Hibrid képek

Rég volt optikai csalódás az Utazásokban. Azóta elterjedt ez a hibrid fotográfia kifejezés is, ami az eseményfotósok rovására írható, hogy szégyentelenül lenyúltak egy már régen létező terminus technikust, s ráakasztották egy olyan ízléstelenségre, mint egy esküvő kicsimmel egy vőfély modoroskodása közepette. Tehát nem erről, hanem a tudományos, optikai érdekességről lesz szó.

Jöjjön egy képi allegória az emberi faj kontinuitására, közelről apámat mintázza az alábbi kép, de kellő távolságból már unokaöcsémet. Ha dög vagy felállni a monitortól, a Chrome többszöri Controlmínusz  parancsra eltávolítja helyetted.

Szóval a hibrid kép az gyakorlatilag két képből szerkesztett kép, amelyiket attól függően, hogy milyen távolról nézzük, kétféleképpen észlelünk. Közelről inkább az egyik képkomponenset, távolról inkább a másikat. Ezt meg úgy érik el, hogy az egyik komponensnek az alacsony frekvenciás változatát ráoltják a másik kép magas frekvenciás filterezésére Ugye érthető? Nem? Marilyn Einstein sincs meg? Kő alatt élsz? Mindegy, mutatni egyszerűbb.

A kép előállítására egy egyszerű módszer az, amit itt a kolléga úr csinál alább a youtube videóban. Más forrásokban a két képet nem Opacityből, hanem Overlay móddal szűrik egymásra, lehet más képeknél az működik, nekünk az opacity vált be itt. PS-ben létezik High-pass szűrő, azonban név szerint Low-pass nincs, viszont a Gaussian blur tökéletes erre a célra, gyakorlatilag egy fajta low-pass filter az is.

Amit fennebb írtunk a közelről/távolról azért nem kizárólagosan igaz, ugyanis az alacsony frekvenciás (blúrolt) komponens akkor is láthatóvá válik, illetve a magas frekvenciás (high-passolt) akkor is feloldódik a szemünkben, hogyha ugyanolyan távolságból nézzük a képet, de egy parányi lukon keresztül. Lukkamera hatás, de most ebbe nem merülünk el túlságosan, legyen elég annyi, hogy olyasmi az elv mint a pinhole szemüvegnél, ami a látást úgy javítja, hogy apró apertúrákon keresztül az out of focus képelemek fókuszáltabbnak tűnnek. Ha van ilyen szemüveged kéznél, ki is próbálhatod, nagy valószínűséggel nem kell annyira távol menned a képtől szemüvegben, mint anélkül, hogy ugyanúgy lássad. Állítólag rokon a foveális, parafoveális látásunk sajátosságaival is, amibe szintén nem merülünk most el, de egyesek szerint ezzel magyarázható Mona Lisa mosolya.

A hunyorgást is kipróbálhatod, nem véletlenül használjuk a hunyorítást, mint ősi látásjavító módszert.

Akit érdekel a PS szűrők működése, régebb ebben a bejegyzésben megnyaltuk a témát, kiindulópontnak jó lehet. Aztán találtunk egy elég részletekbe menő munkát is a hibrid képekről (valamiféle vizsgadolgozatnak tűnik, de még mi is untuk elolvasni, így nem tudjuk eldönteni se, végül milyen jegyet kaphattak rá a csajok), de azért idetesszük, mert az a fixációnk, hogy az életben nekünk csak annyi a dolgunk, hogy másokat inspiráljunk. Emlékeztek még a Pay it forward filmben a tanár mit mondott, ő hogyan vesz részt a fizetségi láncban? Na, mi is pont úgy.