Már egyszer nekimentünk a témának, és annak nyomán el is készítettük ezt a micsodát egy UV-szűrő foglalatában, de nem fejeztük be a projektet. Gyerekek tudományos iskolai projektjének ideális. Most már nagyon kikukáznánk a dolgot, mert csak foglalja a memóriánkat, és az UV szűrőimet visszaraknám a foglalatukba, és szívesen el is felejteném az egészet. Szóval Makezine-projekt, szűkszavúan összefoglalva:
 |
A polárfólia a négyzet valamelyik élével párhuzamosan kell álljon (polarizálásilag). Ezt csekkolhatod egy felskálázott fotós polárszűrővel, vagy monitorral (sajnos a monitoroknál már nem biztos, hogy mindegyik 45 fokban polarizált, szóval ezt kihagynám), vagy nem fémes felületek tükröződésével (a felülettel párhuzamos a polarizáltság, ha tehát a polárfóliánk megszünteti a tükröződést, mondjuk a vízszintes politúr asztallapról, akkor pont függőlegesen áll).
Átlósan egy celofáncsíkot ragasztunk rá, úgy, hogy a celofános oldal a betekintés átellenes (ég felőli) oldalán legyen. Ha most ezt a cuccot egy lineárisan polarizált fény felé tartod, találsz olyan állást, ahol a polárszűrő zárt és a cellofán valamilyen színű (második kép - narancssárga), erre 90 fokban meg olyat, ahol a polárszűrő teljesen nyitott és a cellofán az előző szín majdnem inverze (harmadik kép - kék). Vagy valami ilyesmi, mert ebben nem vagyunk biztosak. És lesz közöttük egy olyan szög, ahol a polárszűrő és a celofán színe egybeolvad (negyedik kép).
Aztán itt egy markolat, ami a szűrőre 135 fokos szögben egy tükröt rögzít.
Tartsd célra a műszert. Vagyis vízszintesen pásztázz jobbra-balra a szabad ég alatt. Lesz olyan állás, ahol a celofáncsík sötétebb, és lesz olyan, ahol világosabb az égnél. Persze kék éggel ez a legkönnyebb. Én derült éggel próbálnám ki először és nem ködben, mint a viking urak. Amikor megtalálod azt a helyet, ahol a celofán és környezete ugyanolyan tónusú, akkor függőlegesen pásztázz, finomítva az "egyformaságot". Ha mindent jól csináltál, a a tükör közepén megjelenik a Nap képe és kisüti a szemedet, ami után számíts öt perc kurvaanyázást, amíg visszajön a látásod.
Na, ha minden jól ment, akkor jön a java, most olyankor csináld ezt végig, amikor köd van és nem látszik a Nap, hiszen az a cél, hogy ködben tudják a viking urak merre van az arra. Sajnos, vagy az óceánon vannak polarizáltabb ködök, vagy mi lennénk béna viking navigátorok, de felhős égen ezzel a műszerrel nem sikerült azonosítani a Nap pozícióját. Ha elgondoljuk, hogy a viking urak kalcitot használtak navigációra, hiszen nem volt polarizátor fóliájuk, akkor vagy a mély tisztelet ébred bennünk, vagy a kétkedés, hogy valóban ezt a módszert használhatták.
A Heidinger-kefe látását is érdemes lenne megtanulni, csak hát kinek van ideje erre a rohanó mindennapokban. Pedig van olyan fontos szkill, mint a csajok utáni füttyentés, vagy a papírzsepi nélküli orrfúvás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése