Tehát, a legegyszerűbb konstrukció a Kepler távcső, ahol egy gyűjtőlencse az objektív és egy másik gyűjtőlencse az okulár. Esetünkben az objektív az maga a teleobjektív (Nikkor 55-200mm) és mögéje különféle okulárokat helyezünk. Kb. ekkora távolságban adnak éles, de fordított állású képet (végtelenre).
Az objektív esetén a fókuszpont a szenzor síkja, ehhez adódik hozzá az okulár fókusztávolsága. Ekkora helyre, házilag képtelenek vagyunk bezsúfolni a Porro-prizmákat, maximum egy tükör férne el.
De persze objektív helyett készíthetnénk egy konvex lencséből is objektívet. Egy konvex lencse fókusztávolságát elég könnyen megmérhetjük (ha egyszerű lencsének tekintjük és nem bíbelődünk a plánokkal). Legegyszerűbb egy végtelen távoli fényforrás gyújtótávolságát megmérni a lencse síkjától (amennyiben ezt vékonylencsének tekinthetjük), de ha egy kis börtönben vagyunk, ahova nem süt be a Nap, csak a falilámpa, akkor is kiszámolhatjuk. Ehhez a képletek:
1/f=1/k+1/taholf a fókusztávolságk a képtávolságt a tárgytávolság.a képletből a t illetve a k is kifejezhető:t=k(f/(f-k))vagyk=t(f/(f-t))vagyf=kt/(t+k)A nagyítás (m) képlete: m= -k / tAhol ha m<0 a kép fordított állású, ha m>0 a kép egyenes állású, k<0 a kép nem valós, k>0 a kép valós.|m|=|k| / tEzen a weboldalon remek összefoglaló van a témában, illetve van egy kalkulátor is, amivel látószöget, nagyítást, stb. ki lehet számítani. Kallódó gyűjtőlencséink fókusztávolságát viszonylag könnyű megállapítani. Ha a tárgy a végtelenben van, akkor a kép a fókuszpontban, ha a tárgy közelít, a képe is távolodik a fókuszponttól. Amikor a tárgy a 2*f pontba ér, a képe is a 2*f kerül. Ha a tárgy a fókuszpontra ér, akkor a vetített kép a végtelenbe kerül. Itt egy vékonylencse szimulátor, tologassad. Ez meg egy másik, pont kiegészítik egymást. Ha a tárgy a fókuszpontnál is közelebb kerül a lencséhez, akkor virtuális kép alakul ki, ez a kézi nagyító esete. A lencse fókuszpontjánál közelebb van az elolvasni kívánt apróbetűs cucc fölött. Itt van egy másik, kicsit egyszerűbb szimulátor is a vékonylencsékre, ezt tologatva könnyen megérthető a kézi nagyító használata is.
Kínai kézi nagyítóból semmiképpen nem érdemes Kepler-távcsövet építeni, hacsak nem valamiféle pszichedelikus eszköznek akarod használni. Gyakorlatilag minden kontraszt szétesik a kromatikus aberrációk miatt. Még akkor is, ha az okulár egy rendes becsületes darab és csak a frontlencsének teszel egy nagyítót. Egyszerű szemüveglencsével nagyjából ugyanaz a helyzet. Eleve a szemüveglencsék sem nagy átmérőjűek (65mm). Persze egy 1D szemüveglencse (1000mm) egy 20mm-es okulárral hatalmas nagyítást tud (50X - tehát az elvi határon belül van, hiszen az objektív átmérőjének akér kétszerese is lehetne a nagyítás), de ugye minek, ha az objektívünk minősége eleve kuka. A fényereje meg olyan F:15 körül lehet (1000/65mm). Még a kínai binokulárból kiműtött sima sárga bevonatos akromát is sokkal-de sokkal jobb eredményt ad, és még azzal sem szokás 10X nagyításnál nagyobbat ígérni. Akkor meg ugye minek bohóckodni a fejleg álló, kromahibás képpel, kell venni egy kínai binokulárt és kész.
Normál állású képet, tükrös, vagy prizmás fordító nélkül, a színházi látcső ad (Hollandi, vagy Galilei-féle). Ehhez azonban homorú lencsére van szükségünk és azt írja a szakirodalom, hogy nem érdemes túl nagy nagyítást várni ezektől. Ráadásul egy szórólencse eleve kicsinyítve mutatja a gyűjtőlencse (objektív) fénykörét, na most a Nikkor 200mm egérlika lekicsinyítve nem egy portál na, valljuk be.
Ilyenkor a szórólencse fókusztávolságát (-32mm), ki kell vonni az objektív fókusztávolságából és ez adja meg a kettő helyes távolságát az éles képhez (végtelenre).
Forrás |
Ebben a videóban le is vezetik. A képlet: f= (u*v) / (u-v)
Mi asszem ezzel elengedtük ezt a témát örökre. Hála Istennek, nem kell szétgányoljam a Nikkort sem, és nem kell építenem méteres távcsövet papírgurigából, szemüveglencséből és szigszalagból.
Említettem már, hogy vettem egy Lidlis távcsövet? Az okulárra dugott telefon kb. ezt tudja:
Itt meg a Nikkor 200mm-es képét hasonlítjuk össze a kukkerre dugott telefon képével. A nagyítás nagyon ott van, a képminőség persze nem, de ebben nemcsak a binokulár a hibás, hanem a telefon is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése