Van ez a videó, amit úgyse nézel meg. Gyakorlatilag annyi történik benne, hogy UV-fénnyel megvilágít highlighterrel húzott vonalakat, és UV-szűrőt dugdos a fény útjában, aminek a hatására a fluoreszkáló festékek fényereje jelentősen csökken. Ez is lenne az elvárásunk, az UV gerjeszti a festéket, ami aztán a látható spektrumban adja le a fotonjait. Ha az UV-t egy szűrővel kifogjuk, akkor nem gerjesztheti a festéket. Csupán az a baj ezzel, hogy akárhány filces kihúzóval, az összes UV-fényünkkel és az összes UV-szűrőnkkel is próbáltuk, egyikkel sem sikerült a kísérletet megismételni.
Már a múltkor is beleszaladtunk abba, hogy az UV spektrumát képtelenek voltunk a szolgálatunkba állítani. Hiszen nincsenek hasonló teljesítményű, de eltérő, ismert sávon sugárzó fényforrásaink. Nem ismerjük ezeknek az eszközöknek a pontos spektrumát. Továbbá nem ismerjük a szemünk spektrális érzékenységét sem. A kamerák UV érzékenységéről nem is beszélve. Tehát nem hasonlíthatunk össze fényforrásokat egymással, és nem figyelhetjük meg kamerán keresztül sem, mert nem tudhatjuk, azért nem látunk valamit, mert nincs is, vagy mert a szemünk és a kamera is vak abban a spektrumban.
 |
| A lej nem mutat különbséget 365 és 395 nanométeren |
A dollár és euró elemzésekből viszont megtudtuk, hogy az UV reflektorunk (395nm) nem sugároz számottevően 365nm környékén, ugyanis a dollár narancssárga vonalát egyáltalán nem hozza ki. Ugyanezt tapasztaljuk a kíni láthatatlan tintás markerek kupakjában levő ledekkel. A kis 365nm-es ledek viszont kihozzák a dollár színes csíkját, ugyanígy a CFL UV égőnk is, aminek ezek szerint, van ebben a tartományban (is jelentős) kibocsátása.
Minden fényforrásunk UV-A tartományba esik, a körmösök UV-lámpája dettó, a szolárium szintén ez a spektrum, de ha lenne fertőtlenítő UV lámpánk, akkor beszélhetnénk 200-280nm-es spektrumról (ha megbíznánk a lámpánk specifikációjában). Mindenesetre aggaszt, hogy az UV-C lámpák fénye is jól látható (igaz, erre azt találtuk, hogy ezek a lámpák a teljesítmény kevesebb, mint felét adják le C tartományban, a többit már az észlelhetőbb spektrumban tolják).
Mégis az a legvalószínűbb, hogy a szűrőink gagyik. Ebben a videóban a kolléga összehasonlítja az olcsó és értéktelen UV-szűrőket a drágább és valóban hatásos szűrőkkel. A mi összes szűrőnk a selejtes kategória. Igenis vannak rossz és még rosszabb UV filterek. Eleve a digitális kamerák modernebb generációi nem érzékenyek az UV-re (hatékonyabb UV/IR szűrés), tehát csak annak a szubkultúrának gyártják ezeket az ablaküveg-filtereket, akik megragadtak abban a paradigmában, hogy az UV-szűrő mechanikai védelmet nyújt a lencsék számára, ami megéri a rosszabb képminőséget. Egy jó UV, de bármilyen lencse is, rendes tükröződésgátlással van ellátva, na a mi szűrőinken ennek nyoma sincs és hát azt már láttuk, mit ér anélkül az egész.
Ugyanakkor a Kolarvision cikke, nagyjából azt állítja, hogy alig van olyan UV szűrő a piacon, aminél az átlag digit gép (szenzor szinten, UV/IR cut off) ne szűrné jobban az UV-t. Bár a filmes gépeknél, illetve a korábbi digitálisoknál, elég nagy szórás volt típusonként az UV érzékenységben. Most abba ne is menjünk bele, hogy csak a szenzor UV érzékenységéről van e szó, vagy a teljes objektív lencserendszerét is beleszámítják ilyen esetekben, de a sok üveg biztosan nem tesz jót az UV átvitelnek, nem hiába készítik a spéci UV lencséket kvarcüvegből (bár ilyet se láttunk élőben).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése