2020/05/26

Barbár GPS e a viking szaga?

Van valami bizarr abban, hogy a Netflix meg a HBO arra az üzleti modellre veri, hogy náluk a tartalom a lényeg és nem a reklámidő. Így tehát, ha őket nézed, nem fogja kedvenc műsorodat egyfeszt megszakítani valami idétlen, legalja reklám. Reklámozza ezt nekem pont a Netflix  a Youtubon, megszakítva hatvanhatszor azt, amit éppen néznék. Úgyhogy érzek én ebben az üzleti modellben valami sötét, védelmi-pénz jelleget. 

De nem ezekről a csatornákról lesz most szó, hanem a viking szappanoperáról. Apropó szappan, nem úgy viking szaga, hogy annyira görények lettek volna, hogy büdi-bulevárd mentén közlekedhettek az Atlanti-óceán széltében, hosszában, hanem valami izlandi saga említ egy napkövet, amivel ködben, vagy látóhatár alatti Nap mellett is lehetett navigálni, ami ugye gyakori azon a szélességen. Ez a csodakő a szappanoperában is megjelenik.

A kalcitkristályos (izlandi pát) navigációs módszert sokáig nem vették komolyan, mert nem támasztották alá leletek (mostmár 2013. óta van ilyen lelet is). 2011-ben kipróbálták, és úgy vélekednek, hogy esetleg még működhetett is, kérdés, hogy ezt a begombázott vademberek mennyire tudták kezelni élesben. Bár az is igaz, hogy a méhecskék is milyen balfasz kis jószágok (társadalmi berendezkedésük alapján pláne), aztán mégis szuperül implementálják a polarizált fénnyel való tájékozódást a mindennapjaikba.

Találtunk olyan cikkeket is, amelyek azt állítják, hogy az emberi szem is alkalmas lehet a polarizált fény észlelésére, ez a másik cikk meg is tanít látni a Haidinger pamacsokat. Egy polárszűrő (vagy napkő) kell hozzá, azon keresztül kell bámulni az eget, majd hirtelen elfordítva (vagy elvéve a szűrőt), elvileg meg kellene jelenjen a pamacs. Nem ez az a szkill, amit feltétlenül meg szeretnék tanulni, amúgy is felhős az ég egész héten. Ha valakinek sikerült szóljon. Lehet, hogy a galóca-diéta direkt segítette a derék vikingeket ilyen pamacsokat látni? 
Az ég polarizált, a füves háttér nem. A földi hátterek, bár lehetnek polarizáltak, de nem alkalmasak a mi célunkra.
Most nem ülünk fel arra a körhintára, hogy a Nap pozíciója még elég kevés egy hatékony navigációhoz (a hosszúsági fokról semmit nem árul el egy pontos óra nélkül), mivel a téma így is elég összetett. Kifejezetten a polarizált ég és a napkereső napkőre fókuszálunk. Végtelenül leegyszerűsítve a témát (amúgy nagyon bonyolult műszerekkel és matematikával is mérhető az ég polarizáltsága),  nagyjából a Naptól 90 fokra húzódik a legjobban polarizált övezet, ez az a terület ahol a polárszűrő a legjobban érezteti a hatását a fotókon (pl. sötétíti az eget, doomosítja a felhőket stb.). Ezért okoz gondot a széles panorámáknál a polárszűrő, mert bazi sötétkék foltokkal, esetleg ívekkel tarkítja azokat.
Nem 360 fokos fotó, így csak másfél polarizált zóna fért rá a képre. 
A kalcit kristályt tehát, mint polárszűrőt használjuk és a polarizációt az égről olvassuk le, vagy úgy ahogyan fennebb a Haidinger pamacsokat (átbámulva, majd elkapva a szemünk elől), vagy egyszerűbben, hogyha egy foltot rajzolunk a kristály túlsó felére. Na ez a másik. Vajon volt a vikingeknek alkoholos filcük is?
A kristályt elforgatva a polarizált ég előtt hol az egyik, hol a másik pötty látszik jobban.
A kettős törés miatt két foltot fogunk látni, mindkettőt egymásra merőlegesen polarizált fény fogja kirajzolni. A Naptól 90 fokra tehát az egyik folt sokkal sötétebb lesz, mint a másik. A kristályt  elforgatva 90 fokkal a másik folt lesz sokkal sötétebb.
Az égtájak csak közelítéssel helyesek. Bár fokra pontosan így nem mérhetünk, de azért nagyjából belőhető a Nap pozíciója, amennyiben találunk egy foltnyi kék eget. Erős felhőzetnél a dolog nem működik, hiába állítja ezt a szappanopera. 
A Nap irányába tartva a kristályt a foltok intenzitása egyforma. Ugyanez van a Napnak háttal is, a fenti képsor késő délután készült, így a legpolarizáltabb az északi és a déli égbolt voltak (illetve a keleti ég felső része). Fokra pontosan nem mértük be, mert annyira nem precíz a módszer, simán tudnánk +/- 10 fokot tévedni, ami azért elég durva, és ezt úgy, hogy közben láttuk a Napot szabad szemmel.
A déli égbolton a teljes polarizált zóna a tömbház fedésében lenne, ezért nincs akkora kontraszt, mint az északi irányban
A fentiek alapján tiszta sor, hogy nincs szükségünk a továbbiakban a kristályra, egy kibelezett monitorból kimentett polárfóliából sokkal kényelmesebb napdiát lehet készíteni. A lényeg, hogy két egymásra merőleges polarizáltságú szűrőt teszünk keretbe, és ezek tónusát hasonlítjuk össze.
Szerintem ebben a videóban a már nem kapható Skylight Compass card egy valamilyen formáját használják, sajnos ilyen kártyát nem találtunk, hogy pontosan elemezzük a szerkezetét és működését. De elkészítettük a mi kártyánkat. Az egyes szűrő-darabkák hosszanti irányba polarizáltak.
Az eddigi módszerekkel szemben az az előnye, hogy egyfajta irányt is mutat  a Nap felé, ezáltal annak magasságát is sokkal könnyebb megbecsülni. És nem utolsó sorban, így az égbolt polarizáltsági iránya is feltérképezhető.
A villanykábelek görbülete jól mutatja, hogy a Nap-irányt, hogyan kell felvenni ezzel a napkoronggal. Felhőzet esetén, akkora kék égfelület kell, amekkora a korongon a polarizált ablakok mérete. 

Ha nincs otthon se kalcit kristályod, se polárszűrőd, az ciki ugyan, de attól még teljes felhőzet mellett is elég pontosan megállapíthatod éppen hol van a Nap az égen. A posztmodern korok krónikásai a Grimpixmöj-man sagában ugyanis említenek egy bizonyos Naptéglát:
Az ég szürke vala és vastag felhők csüngöttenek le róla, mint az öregasszony csöcsei. Akkor a király kiadta népének esemes körüzenetben, hogy mondják meg hová tűnt a Nap, de azok nem tudták megállapítani, mert teljesen kótyagosak voltak a tegnapi galócapaprikástól. Leginkább csillagokat látott az ők szemük, de pont a Napot egyik se találta.  Grimpixmöj-man persze egyből rámutatott az ég egy pontjára. Akkor a király előhúzta zsebéből a Naptéglát, amit még a kínai kereskedőktől zsákmányolt és az ég felé tartotta annak előlapi kameráját. És akkor annak IPS paneljában világosan láthatóan felragyogott a Nap, igazolva a pontot, amit Grimpixmöj-man megjósolt vala.
Naptégla app. Külön érdekesség a Naptégla felső részét díszítő felirat.
Talán orkul van? Mit jelenthet?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése