Szilikagél játékok

Én komolyan nem értem az embereket. A szilikagélre ráírni azt, hogy ne edd meg? Kinek jutna eszébe szilikagélt enni, hacsak... hacsak nem írják rá, hogy ne edd meg. Na, szerintem pont ezért akarják megenni az emberek. És ne jöjjön senki azzal, hogy azért kell ráírni, mert olyan, mint a kicsi pattogós drazsé, mert például az elektronikai alkatrészekre, például a szép kis színcsíkos ellenállásokra, sem írják rá, hogy nem tortadísz, a gumipakolásra, gumigéderre se, hogy nem ánizsos svéd gumicukor.  Meg az iporkára (ja bocs, hungarocellre)  se, pedig az pláne olyan, mint a puffasztott rizsszelet. Ízre pláne. Mondjuk a patkányméregre ráírják, ami eleve cinizmus kibaszás, tekintve, hogy a patkányok zöme analfabéta. (lazán kapcsolódik, podcastban hallottam: találtam lejárt patkánymérget, vajon azt még kirakhatom, lesz valami bajuk tőle?) 

Szóval szilikagél. Ha nem színezett valami toxikus festékkel, és nem volt olyan környezetben, ahol toxikus dolgokat szívhatott magába, simán megeheted, de minek? Nincs is zúzánk, hogy homokot szarjunk tőle. Vagy optikai kábelt akarnánk fektetni? Meg különben is a hivatalos paternalista szerveknek le kellene már szakadni arról, hogy ki mit vesz a szájába. Magánügy. Értem? Én is mondhatnám az állami szerveknek, hogy milyen emberi szerveket vegyenek a szájukba.

Viszont a minap purhabról hiányoltam, hogy nem szóltak, hogy ne fogjam meg kézzel. És a WD40-re meg azt írhatták volna rá, hogy nem viszi le a purhabot a kézről. Egy mukk nem volt ezekről. De bezzeg a boltos szólt, hogy fejjel lefelé kell befújni a purhabot, amin fel is röhögtem, mert a luk a plafonon volt, há nemvagyokén paukember.

Mindenesetre minket meglepett, hogy sokan az angol nyelvű gyakori kérdéseken (a Quoran) arról érdeklődnek, hogy a palackjukban benne felejtették a szilikagéles zacsit és úgy szüpürtyölték ki a beletöltött lötyit, s most vajon mi lesz? Hát bazmeg... Na, innentől már csak saját jegyzet, nem érdemes tovább olvasni. 

Vissza a szilikagélhez. A harmadik világban minden youtuber a szilikagél creatív felhasználásárról csinál videót, és minden hétéves azzel kísérletezik, hogy szilikagélt szór vízbe és semmi különös nem történik. Na jó, pattog egy kicsit. De miért is? Egy napig kerestük. De nincs magyarázat széles az interneten, hogy a nedvesség hogy repeszti szét a golyócskákat. 

Amúgy a szilikagél egy spéci homok, lényege a nanoméretű réshálózata, amivel  a vizet magához láncolja (aDszorbció). A víz tehát nem épül be az anyagba kémiailag, szárítással (napon, sütőben) a szilikagél újra használható. A szakirodalom szerint 1-3 órán át 120 C fokon kell sütögetni. Mikróban 2-10 perc, alacsony-közepes fokozaton (ez bármit is jelentsen). Több helyen említik, máshol tagadják, hogy a nagy hő (egy helyen a 165C fokot is említik) tönkreteszi a nedvszívó képességet.
A száraz szilikagél súlyának (akár) 40%-át is képes megkötni. Na ezzel számolgatunk tovább. 

Kísérletezni hónapok óta szabadon levő szilikagéllel kezdtünk. Ami azt jelenti, hogy volt ideje hozzászokni a lakásban uralkodó 60-80% nedvességtartalomhoz.  A befőttesüvegben a pár gramm szilikagél alig 5% nedvesség-csökkenést bírt produkálni, ami azért mégiscsak valami, mert 0%-ra számítottunk, hiszen elvileg egyensúlyi állapotban kellett volna lennie a szobalevegővel. 
Tehát ki kell szárítanunk, regenerálnunk (deszorpció) kell a bogyókat. 15-20 perc a sütőben szintén nem volt hatásos. Bár így kb. 10% nedvességcsökkenést tudtunk elérni a befőttesüvegben. 

1m^3 levegő = 1000 liter = 1,2 kg. Fél liter levegő tehát 0,6gramm. 1kg levegő meg 830,5 liter (20C fokon és tengerszinten)
Kalkulátor  
19.5C levegőben a 68% páratartalom 9.66g vizet jelent 1kg levegőben. Fél liter levegőre ez 0.0058g víz csupán, ami ki sem mérhető. 

A szilikagél, kiindulási értéke 54,77 gramm volt (napokig a szobában 60-70% nedvességnek kitéve), ezt mikrohullámú sütőben kb 20 perc alatt, több hullámban, letornásztuk kb. 43 grammra. Ami azt jelenti, hogy súlyának 27%-át vízben tartogatta. Érdekes, hogy az átlátszatlan fehérből átlátszóvá váltak a gyöngyök. Ezt zártuk a befőttesüvegbe. Kezdetben gyorsan esett a nedvesség szintje (kb 50%-ig), aztán másnapra kezdett beállni a végleges értékre, de az utolsó egy százalékra (50 microgramm) még egy nap kellett. Ez a szilikagélnek még távolról sem a szaturációs, hanem csak az egyensúlyi értéke. Ezen a hőmérsékleten, ilyen száraz levegőből, már nem képes több vizet felvenni, de ha ismét nagyobb nedvességű levegőbe tesszük, azt még képes szárítani. Ekkor már csak 1,91g víz volt 1 kg levegőre számítva, vagyis a befőttesüvegben 0.0011 víz maradt párában. 0.0047g hiányzik tehát. Mégis az a rohadék szilikagél 43,39 grammot nyomott. 

Mi a magyarázat a plusz 0,385gramm többletre, leszámítva a mérleg és a nedvességszenzor pontatlanságát?
Feltűnt még a kísérlet előtt, a mikrózás során, hogy összevissza  mért a mérleg, 42,78g, majd 43g. Az történt, hogy az alatt az öt perc alatt, amíg lehűltek a bogyók, már felvett 0,2 gramm vizet a levegőből. Melegen. Akkor hidegen pláne (?), hogy szívta  magába, amint kivettük a befőttesüvegből. Tehát egyszerűen nem tudunk ilyen kis méretekben mérni, mert amíg a cucc mérlegre kerül, azalatt a félperc alatt sokkal több vizet köt meg a szoba levegőjéből, mint amennyit pár nap alatt a félliteres befőttesüvegből. 

Úgy lehetne módosítani a kísérletet, hogy pár gramm vizet is bevinni a rendszerbe, ami ott folyamatosan pótolná a megkötött vizet, és akkor bontani ki a rendszert, amikor pont akkora a nedvességtartalma, mint a környező levegőnek. De ezt már nem fogjuk elvégezni. 

Egy hülye ruhaszárítógép reklámjában azt láttuk, hogy egy lakásban akár két liter vizet is párologhat a száradó ruha. Borzi. Nézzük ez mennyire életszerű. Egy 42 négyzetméteres lakás mondjuk olyan 130 köbméter. Tegyük fel, hogy 20C és ideális 50% páratartalom van, vagyis (130*7.33)  majdnem egy liter víz van a teljes légtérben. A szaturáció 2 liter vizet jelentene, vagyis szellőztetés nélkül csak egy liter vizet tudna a száradó ruha párologtatni, mielőtt a lakásban beindulna a felhőképződés. Mindenesetre ruhaszárító gépet és párátlanító gépet venni legalább akkora marhaság, mint légkondicionálót venni. Csak olyan ember tesz ilyet, aki azt akarja, hogy sok más ember szívjon az ő gyengesége miatt. 

Más. Láttuk egy videóban, hogy alkohollal telítik a bogyókat. Azt tapasztaltuk, hogy alkoholban (96%) mintha jobban pattogna, mint a meleg víztől, elég sok bogyó el is törött. Nem volt teljesen kiszárítva az előző kísérlet után, így 45,18gramm volt a kezdősúly. Reggelre a felülete teljesen száraz lett az alkoholtól, és 53,4 grammot nyomott, úgy, hogy pár bogyó elveszett a pattogás következtében. Ez tutti az alkohol hatásának tudható be, ugyanis pár nap alatt csak 2 grammot nőtt a súlya a szobalevegőn, viszont most egy éjszaka alatt 8 grammot. Persze nem biztos, hogy az 8 gramm felvett alkoholt jelent, de valószínű. Viszont nem volt meggyújtható. Szóval a videóban csak az aBszorbeált, de nem az aDszorbeált alkohol égett olyan szépen. Nem kell elhinni mindent, amit a neten látunk. És csak remélem, hogy az indiai atomtudósok valamivel okosabbak a youtubos kollégáiknál.