menjen ki a zöld erdőbe,
írja fel egy falevélre,
neki nincsen szeretője" (katt)
A problémát bontsuk több részre, az egyik a kép ráexponálása a lapira. Ennek szintén többféle változatát láttuk az interneten, letépett lapira, és élő növényen tartott lapira is szoktak exponálni. A kettő hibridje, amikor letépett lapi szárát vizes pamacsban tartják a teljes exponálás alatt. A második témakör, a sikeresen exponált kép fixálása.
1. Az eljáráshoz klorofill kell, tehát zöld levelekre exponálunk pozitív képet, hiszen ahol fényt kap, ott fog fakulni/sárgulni a levél, a film fedettsége segít megőrizni a zöld tónusokat. A témanyitó képen az látszik, ahogy az élő törperózsa levélre exponálunk (több héten át - szobában, nem direkt napfényben). Eredmény nélkül. A kép amúgy az a csaj lett volna, aki az első cianotípiás növényábrázolást készítette. Ezután letépett levelekkel próbálkoztunk, szintén szobanövényeken.
Aztán próbálkoztunk japánrózsa és törperózsa levelekkel, szintén bent a lakásban, kevés direkt napfénnyel szintén több héten át, közben a levelek szárát kis papírlabdában folyamatosan locsoltuk. Még elkeserítőbb eredménnyel. Itt megnézhető az eljárás másoknál. A kolléga, valami furcsa okból negatívot használ és negatív képet kap eredményül, de mi minek tennénk ilyet?'
Na jó, lehet ha a direkt és erős napsütést nem lehet megúszni, ezért most nyáron újra próbáltuk négy különböző lapival. Korai juhar és vadgesztenye volt a favoritunk, ezektől vártuk a legtöbbet.
Ez a setup nagyon hamar besárgult de ennek köze nem volt a filmhez, inkább a nedvesség miatt (a sárga részen feltapadt az üvegre a saját kipárolgásában és megrohadt).
A párolgás mindegyik setupnál előfordult. De más leveleknél nem okozott rothadást. Bár a neten a kollégák órákat exponálnak, nekünk szinte egy hét alatt sem lett elfogadható eredményünk, igaz, csak napi pár óra direkt napsütést kaptak, és volt két borult nap is közben.
A gesztenyén semmi értékelhető nem volt, bár az látszik az alsó részén, hogy valami csak-csak történt.
A gesztenyén semmi értékelhető nem volt, bár az látszik az alsó részén, hogy valami csak-csak történt.
A juhar alsó felén egy kicsit jobban látszik a dolog, de ez még mindig a kudarc kategória.
2. a kép rögzítése, erre mi már nem kerítettünk sort, mert nem volt kép, amit rögzíthettünk volna. De itt egy videó, a fixálásról, hogyha majd sikerülne bármit leexponálni, akkor ne kelljen keresgélni megint. Levágott levelet kontaktolja (dupla filmréteggel a nagyobb kontrasztért) pozitív képpel. Majd ha a nap kisárgította a világosan hagyott részeket, akkor Rézgálicos (5mg/l) oldatban áztatja, hogy a Mg, Cu-ra kell cserélődjön (?). 15 percig mossa ezután és állítólag nem fog fakulni. Van aki a rézgálic előtt híg sütőporos oldatban előkészíti a leveleket, itt sokkal részletesebben le van írva a fenti eljárás.
Ebben a videóban sötétben éhezteti az élő növényt (2-3napig, hogy élje fel a keményítőt) mielőtt letakarná a leveleket a maszkkal, rajta a növényen továbbra is. Pár órát napoztatja. Utána levágja a levelet, majd forró vízfürdőben alkoholban kioldja a klorofillt. Ezt teszi jódos fürdőbe, ami előhívja a képet, tehát ahol fényt kapott és volt keményítőképződés ott lesz sötét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése