Mint a villám

Még nem döntöttem el, hogy felbasz, vagy szórakoztat a sok tudóska, akik a (dehogy is) 400kV-os modul normál működését experiment néven szórják a youtubeon. Én nem mondom, hogy legyen egy belépési küszöb, de azért álljon már meg a (harmadik) világ. Ugyanakkor szórakoztat is, ahogy a vakmerő szakember összerezzen az apró szikráktól. 

1. Van ez a cucc, 3,7-4,2V DC-t eszik, ami gyakorlatilag egy lítiumos akksi, mondjuk egy 18630-as, aminek nem ismerjük az amperjét, se a belső ellenállását, de nagyon gyorsan nagy áramot tud leadni, akár úgy, hogy ő maga is kigyullad (legalábbis azt tapasztaltuk, hogy a wolframszálon keresztül rövidre zárva simán elpukkant). Na szóval ne is próbálkozz gyönge adapterekkel, amperek kellenek ide, rövid időre a két akksit is megbírja (8+V). A kijáraton 15kV jelenik meg, a leírások szerint, olyat is láttunk, ahol azt írja a kínai, hogy DC villám jön ki a végén. De nagy valószínűség szerint egyáltalán nem igaz.

Gyújtótekercsnek is nevezik (ilyesmiket használnak a plazmás öngyújtókban is), mert alkalmas meggyújtani ami a plazma útjába kerül, ellenben a pulzáló másik modullal szemben (lásd később), ami hangos szikráival nem képes meggyújtani a papírlapot, amin átüt. 

2. Ez a cucc is nagyon hasonló. Öngyújtómodul, plazmavágó...

Nyilván nem vág el semmit, csak az interneten mindenki azzal szemlélteti a működését, hogy papírt lukaszt vele. Vettünk régebb egy ilyet, és valamiért nem volt hajlandó működni, tehát vásároltunk hozzá egy újabb tekercset. Azzal a plusz tekerccsel mókázunk. A talált rajz nagyon hasonlít a fenti rajzhoz.

Forrás

Itt elmondják részletesen, hogy mi az a hazaszálló, vagy miazisten tekercs, amivel a 10-20kV nagy frekvenciás AC-t elő szokás állítani. 

3. megépítjük ugyanezt abból amink van (a tekercset leszámítva), csak nincs ekkora nagy (talán 2W) ellenállásunk, csak negyedwattos.

Rövid, pár másodperces, működésnél a tranzisztor nem igényelte a hűtőbordát (de azért melegedett rendesen), illetve az ellenállás sem füstölt el.

Aztán találtunk egy hasonló tekercset a kacatosban. És igen, ez is képes pár milliméteres plazmát kitolni magából.

4. Van még egy másik gázgyújtónk is, ami 1,5V-os elemből csinál 3-4mm szikrákat. Ez a típus egy kicsit másképpen működik, ugyanis szikra-impulzusokat ad (mint a piezós, csak ezt nem kell pumpálni), nem folyamatos plazmahidat képez.

Leginkább ehhez hasonlítható, a transzformátora ennek is csak két tekercs 4 lábbal. Annak ellenére betyárul nagyot tud csípni, el nem merem képzelni a 400kV-os (amit úgy kb. 10kV-nak gondolunk) százszor ilyen kövér szikrája mit lenne képes csinálni. 

5. És van, a hétpróbás 400kV-os modulként ismert cuccunk, amit már párszor bevetettünk, például ezzel pörkölgettük Franklin úr mogyoróit is. A megnézett szakvideotórium és leírások alapján, jó ha kibújik belőle 30-40kV, de, legalábbis a szikraköz alapján, leginkább 10kV lehet. Elektromos sokkolókban valami ilyesmi van, minél szélesebb a szikraköz, annál ritkásabban és hangosabban csattog. Szintén 3-6V között hajtható meg, de rövid ideig megbírja a 2 sorba kötött 3,7-es akksit is (8+V). 

