Eltérítjük a termokromizmust

A technika esetlensége, kiszámíthatatlansága, a chemigrammot juttatja eszünkbe, de ez mégis inkább thermigram és a chemigram határvidéke. Ade Hanft munkássága meghatározó számunkra ebben a témakörben. Öntapadós thermokkollázsai nagyon állatok. Thermálprint-animációi meg külön beszarás.

Teszt. Különféle anyagok hatása a termo-papíron

Eddig nem nagyon érdekelt, ezért nem is olvastunk utána, de a termokromizmus igencsak érdekes és bonyolult jelenség. Szóval nem csak a hőmérsékletjelző bögrét jelenti, vagy a sörhőt jelző festéket a címkén, vagy más csomagoláson, hanem a kasszaszalagot is, meg egyéb hőnyomtatási eljárásokat, de akár a folyadékkristályos hőfóliákat is. 

Baloldalt még a nedves oldószer, jobboldalt a kész megszáradt kép

A termokromatikus festékek (leuco dye) általában egy átlátszatlan (leuco-állapot) és egy színes állapot között tudnak változni, nem túl eltérő, hő hatására. És többnyire reverzibilis a folyamat. 

Viszont a termo-papírok, amit például a kasszagép használ, vagy a mostanában divatos kis bluetoothos játék-printerek, általában végleges folyamatban és jelentős hő hatására színeződnek el. Bár ez utóbbi kérdőjeles, a Wiki szerint a frikciós hőtől lehet elkarmolni a kasszaszalagot, holott eddig azt hittem, ez valami mechanikai behatás eredménye. Az időtállósága is erősen kétséges, van olyan bizonylatunk, ami három év alatt teljesen kifehéredett, de nem tudom, nálunk (Ro) van e erre valami minimum élettartam-szabályozás. Mindenesetre ne ilyenre nyomtasd az utókornak szánt cuccaidat.

Ezen a linken is vannak érdekességek a témában, stencil, hőfúvó és természetesen számlapapír. Viszont ami, itt látható termo-képeink leginkább hő nélkül készültek, főleg acetonnal. Az a papír, amit mi használunk leginkább az oldószerre reagál, a vaslótól csak simán befeketedik, ha volt előkezelve vegyszerrel, ha nem. 

Az izopropil és az aceton jöttek be ezzel a papírtípussal. Az alábbi képen a piros elszíneződés nem a reakció eredménye, csak a minap ételfestékkel megfestett virágot használtuk stencilnek. 

Viszont az öntapadós címke-papírt (alábbi kép) más fából faraghatták, ugyanis az oldószerre nem reagál olyan jól, gyaníthatóan valami kémiai védőréteg óvja a termo-réteget. Erre vasalóval is rá kellett menni.

Ez a diptichon-szendvics acetonos kezelést és vasalót is kapott (a bal oldal volt a vasaló felé). 

Sajnos ez a nagyon vékony kasszaszalag, amit mi használunk (ez az egy volt a boltban és nem fogunk hülyeségért netről berendelni csomó papírt) megráncosodik a vegyszertől és hát ezt pont nem lehet utána kivasalni, hogy jobban mutasson. 

Azt mondják a napfény hamar szétkapja ezeket, de nekünk szekrényben tartott bizonylatunk is fakult már ki, illetve egyik lézerünk se bántotta rövid idő alatt ezeket a nyomatokat.

Infrában sincsenek nők a bankjegyeken

Most, hogy előkerült egy csomó bankjegy, és vizsgálgatjuk őket, lehet csak azért, mert érzékenyítve lettünk a sok lipsi propagandától, de feltűnt, hogy nem sok csaj vigyorog a bankjegyeken. Na jó, valóban az érzékenyítés lehet az oka, mert amíg nem láttam meg az új 20 lejesünket, addig nem merült fel bennem, hogy nem e kellene nőket is ráfesteni. 

Forrás: BNR (itt az összes bankjegy grafikáiról lehet infókat találni)

Jó, az igaz, hogy Ecaterina Teodoroiu kicsit maszkulin, mondhatni társadalmi neme férfi, ahogyan legéppuskázza a németeket, de nézzük a jó oldalát, szerencse, hogy nem a vasszékelyeket ritkította. Most hogyan vennél belőle 4 Igazi Tiltott Csíki sört, mi? Mindenesetre, nemcsak a románoknak van Jean d'Arc-juk, nekünk is van Zrínyi Ilonánk. De már ez a gondolat is milyen, hát miért kell egy nőnek Rambónak lennie, vagy egy Political-animalnak, ahhoz, hogy felkerülhessen egy bankjegyre? 

