Laser Speckle, avagy távóllátónak közellátó, közellátónak meg távollátó vagyok.

Amióta legutóbb felmerült nekünk a lézer pöttyös természete, született az interneten néhány érdekes videó a témában. Például az, ami a lézer pöttyeit használja arra, hogy megállapítsd, távol-, vagy rövidlátó e vagy. A dolgot sokkal, de sokkal könnyebb megcsinálni, mint megmutatni képen, vagy videón. Ugyanis nagyon jó felbontású kamera kell, és a videó tömörítése is beakaszt a dolognak.  A mi cuccainkkal nem tudtuk meghaladni a kollégaúr munkájának a minőségét, inkább azt nézzétek:

 

Ugye a falra vetített lézer-pacában (mi egy szórólencsét szigszalagoztunk a lézermutató elé, hogy szétkenje a fényt) van egy nagyobb makró-pattern, ami a difuzorunkon  alakul ki és vetül tovább egy vetítővászonra(objektív foltosodás), és van egy mikrostruktúra, ami a retinán, szenzoron kialakuló interferenciaképe a vetítővászon által felénk visszavert fénynek (szubjektív foltosodás). Az előbbi nem mozog el, hogyha a fejünket mozgatjuk a térben, az utóbbi viszont, a retinánk és a tér viszonya miatt, elmászkál. A videó állítása az, hogy ezzel a szubjektív foltosodással megállapítható, hogy a vetítővászonra, vagy eléje, esetleg mögéje fókuszálunk e egy kamerával (illetve, hogy rövid-, vagy távollátók vagyunk e). 

A képen látunk egy vetítőlapra fókuszált képet, majd egy frontfókuszost, és egy backfókuszost. A nagyobb, objektív formák, amik a lézer elé dugott szórólencséről vetítődnek a vászonra (ami egy fekete, matt kartonlap) nyilván életlennek jelennek meg a fókuszálatlan képeken. Azonban a szubjektív pöttyök ugyanolyan élesek maradnak, mert nem az objektív rajzolja őket, hanem a szenzoron jön létre az interferenciakép.

Ez más felületeken is pont ugyanígy történik, tehát a szubjektív pöttyös textúra nem életlenedik el akkor sem, ha eléje, vagy mögéje fókuszáljuk a gépet (hiszen az eléje és mögéje sem értelmezhető az esetében - mivel a szenzoron alakul ki). Viszont csinál még valamit ez a bolhaminta, amivel megállapítható, hogy a fókuszunk valójában hová is esik. Ha fókuszban van a vetítővászon, akkor a kamera mozgatásánál a pattern állni látszik. Mögéje fókuszálva a pattern elmozog, a kamera mozgásának megfelelő irányba. Ha viszont közelebbre fókuszáltunk, akkor a pattern a kamera mozgásával ellentétes irányba látszik elmozogni. 

És itt jön be a szemvizsgálat témaköre. Amennyiben távollátók vagyunk, a pöttyök a fejünkkel megegyező irányba mozognak, ha rövidlátunk, akkor pont ellenkező irányba. Nyilván ez ennél jóval bonyolultabb, viszont ez már elegendő egy kísérletezésre.  Érdemes elvégezni, mert jó móka.  Persze ez nem egy diagnózis, mert azért szemorvosok nem vagyunk. 

- Először 5 méter távolból kísérleteztünk (innen világítottunk a lézerrel és innen is néztük). A bolhaminta természetesen ugyanúgy látszik távolról is, sőt mintha még jobban is (ennek okát nem kerestük). Innen nézve, a mintázat ellenkező irányba mozgott nekünk. Egy gyűjtő-szemüveglencsével  az irány maradt, de még gyorsabban mozgott), azonban egy szórólencsével megváltozott a bolhaminta mozgásiránya. Tehát távollátónak meglehetősen rövidlátók vagyunk.

- Azonban, ha a textúrát egészen közelről szemléltük (30cm, a lézer is közel volt), akkor a fejünkkel megegyező irányba mozgott a textúra. Szórólencse hatására az irány megmaradt, csak még gyorsabban mozgott, gyűjtőlencse hatására viszont megváltozott a mozgásirány. Tehát rövidlátónak meg távollátók vagyunk.