A korondi székely stonehenge...

...vagy az ősmagyar hadronütköztető?  

A délirányból lefolyó Korond vize völgyében ott, hol a Kalonda patak belé szakad, van a Likas kő. Egy kőkoporsó alaku egészen átlyukasztott nagy szikla darab, melyet a rege szerént Tartod tündérei ejtettek oda le, mint fennebb látók. (A SZÉKELYFÖLD LEÍRÁSA - XXIV. Korond és környéke.)

Már mennyire öngyarmatosítás, ez a cím is. De jobban hangzik, mint: a Stonhenge, az angol Likaskő, merthogy az nem likas, hanem egy kő-körönd. Érted: Korond - körönd. Véletlen kizárva, mint ahogy az angolok szalonnája is a bakonyi disznótól bacon. Hiszen a kelták is csak a hunok csicskái voltak.

Én nem mondom, hogy a CERN, Hubble, vagy a VLT semmiség, csak szólok, hogy a korondi ősmagyaroknak már a világ kezdete előtt fél órával készen volt a Likaskő a Kalonda oldalában. Hogy pontosan mi célt szolgálhatott, arról nekünk fogalmunk sem lehet, de azért annyi bizonyos, hogy az Őshazával, vagyis a Szíriusszal tartotta a kapcsolatot még az Aranykorban, amikor még járt a Csavargó a csillagösvényen oda, meg vissza. Az se kizárt, hogy ha belenéztél az egyik likon, túlfelől a Szíriuszon Csaba királyfi csapatmozgásait figyelhetted meg, hogy jönemár. Pont mint a London-New York Teletroscope, csak ez jobb volt.

Vajon a mindenség elméletének képletét rótták ide őseink?

Te tudtad? Hogy micsoda ősi megalitot rejt a Kalonda? Minderről mi Grimpixszel vasárnapig semmit sem tudtunk, Térjhazavándor kollégánk bejegyzéséből értesültünk arról, hogy a Likaskő előtt egy eredetmagyarázó tábla jelent meg legutóbbi ottjártunk óta. Mi meg valamiért felültünk a körhintára.

A helyszínen ez a tábla fogad, semmi lábléc, semmi szerző. Mondjuk én sem vállalnám ezt a szöveget. 

A Likaskő-legendát Orbán Balázs itt említi és meghivatkozza Kővári - Erdély régiségei és történelmi emlékei könyvét. Tehát a Likaskő Firtos várának szögletköve, amit a tündérek vasrúdra szúrva loptak el, de kakasszóra elejtették. Ha meg fáraszt Orbán úr stílusa, akkor olvass Legendáriumot, abban megkapod az összes létező és nem létező mondát/legendát a környékről. Garantált posztmodern élmény. Mintha a Kis Vukot néznéd a Vuk helyett, vagy Teletubbiest a Fehérlófia helyett.

A kő anyagával kapcsolatosan a neten mindent találtunk, andezittől konglomerátumig, amit nem kommentálnék, mivel geológiából végülis nem vizsgáztunk le, de egy kedves blogger kollégánk kisegített, legvalószínűbb a vulkáni eredet.


A luk eredetére is találni mindenfélét, egyesek szerint nincs megmunkálásra utaló jel (nincs a bánatot, vésett felirat is van, meg mindenféle fúrásnyomok mint egy ementálin), mások szerint a piroklasztitból (persze nem ilyen urasan megfogalmazva) kirohadt fatörzs helye, mások szerint szabályosan fúrt, de legalábbis az alján a csatorna mindenképpen mesterséges (célzó csatorna, vagy mi). 

Pedig szerintünk a Predator lézerezte ki a követ, amikor Szechenyivel xenomorphra vadásztak a Kalondán. 

Az is világos, hogy a mai átlag ember nem üti meg az időszámításunk előtti, vagy alig utáni szavantok szintjét. Éppen ezért dőreség, hogy pont mi firtassuk, mi célt szolgálhatott ez a hightech műszer a Kalondán. Ezért bízzuk olyanokra, akiknek a genetikájában tutti van fehér ló gén is, olvassátok ezt a czikket például. Röviden összefoglalva, a likat a nomád magyarok használták kalendárium gyanánt és csöppet sem baj, hogy nem pontosan mutat az északi pontra, és hogy akkor a Sarkcsillag a közelében sem járt ennek a pontnak, mert bármelyik környező csillag feltűnését lehetett használni. Erről csak az jut eszembe, hogy az én járólapom, ami nincs lerakva vágólag, is szinte északra áll, mégsem mondom, hogy csillagvizsgáló van a lakásomban. Mivel Grimpix úgy emlékezett, a kő, meg a lik teljesen másképp áll a valóságban, ezért expedíciót szerveztünk, Jocó és István komékkal közösen..

De történt a témában egy komolyabb mérés is, Veres Péter cikkét itt találjátok. Ők arra keresték a választ, hogy csillagászatilag bármi értelmezhetőt találnak e.

Forrás

Persze a teodolit az úri huncutság, ezért mi telefonnal és egy kifeszített madzaggal utánoztuk a méréseket. A telefon elvileg 3 GPS rendszerből dolgozik, az Osmand 16 műholdat jelzett használhatónak. Érdekesség, hogy a kő pozíciójának a meghatározásában a mi mérésünk közelebb van a gugli képéhez, ez bármit is jelentsen. Az eltérés Veres és Grimpix mérése között a kő pozíciójára amúgy 24,58 méter.

Körülbelül 20 méteres bázissal nagyjából -7 -8 fok körülire saccoltuk az északtól való eltérést (azimut szög), ami illeszkedik Veresék mérésébe ( -7° 55' 50")  A magassági szöget pedig egy madzagra kötött kővel, szögmérővel és egy lézerrel kb. 20 foknak tippeltük, ez utóbbi 3 fokkal tér el Veresék teodolit-mérésétől (23° 28'), tekintve, hogy mi kézből monyoltunk és nem is én céloztam a lézerrel, nem kérdés kié lehet helyesebb. Mivel annyira nem értünk a témához, ezért mi mágneses iránnyal, referencia-ellipszoiddal és azok korrigálásával nem foglalkoztunk, itt írtunk már róla, olvassa aki akarja. Mellesleg elfelejtettünk tengerszint feletti magasságot mérni, mert az expedíciónkban szomjúság miatti lázadás kezdte felütni a fejét. A google 708 métert mond, (Veres 677m), de az Openstreet map szerint a 700 méter lehet a legközelebb az igazsághoz. Mérje meg és korrigálja, akinek van rá ideje.

Középen a déli, alul és felül az északi nyílás látható

Mivel a rés nagyon szabálytalan (van aki szerint szív alakú), csak megbecsüljük a látószögét. Józsa András cikkében pontosabb méretek vannak. 85cm hosszal és átlag 11,5cm nyílásokkal a látószög 7,75 fok (Veres 5,5-9 fok), persze a parallaxist nem számolva, mert feltételezzük, hogy célzottan nézelődtek benne az ősmagyar csillagászurak. De megsaccolva az kb. megduplázhatná a lefedési szöget. .

Namost a precesszió önmagában bonyibb, mint egy sima búgócsiga, akit jobban érdekel, az olvasson utána, mielőtt továbbmegyünk. Mi nem is állunk neki számolgatni, reméljük a Stellarium tudja a dolgát. Ne felejtsétek a Shooting stars értéket feltolni a csillagos égig, az a legizgibb benne.

Tehát kerekítve, jelenleg a lik nagyjából 23 fokkal van alatta az északi égi pólusnak (46-23 fok), 8 fokkal nyugatra és kevesebb mint 10 fokot lát az égből, ennél is kevesebbet, mert a fák lombja jelenleg kitakarja majdnem a felét. Veres ie 2275-ös évét villogtatjuk össze a jelenlegi helyzettel, ami mutatja, hogy akkor valóban látható lehetett a likon át a Polaris a hajnali órákban. Gyakorlatilag ezekben az években érte el a legnagyobb kitérést, ilyen állapot csak a következő precessziós ciklusban áll elő megint, ami közel 26 ezer év és ennek van köze ahhoz, hogy a halakból a vízöntőbe léptünk, éljen a New Age! Itt van popkulturálisan elmagyarázva amit a csillagászatról tudni érdemes.

Amiket érdemes kipróbáljatok, bár csöpp gondolkodással el is képzelhető. Azonos hónapban, napban és órában az évek múlásával figyelni a Polarist. -2275-túl napjainkig szinte egyenes vonalban nekifut az északpontnak. Ha az évet és az órát változatlanul hagyjuk, a 12 hónap (365 nap) alatt a Polaris körbejárja az eget. Ha csak az órát változtatjuk, vagyis egy nap alatt szintén körbejár.

Veresék cikke szerintünk arra utal, hogyha valaki a napforduló környékén figyelte a Kis Göncöl rúdjának utolsó csillagának (ami akkoriban természetesen nem Sarkcsillag volt) mozgását a likon át, akkor megjósolhatta a napfordulót. Hát mi egy kávélikőr mellett a jó meleg szobában (nem kint a decemberi hidegben) leszimulálva több hónap mozgását többször is egymásután, a monitorra ragasztott maszk-ablakon keresztül figyelve sem tudtunk felfedezni semmit. Persze nem kizárt, hogy több év megfigyelésével szert tehettek ezek a derék kőkorszakik ilyen tudásra, de mire mentek vele? Ezt a megfigyelést egy orosz karórával kimaxolhatták volna, ugyanis ha mindig ugyanabban az órában figyelték, akkor abból valóban könnyen következtethettek bármire, de ezt legjobb esetben a hajnalhoz szinkronizálhatták volna. Mire viszont pirkadni kezdett, feltételezzük, hogy a csillag már nem volt a látómezőben. Ennél sokkal jobb módszert is kitalálhattak, a Nap, és az árnyékuk megfigyelésével, mondjuk egy napórával. A napórák kezdetét a wiki az ie. ötödik évezred és az ie harmadik század közé teszi. De mondjuk nem vagyunk szakértői a témának. Ugyanakkor a cikk alapján feltételezzük, hogy a lik természetes volt, esetleg célzórést reszeltek bele az ősember urak, mert ha az egészet ők fúrták volna, akkor fúrhattak volna kicsit pontosabban is. Ez olyan, mintha a hadronütköztetőnél tévednének 23 fokot. Jójó értjük, hogy a 23 fok nagyszerűen rímel a tengely dőlésszögére és egy mágikus szám. Kíváncsi lennék olyanok véleményére, akik mélyebb összefüggéseiben látják a dolgot, mert bevalljuk, mi azért sok időt és szaktudást nem fordítottunk a témára.

Józsa András, mint fent említettük, nem ilyen régmúltban keresi a választ, hanem nomád őseink korában, amikor a Polaris már 10 fokon belül járhatott az északi pólushoz viszonyítva. Szerinte a környező csillagok felbukkanását lesték és abból következtettek eleink az év jelentős eseményeire. A Stellarium szerint 1000 környékén a Nagy-Göncöl és a Cassiopeia néhány csillaga valóban látszódhatott a likon át, amit ugyanolyan körülmények között használhattak az őscsillagászok, mint ie. XX. században a Polarist. A fenti méréseink és logisztikánk nem teszi lehetővé, hogy becslésekbe bocsátkozzunk, melyik csillag mikor jelenhetett meg a lik aljára reszelt célzórésben. Emellett kiemeli, hogy a Likaskő, aminek éles gerince nagyjából kelet-nyugat irányú, remekül jelezhette a napfordulót. Ehhez mondjuk a likra nagy szükség nem volt. A SunPosition app ezt szemlélteti, még egy hónapra vagyunk a napéjegyenlőségtől, azalatt a Nap útja csöppet még délebbre fog vándorolni. 1000-ben  a precesszió miatt a napéjegyenlőség úgy kb. 5 nappal volt korábban, nem találtunk korábbi dátumra online kalkulátort. 

Végezetül kiemelnénk Veres Péter cikkének összegzéséből a következőket: Jelen tanulmány, amint azt az olvasó is észrevette, feltételes módban íródott és feltételezéseken alapul.

Leginkább azért vagyunk szkeptikusak a Likaskő-csillagda dologgal kapcsolatosan, mert nekem is van itthon egy profi előrejelző csillagnaptár megalitom. És ez a csodamegalit a szemközti tömbház. Mikor a teraszról a kávézó helyemről nézve, jobbra nem takarja ki a lemenő Napot a horizonton, akkor tudom, hogy kb. két hét van a napfordulóig. Ha pontosan megfigyelném, akkor napra pontosan előre jelezhetném a nyári napfordulót. Ugyanez van télen is csak a tömbház bal oldalán. A napéjegyenlőséget is be lehetne lőni valamelyik antennához. Csak minek.

Annyira adná magát végszónak az, hogy mindenki döntse el magának, mit gondol a Likas-kő eredetéről és szerepéről. De ne döntse el. Csak akkor, ha ért is a dologhoz és ez a szakértelem kellő alázattal is társul. Hanem hagyjuk meg mi is feltételes módban. Olyan tündér izé az egész, kicsit mese, kicsit álom, ha nem igaz, azt se bánom. Mert sokan táltosnak képzelik magukat a New Ageben, pedig sok táltosnál igencsak jól látszik, hogyan lóg ki a... szamárfül.