Na, máris itt egy újabb összehasonlítás: a román pénzen van nő, nyenyenye, míg a forinton niiincs! Értem én, hogy Kéthly Anna a jelen állapotokban túlzás lenne, és a keresztény Slachta Margit is annyira feminista volt, hogy az egyetlen férfinek számított a Nemzetgyűlésben, de csak van valami fullos jobber bige, például akkor, izé, mondjuk Tormay Cécilé! Ja, hogy az meg gesztus lenne a melegközösségek felé is... hát ez veszélyes! 

Az bezzeg már régen eszünkbe jutott, hogy a bankjegyeket megnézzük UV fényben, de infrában fel sem merült, amíg ebbe a videóba nem szaladtunk bele (12:10-től, de érdemes az egész videót megnézni, sőt a fickó csatornáján is vannak csodák). 

Pénzt fotózni még csak-csak, de feldolgozni egészen nehéz vállalkozás. Érdekes módon a román pénzt nem észleli a PS és le se tiltja, az eurót és a dollárt viszont igen, van amit infrában is felismer és különböző feldolgozási fázisban tiltja le a további műveleteket ezekkel a képekkel.  

Pedig hülyeség, mert ennyi biztonsági elemet esélytelen reprodukálni, fölösleges védeniük a bankjegy digitális képét, amikor már maga a hordozó és a spéci anyagok is beszerezhetetlenek hozzá. 

Volt már szó arról az Utazásokban, hogy bizonyos festékek csak infrában, vagy UV-ban jelennek meg és ezért lehet rejtett adatátvitelre használni. Na, itt olyan festékeket használnak, amelyek infrában pont, hogy eltűnnek. 

Érdemes a többi elfekvő pénzeinket is megvizsgálni, kedvcsinálónak a dollár és az euró.

Tudtad, hogy az euró bankjegyei az építészeti korokat veszi sorra?

Sokkal jobb is, mint valami balfaszt festeni rá, akiről esetleg később kiderül egy és más.

Felmerült, hogy sajnos alig tudnánk megnevezni pár bankjegyet, amiről fejből tudjuk, hogy ki van rajta. De ha látnám is a sok kaporszakállú vénembert, meg a betegebbnél betegebb poirot-féle bajusz-pornót, akkor se mind tudnám megmondani, hogy ki kicsoda az általam is használt bankjegyeken. Persze mondhatnánk, hogy a lej nem számít, mert ez nem a mi kultúránk, de az az igazság, hogy a magyar bankjegyekkel is csak alig teljesítünk jobban. De aztán rájöttünk, hogy ez biztos azért van, mert egyfeszt változtatgatják. És bezzeg a gyerekkorunk bankjegyeit most is meg tudnám nevezni... de csalódnom kellett, abban is alul-teljesítettem az elvárásoknak. A traktor az megvolt. A többi meg csak hézagosan. 

Mindenesetre a pénz, ha van, úgy is boldogíthat, hogy tüzetesen megvizsgáljuk, különféle fényekben, ellenfényben is, és beesési szögekben is, nagyítóval, és megpróbáljuk felfedezni a lehető legtöbb biztonsági elemet rajtuk. Erre itt van két segédlet, a BNR listája a biztonsági elemekről, illetve az egyes elemekre példák, leírások. 

De mi van a mágneses elemekkel? Az 5, 10, 200 és 200 eurós bankjegyeket vonzza a mágnes. A régi és új 100 dollárosokat is rendesen odakapja. Sőt a régi 2000 forintos bal felső sarka is meglibbent a mágnestől. A 100 lejesen Caragiale vicces orrcsipeszes szemüvegének a bal kerete is úgy tűnik, vasból van. A 20 lejesen is a csaj szemüvege, vagy egy hajcsatja lehet a mágneses, az 50 lejesen viszont itt-ott, egyes szövegek reagáltak alig észlelhetően a mágnesre. Sőt párszor az volt az érzésünk, hogy vannak rajta diamágneses elemek is, de ezt nem tudtuk teljesen bizonyítani. A lej mágnesessége meglepett, mert a BNR oldalán nem említi, mint biztonsági elemet. Pedig ott van. És még mi minden lehet rajta, amiről nem tudunk, vagy csak sejtjük, hogy azokkal az elemekkel is trükköznek. 

Fluoreszkáló virágok

 A virágok jelentős része teljesen másképp látszik UV-fényben, mint a láthatóban, mert nem az embereknek akarnak tetszeni, hanem rovarok számára akarják kijelülni a leszállási sávokat. Most azonban nem ilyen virágokról lesz szó. Ha nem akar a virág fluoreszkálni, mi majd megtanítjuk.

Ilyen látható fényben, illetve UV-ban (395nm). Ehhez zöld sorkihúzót (highlighter) itattunk vele pár napig. Próbáltunk tarka virágokat létrehozni, narancssárga sorkihúzóval is, de azt nem itták meg a dögök. Tehát valami lényegi különbség lehet highlighter és highlighter között. Érdemes több oldattal is próbálkozni, és lehet ha vannak kevésbé válogatós virágok is.