Kemény víztől a brutális kémiáig

Egy óvodás is tudja, hogy a víz lehet kemény, meg lágy. Ha nem hiszed, ugorj egy seggest a Balatonba, nyáron, meg télen is (ez a madafaka meg ugye klasszikus). 

Forrás

A kemény víz nem játék, jól látható, hogy képes négybe hajlítani a vastag vasrudat is, amivel nyilván tönkreteszi a mosógépet és ezt már a Calgon se fogja kikalapálni. Képzelheted mit csinál a farmeroddal, ezért jár manapság mindenki olyan szakadt gatyában, mintha az a kutya nyunyókája lenne. Az akváriumi halakról nem is beszélve, ezért nincs kezük meg lábuk, mert a kemény víz lecsiszolja. 

Egy német keménységi fok (nk°) 10 milligramm/liter kalciumoxiddal egyenértékű kalcium és /vagy magnézium ionnak felel meg. - olvassuk, és ez az alábbi táblázatban foglalható össze:

nk°         keménység
0–4         nagyon lágy
4–8         lágy
8–18        közepesen kemény
18–30      kemény
30 felett nagyon kemény

Állandó, változó keménység (KH) és összkeménység (GH)

Szóval a Ca(HCO3)2 és társai, hidegebb vízben jobban oldódnak, melegben kevésbé, ezért a forralással csökkenthető a víz keménysége (viszont vízkövesedik a lábas és a fűtőszál a mosógépben), ezt hívja a szakirodalom változó keménységnek. Vagy karbonátkeménységnek (KH), ami a kalcium és magnézium-hidrokarbonátokat méri. Házilag is mérhető. 
Az állandó keménységet azok a kalcium/magnézium-sók okozzák, amik a melegítés hatására nem válnak ki. Kloridok, szulfátok.

(pl. CaCl, ami a mészkő sósavas sója (CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 + H2O), élelmiszer-adalék, vízmegkötő, és mivel a víz megkötése exoterm, utak jégmentesítője is, ráadásul a CaCl sóoldat fagyáspontja (-30C) is alacsonyabb, mint a sima konyhasó oldaté (-7C) és nem rágja szét a kutyák lábát, kocsidat, növényzetet stb. Vagy a kalcium-szulfát meg maga a gipsz)

Akvarisztikában nem szoktak direkt módon mérni, de az összkeménységből (GH) lehet rá tippelni. 

Mérésre számtalan módszer van, az akvarisztikai mindentmérő tesztcsíkoktól a csepegtetősig. De a megbízhatóságuk a fórumok alapján elég kérdéses. Ennek technikai okai is vannak, például a karbonátokat (KH) mérő teszt mérheti a NaHCO3 arányát is, ami nem tudom mit keres az akváriumban (mert ez a szódabikarbóna oldata), de az akvaristák ettől idegesek tudnak lenni. Pedig csak ecetet kellene csöppentsenek s máris bubis vízben úszkálhatnának a halak. 

Tehát ha a KH értéke egyenlő vagy nagyobb, mint a GH, akkor szikes vízről beszélünk, vagyis sókban, főleg nátriumsókban, gazdag a víz (ugyanettől szikesednek a talajok is, nem véletlenül hívták a mosószódát sziksónak). 

A vízkeménységet sokféleképpen lehet szabályozni, mosásnál a barbárabb megoldások a foszfátok, vagy helyettük a zeolit, akvarisztikában külön szakirodalma van, de minden irányba nem akarunk elmenni, mert sose végzünk. Mosásról, adalékokról itt bővebben. A zeolit amúgy szagtalanító, nedvességmegkötő hatását tekintve rokona a szilikagélnek, illetve az aktív szénnek, ami szintén izgalmas téma. A Calgon is egy vízlágyító csodaszer volt, amíg ki nem derült, hogy pont semennyit nem tesz hozzá a mosógép életéhez, legalábbis nem jobb az ecetnél, amely állításért büntit is kaptak. 

Szabad klór és kötött klór, kb. ugyanaz a helyzet, mint a keménységnél, a kötött klórt külön nem szoktak mérni, de lehet össz-klórt mérni és abból következtetni a kötött mennyiségére. A szabad klór állítólag nem büdös, csak miután reakcióba lép a szennyeződésekkel és így kötött klór lesz belőle.

Udvarhelyen több forrásból is hallottam, hogy kemény a víz (nem a forrásvíz). Ez mondjuk egy vulkáni hegységből eredő folyónál is előfordulhat, mert számos üledékes rétegen keresztül ér el hozzánk. Meg ugye a szénsavas borvizek még jobban is oldják a meszet. De azért érdemes csekkolni, mert hátha egy városi legenda. Két különböző teszt mérése a sima csapvízre:

Amennyire meg lehet ítélni, hát semennyire. Ezek szerint nálunk teljesen fölösleges a vízlágyító használata? Mellesleg inni a túl lágy víz nem annyira jó, de sok növény viszont szereti. A Carbonate és a Hardness utalhat  keménységre, mindenesetre nagyon alacsony értékek, mindkét teszten. A felsőn annyira alacsony, hogy a piros zónába esik. A pH mondjuk nagyjából semleges mindkettőn, a Free Chlorine és Total Chlorine, bár volt egy olyan hipotézisünk, hogy a Covid óta jobban odapakolnak a vízművek ebből, ezért döglenek a növényeink, érdekes eredményt adott, egyik teszten mindkettő fehér maradt, vagyis minimális érték, a másikon meg a Total chlorine barna lett, ami nincs is a színskálán. Nitrátnak, az első teszten, szintén értékelhetetlen lett a színe, kék egy magenta színskálán. A második tesztben pedig a legalacsonyabb. Bromine, meg csak egyik teszten van, ott alacsony. Alcalinity szintén csak egyik teszten van, ez azt mutatja, hogy mennyi H+ kibocsátására képes cucc van a vízben, amitől függ a pH stabilitása.  
Ez persze nem jelenti, hogy a teszt jól mér, ezeknek a multiteszter pálcikáknak messze földön rossz a hírneve pl. akvaristák gyűlülik. Ők a töltögetős-, lötyögtetősre esküsznek. 

A tesztek klór-érézkenységét próbáltuk triggerelni sósavval, majd hipóval is, ez is dobott néhány furcsa eredményt, de nem bocsátkoznánk az értelmezésébe. Simán az is lehet, hogy a hipó kiveszi egyes tesztpamacsok színét. 

Egyéb kísérletet is végeztünk, de nem dokumentáltuk jól, így csak idehányom a képeket. Volt itt minden, desztvíz vs csapvíz, feloldottunk vízben kalciumot, magnéziumot (pezsgőtabletta formában), forralással kicsapattuk a sókat, stb.

Ebben a sorozatban mészkövet áztattunk napokig csapvízben, illetve nagyon szénsavas borvízben, elvileg a szénsav hatékonyan kellene oldja a mészkövet, vagyis keményebb vizet kellene mérnünk.

Kapcsolódó: Ivóvíz Magyarország