Van valami bizarr abban, hogy a Netflix meg a HBO arra az üzleti modellre veri, hogy náluk a tartalom a lényeg és nem a reklámidő. Így tehát, ha őket nézed, nem fogja kedvenc műsorodat egyfeszt megszakítani valami idétlen, legalja reklám. Reklámozza ezt nekem pont a Netflix a Youtubon, megszakítva hatvanhatszor azt, amit éppen néznék. Úgyhogy érzek én ebben az üzleti modellben valami sötét, védelmi-pénz jelleget.
De nem ezekről a csatornákról lesz most szó, hanem a viking szappanoperáról. Apropó szappan, nem úgy viking szaga, hogy annyira görények lettek volna, hogy büdi-bulevárd mentén közlekedhettek az Atlanti-óceán széltében, hosszában, hanem valami izlandi saga említ egy napkövet, amivel ködben, vagy látóhatár alatti Nap mellett is lehetett navigálni, ami ugye gyakori azon a szélességen. Ez a csodakő a szappanoperában is megjelenik.
A kalcitkristályos (izlandi pát) navigációs módszert sokáig nem vették komolyan, mert nem támasztották alá leletek (mostmár 2013. óta van ilyen lelet is). 2011-ben kipróbálták, és úgy vélekednek, hogy esetleg még működhetett is, kérdés, hogy ezt a begombázott vademberek mennyire tudták kezelni élesben. Bár az is igaz, hogy a méhecskék is milyen balfasz kis jószágok (társadalmi berendezkedésük alapján pláne), aztán mégis szuperül implementálják a polarizált fénnyel való tájékozódást a mindennapjaikba.
Találtunk olyan cikkeket is, amelyek azt állítják, hogy az emberi szem is alkalmas lehet a polarizált fény észlelésére, ez a másik cikk meg is tanít látni a Haidinger pamacsokat. Egy polárszűrő (vagy napkő) kell hozzá, azon keresztül kell bámulni az eget, majd hirtelen elfordítva (vagy elvéve a szűrőt), elvileg meg kellene jelenjen a pamacs. Nem ez az a szkill, amit feltétlenül meg szeretnék tanulni, amúgy is felhős az ég egész héten. Ha valakinek sikerült szóljon. Lehet, hogy a galóca-diéta direkt segítette a derék vikingeket ilyen pamacsokat látni?
A kalcitkristályos (izlandi pát) navigációs módszert sokáig nem vették komolyan, mert nem támasztották alá leletek (mostmár 2013. óta van ilyen lelet is). 2011-ben kipróbálták, és úgy vélekednek, hogy esetleg még működhetett is, kérdés, hogy ezt a begombázott vademberek mennyire tudták kezelni élesben. Bár az is igaz, hogy a méhecskék is milyen balfasz kis jószágok (társadalmi berendezkedésük alapján pláne), aztán mégis szuperül implementálják a polarizált fénnyel való tájékozódást a mindennapjaikba.
Találtunk olyan cikkeket is, amelyek azt állítják, hogy az emberi szem is alkalmas lehet a polarizált fény észlelésére, ez a másik cikk meg is tanít látni a Haidinger pamacsokat. Egy polárszűrő (vagy napkő) kell hozzá, azon keresztül kell bámulni az eget, majd hirtelen elfordítva (vagy elvéve a szűrőt), elvileg meg kellene jelenjen a pamacs. Nem ez az a szkill, amit feltétlenül meg szeretnék tanulni, amúgy is felhős az ég egész héten. Ha valakinek sikerült szóljon. Lehet, hogy a galóca-diéta direkt segítette a derék vikingeket ilyen pamacsokat látni?
Az ég polarizált, a füves háttér nem. A földi hátterek, bár lehetnek polarizáltak, de nem alkalmasak a mi célunkra. |
Nem 360 fokos fotó, így csak másfél polarizált zóna fért rá a képre. |
A kristályt elforgatva a polarizált ég előtt hol az egyik, hol a másik pötty látszik jobban. |
A déli égbolton a teljes polarizált zóna a tömbház fedésében lenne, ezért nincs akkora kontraszt, mint az északi irányban |
Szerintem ebben a videóban a már nem kapható Skylight Compass card egy valamilyen formáját használják, sajnos ilyen kártyát nem találtunk, hogy pontosan elemezzük a szerkezetét és működését. De elkészítettük a mi kártyánkat. Az egyes szűrő-darabkák hosszanti irányba polarizáltak.
Az eddigi módszerekkel szemben az az előnye, hogy egyfajta irányt is mutat a Nap felé, ezáltal annak magasságát is sokkal könnyebb megbecsülni. És nem utolsó sorban, így az égbolt polarizáltsági iránya is feltérképezhető.
A villanykábelek görbülete jól mutatja, hogy a Nap-irányt, hogyan kell felvenni ezzel a napkoronggal. Felhőzet esetén, akkora kék égfelület kell, amekkora a korongon a polarizált ablakok mérete.
Ha nincs otthon se kalcit kristályod, se polárszűrőd, az ciki ugyan, de attól még teljes felhőzet mellett is elég pontosan megállapíthatod éppen hol van a Nap az égen. A posztmodern korok krónikásai a Grimpixmöj-man sagában ugyanis említenek egy bizonyos Naptéglát:
Az ég szürke vala és vastag felhők csüngöttenek le róla, mint az öregasszony csöcsei. Akkor a király kiadta népének esemes körüzenetben, hogy mondják meg hová tűnt a Nap, de azok nem tudták megállapítani, mert teljesen kótyagosak voltak a tegnapi galócapaprikástól. Leginkább csillagokat látott az ők szemük, de pont a Napot egyik se találta. Grimpixmöj-man persze egyből rámutatott az ég egy pontjára. Akkor a király előhúzta zsebéből a Naptéglát, amit még a kínai kereskedőktől zsákmányolt és az ég felé tartotta annak előlapi kameráját. És akkor annak IPS paneljában világosan láthatóan felragyogott a Nap, igazolva a pontot, amit Grimpixmöj-man megjósolt vala.
Naptégla app. Külön érdekesség a Naptégla felső részét díszítő felirat. Talán orkul van? Mit jelenthet? |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése