Forrás |
A Járvány előestéjén alig több mint egy éve, hazafele poroszkáltunk biciklivel. Semmi különleges nem volt a levegőben, csak a por. Ezt a port morzsolgattuk a fogaink között, amit Gizike vert fel a hatchbackjével a körmöstől a DM-be menet. És Lajos a céges-audijával, aki csak tett egy kis kitérőt a gyrososhoz még a fodrászat előtt. Meg Klárika beetle-je, amivel elugrott a gyerekért az oviba és mielőtt elhozná a nagyobbikat suliból még leviszi a középsőt fociedzésre, hát mégse járhatnak gyalog, pont azért költöztek ki falura, mert a városban már levegőt venni sem lehet. Vagy a por, amit Béla vert fel a béemvével, amikor leugrott egyet a konditerembe a futópadon gyalogolni egy órácskát. Szóval, közben azon tűnődtünk, hogy milyen maszkot is kellene viselni az úton, hogy otthon ne köpjünk vályogot.
Erre jött a járvány, és jöttek a vírustálibok ezzel a orvosi-burka, vagy műtős-csador saríájukkal, amivel teljesen ellehetetlenítették eretnekségünket. Hát mégis hogy viseljünk maszkot nyilvánosan, ha az egyszer kötelező? Tiltsák be! Akkor majd viselni fogjuk csakazért is! Insallah, má' egyszer!
Van ez az állítás, miszerint mi, bringások, még így is jobban járunk, mert az autók nemcsak büdösebbek, mint egy jó szivar ebéd után, de mérges gázokat gyűjtő dobozok is, tehát az autóban szennyezettebb lehet a levegő, mint az autó mellett, de legalábbis a dugóban ácsorgó autós több ideig van kitéve a légszennyezésnek. A lúzer gyalogos (akinek még bringára se telik) szív a legtöbbet.
A tanulság, tehát az, hogy porszűrős és gázszűrős szuperklímás autókat kell venni, és azzal kell csapatni le a klimatizált boltba, ha élni akarsz. Futni és bringázni is csak edzőteremben szabad, egyrészt ott nem basz el a kamion, másrészt nem kell szívjad a mások füstjét. A többi buzi meg menjen ki a városból a hegyoldalba, ha levegőt akar vennir. Ja nem, mert utána fogsz menni kvaddal, motorral, dzsippel, s ott durrantasz az orra alá.
Na jó, de hát Székelyudvarhely nem Los Angeles, vagy London, plane nem Peking. Itt még a dízel is levendulaillatú. Itt ez a térkép. Ha szerencséd van, akkor leginkább sárga zónában találod az udvarhelyi mérőpontokat, de azért forgalmi csúcsidőben, vagy hidegebb napokon simán a veszélyes szintet mérik ezek is.
Na, és akkor vissza a COVID-ra, ami miatt egy év alatt (2020.) 2,3 millió halott volt világszerte 107 millió fertőzött esetén. Ha frissebb adatokat veszünk (mai érték), 142 millió fertőzött 3 millió halottja ugyanez az arány (2,1%). Bár, ha azt hozzávesszük, hogy legkevesebb kétszer ennyien kapták el a vírust (a környezetemben több olyant ismerek, aki nem került nyilvántartásba, mint aki igen), akkor valóságosabbnak tűnik a <1% halálozási érték.
És akkor nézzünk egy 2017-es halálozási táblázatot. Légszennyezés: 4,9 millió halott. De a Guardian cikke alapján 8,7 millió ember halt meg (2018.) a légszennyezés miatt. Ebben benne van minden szennyező cucc, a fűtés, a közlekedés és az energia előállítása. Ez kicsivel több mint 0,1%
És akkor nézzünk egy 2017-es halálozási táblázatot. Légszennyezés: 4,9 millió halott. De a Guardian cikke alapján 8,7 millió ember halt meg (2018.) a légszennyezés miatt. Ebben benne van minden szennyező cucc, a fűtés, a közlekedés és az energia előállítása. Ez kicsivel több mint 0,1%
Forrás |
Hogyha mindenki megkapta volna a vírust, akkor az 76 millió áldozattal járhatott volna (1%), vagyis a légszennyezés csak tized olyan veszélyes (0,1%), mint a koronavírus.
Vagyis akkor tényleg egy tízes szorzón múlik, hogy lazán autóval mehetsz még a budira is, de nem jöhetsz ki a házból 10 után, hogy simán lehet dugó csúcsidőben a Bethlen-utcában, de neked maszkot kell hordani, és távolságot tartani, ha ugyanitt gyalog akarsz végigmenni? Komolyan?
Ha a táblázatban megnézzük a vezető halálokokat, azoknál lehet egy olyan érzésünk, hogy ezek egymást is okozhatják keresztben. Ha van kedved egy vércukor, elhízás számítást is bedobhatsz, de azt nyilván nem vetítheted 7,6 milliárd emberre, mert fekete-afrika azért nem ebben a halálnemben szokott jeleskedni. Vagy a cigiseket is nézhetnénk évi 7,1 millió halottal (1 milliárd aktív dohányosra számítva), ami háromszorosa a COVID halottak számának, de csak harmada annak, hogyha 1 milliárd ember kapta volna el a koronát.
Ha a táblázatban megnézzük a vezető halálokokat, azoknál lehet egy olyan érzésünk, hogy ezek egymást is okozhatják keresztben. Ha van kedved egy vércukor, elhízás számítást is bedobhatsz, de azt nyilván nem vetítheted 7,6 milliárd emberre, mert fekete-afrika azért nem ebben a halálnemben szokott jeleskedni. Vagy a cigiseket is nézhetnénk évi 7,1 millió halottal (1 milliárd aktív dohányosra számítva), ami háromszorosa a COVID halottak számának, de csak harmada annak, hogyha 1 milliárd ember kapta volna el a koronát.
Forrás |
Elszédültél a számoktól? A dolog összefonódása azért csodálatos, mert nemcsak a COVID gyomlálja a cigiseket és a cukrosokat, vérnyomásosokat, de mondhatjuk úgy is, hogy a cigi, vérnyomás és a cukorbetegség jobban írtja a koronavírusosokat.
Persze, mondhatod, hogy te görögsalátát eszel minden nap és nem dohányzol. De amíg a habzsi-dőzsi, a cigi meg társai csak azt nyírja ki, aki műveli (a passzív dohányzást ugye eradikáltuk az EU-ban, de világviszonylatban a halott dohányosok hatoda passzív), addig a koronával mások ölnek meg minket.
Ez igaz is, de mi van a légszennyezéssel? Bárki legyél is, a légszennyezés miatt, olyan, mintha napi 1,6 szál cigarettát szívnál el. És az a vicc, hogy a légszennyezés mindenkit kinyír nemcsak azt az egymilliárd aktív dohányost, és nemcsak a koronavírusosokat.
Persze attól még energiára szükség van, de tényleg 22 fok kell legyen télen a lakásban? Tényleg mindennap húst kell enni? Tényleg minden évben új telefont kell venni? És tényleg autóval kell járni sportolni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése