilyet lehet venni, ez pont erre van kitalálva. Az Aliexpressen sem olcsóbbak, sőt. Még több pénzért a telefonoddal is összeházasíthatod, ha még találsz ilyet eladót (ebay). Gyermekjátéknak meg ilyen is van, de minek, nem napozni szeretnénk, hanem exponálni.  Lényeg, hogy olcsón és jól nem lehet UVA mennyiséget mérni, tehát más megoldás után kell nézzünk. 

Stabil fényviszonyokat, mérés nélkül, legolcsóbban szikrázó kék ég mellett lehet elérni, ahol a felhők nem tudnak belekontárkodni az expozícióba. Viszont itt számolni kell a Nap szögével (napszak/hónap), és a légszennyezettséggel és páratartalommal. De mondjuk egy többnapos anticiklon alatt, a déli órákat használva, elég sokat lehet dolgozni, egyetlen tesztcsík elkészítésével.  Ebben a felhőradaros oldalak segíthetnek, itt meg egy másik, ami talán még jobban használható. 

A következő megoldás a mesterséges megvilágítás, bár ebben az esetben is a LED-ek idővel veszíthetnek a fényerejükből, amit korrigálni kell. A felhajtható diagramokból és beszélgetésekből az derült ki, hogy a 360nm lámpák elég jól beváltak, van olyan videó is ahol a 390-400nm nagyon nem vált be (20W), viszont itt a fickó elégedetten pont 395-400nm közötti ledstripet használ (10m*60 darab led, métere 9W) és 5 perc nagyságrendben exponál. Na, ezt hívják anekdotikus tapasztalatoknak.

Opciók a neten egy saját levilágító láda felvilágosítására: 
5m 395-400nm ledstrip 130-150 RON és kb 45W itthon is kb. ennyiből lehet venni. 
5m 365-370nm ledstrip 400 RON és kb.40W
300 RON 50W valószínű ez is 390-400nm körüli lehet. ez floodlight
60W körül az amazonon szintén 390-400nm körül
kanadai amazonról 50W szintén ennyiért 365nm. Youtube vélemény szerint, ezzel 20 centiről kb. 10 perces az expozíció.

SMD ledekről itt lehet olvasni. A chipekről azt találtuk, hogy 3528-ast nem érdemes venni, akkor inkább 2835-öst, mert újabb, energia-hatékonyabb technológia. Esetleg az 5050-es is jó választás, sokkal fényesebb, mint a 3528, bár drágább, szélesebb és jobban is melegedik.  Továbbá koncentráltabb fényt ad a méterenkénti 120 chip, mint a 60, bár a hűtésére is jobban kell figyelni. 

Ha építünk egy ilyet, majd megmutatjuk.