6. És van a zenélő teszlánk is (nem, nem amiből a Dévidbóvi szól, de ezt a poént már elsütöttük). Ezt 3-24 Volt között lehet megbiztatni.

De lám hogyan reagál rá egy LED?

A teszla-tekercs szikravető drótja mindkét irányban meghajtja a LEDet. Ha nem fogom a lábait akkor is.

A 15kV-os modulnál meg mindkét kimenetén, meghajtja a ledet, mindkét lábán keresztül, ez mondjuk a baloldali képnél kicsit sántít, de úgy rémlik, hogy csak a villogást nem tudtuk elkapni a fotóval. Szóval úgy tűnik ez a modul is AC-t nyom.

Nem így a sokkolómodullal. Eleve alig pislákol, mert a másik lábat azért nem mertük megfogni. De ha így fogalmazzuk meg a kérdést:

... egyből kiderül, hogy ez nagyon DC-nek néz ki. Nem jelölték a gyárban a drótokat, így megjelöltük mi. 

Erre az ismeretre azért van szükségünk, mert meg szeretnénk érteni a dolog működését, legalább annyira, hogy ne haljunk szörnyet kísérletezés közben, illetve, hogy néhány alap kísérleti áramkört létre is tudjunk hozni a jövőben.

Bár azt találjuk, hogy 3kV / mm a levegő hozzávetőleges átütési feszültsége, de ezt sajnos képtelenek vagyunk mérni. A sokkoló modulnál még csak-csak kicentizhető, de az AC kimenetnél teljesen másképpen viselkedik, ha egyszer  létrejött a plazmahíd, akkor a szikraköz megnövelhető. Ezt a jelenséget használjuk majd ki a Jákób-lajtorja készítésénél és még sok más eszköznél.

Kimerítő kutatás után azt találtuk, hogy a sokkoló, gyakorlatilag egy ugyanolyan modul, mint a 15kV-os plazmagyújtó, egy kis kiegészítéssel. Itt a 400kV modul szétszedve és értelmezve. Bízunk a figurában, mert a weboldala alapján, nem szarral gurigázik, méteres szikrákkal zsonglőrködik. Ez pedig egy feszültségsokszorozónak a szimulációja, sajnos maradtak bennünk kérdések. 

Mindenesetre kipróbáltuk, hogy a plazmagyújtóra összeraktunk egy hasonló feszültségnövelőt (ami nem mellesleg DC-t is fabrikál a magasfeszültségú AC jelből) és kiderítjük, hogy az is pulzuskisüléseket fog e produkálni.

30kV-os 1nF-os kondijaink voltak (simán kibírták a 400kV-os cuccot, tehát nagyjából tényleg 10-15kV-ot tudhat), diódának ismét a legcombosabbat vetettük be. 

Hááát. Valóban megszűnt a folyamatos zsünnyögő plazmakisulés, és hangosabb pattogó kisülések következtek, vagyis azt mondanánk, a kis AC plazma-gyújtósból sokkolót hoztunk létre. Azonban kis idő után nem csinálta már tovább. Fene tudja mi baja. Mindenesetre többen is úgy találják, hogy ez lehet a sokkoló szerkezete (videó 1, videó 2, ezekben kapcsolási rajz is található). Itt a kolléga meg ugyanazt csinálja, amit mi, 15kV-os modulból készít sokkolót, kicsivel jobb eredménnyel, mint mi. Ebben a videóban meg egy nyomtatóból kinyert tekercsre készítenek hasonló feszültségnövelőt és abból készül a bikasokkoló.

Persze a dolgot lehetne fokozni, régi crt televíziók tekercseivel, vagy a mikrohullámú sütő tekercsével, de azoktól azért már  kicsit mi is félünk nulla elektronikai ismeretekkel. Ha van egy gyűrűs vasmagod, akkor tekercselhetnél egy elég pofás transzformátort saját magadnak is.