Sikertelen környezetismereti kísérletek a klímaválságra.

Onnan indulunk ki, hogy (a bulváros tudás szerint) a széndioxid átengedi a rövidebb hullámhosszakat, így például az UV-t (és persze a látható tartományt is - színtelen gáz, ugye), de elnyeli az infra tartományt. Emiatt aztán minél több a széndioxid a légkörben, a Föld annál kevesebb hőt tud visszasugározni az űrbe (mert a szabadon beeső UV-t is infrába konvertálva próbálja kisugározni - ami csapdahelyzet az energiának), és máris kész a globális felmelegedés. Most ne is menjünk el a többi klímaválságot okozó mocsok, korom, CFC, stb. irányába, azok is feketeöves üvegházfaktorok, de a széndioxid egyedül kb. a négyötödéért felelős a felmelegedésnek. És ez az ipari forradalom óta kb. 1 fok emelkedést okozott a Földön. Nem sok egy otthoni méréshez, de mi nem is pár száz ppm széndioxid növekedéssel fogunk dolgozni. 

Gondoltuk mi sem egyszerűbb, kell egy próbapanelre tenni pár UV (395-400nm) és pár IR ledet (940nm), azt lefotózni az infrásított kamerával kontrollnak, majd széndioxidot juttatni a ledek és a kamera közé és készen is vagyunk, az IR ledek fénye nem fog (vagy alig fog) látszani, míg az UV továbbra is rajta lesz a képen. Nem így történt. 

A baloldali ledek UV, a jobboldali ledek IR fényt adnak. A baloldali képen a pohár üres, a jobboldaliban pedig CO2 van (ecet+szódabikarbóna). A különbség nem észlelhető. 

Sajnos csak a kudarc után kerestünk rá, hogy pontosabban milyen IR hullámhosszakra is igaz ez a dolog, és azt találtuk, hogy 2000nm és 15000nm között. Na jó, ez számunkra lefotózhatatlan, hiszen ezen a hullámhosszon a CCD átlátszó. Vannak ugyan ilyen videók, de azok spéci hőkamerával készültek. Tehát valami más módszert kell kidolgoznunk, hogy a feladatot házilag megoldjuk és elengedhessük. 

Az a vicc, hogy miután kitaláltuk, hogyan lehetne ezt megvalósítani, rákerestünk a neten és hát mindenki nyomatja orrba-szájba a neten ezt is. Komolyan, a korszellem bábozik velünk. De azért a sok youtuber kolléga elég lazán értelmezi a tudományos igényességet. 90% magamutogatás, 10% tudomány. 

Lehetséges hibák. A CO2 bögrébe beöntik az ecetsavat és a szódabikarbónát. Emiatt a kontroll-bögre (csontszáraz) és a széndioxidos nedvességtartalma megnő, ami befolyásolhatja a mérést.

NaHCO ₃ (s) + CH3COOH (l) → CO ₂ (g) + H20 (l) + Na ⁺ (aq) + CH3COO-

Az viszont nem világos, hogy a a magas relatív páratartalom milyen irányba befolyásolja a mérést.

Olyat is láttunk, ahol azelőtt lezárták a bögrét, mielőtt kidühönghette volna magát a gázfejlődés. Így ebben a bögrében túlnyomás keletkezett. Ezt a két hibát úgy lehet kiküszöbölni, ha a CO2 gázt, ami nehezebb a levegőnél, beletöltjük az edénybe, így mindkét edény alja száraz tud lenni és nem lesz túlnyomás sem. A módszer hatékonyságát ellenőrizzük is, a műszer 5000ppm fölött már sajnos nem mér, de gyanítjuk ennél sokkal nagyobb lenne az érték. 

Balról jobbra, alapállapot, elkezdjük betölteni, majd a műszer kiakad.
Érdekes, hogy a PM értékek is megugranak (kb. 10X), ezt vajon a pezsgés okozza?

Ebben a videóban a kontroll és a CO2 között alig volt különbség, viszont ami sokat csökkentett a hőmérsékleten az a növényes edény volt. Valamiért a kísérletezést gyermekekkel csinálják, amit nem értünk, de ennek a betépett kölyöknek a szerencsétlenkedései szórakoztatóak voltak, bár nem világos, hogy miről is szólt a kísérlete. 

Ebben a videóban pezsgőtabit használnak CO2 fejlesztésre, viszont nem világos, hogy nem e túlnyomással dolgozik (nem tudni mennyire zár a kupak). 55 perc alatt majdnem 9C eltérést mér (35-44C), a videó végén egy grafikonon is ábrázolja az időtengelyen. Ez azért érdekes, mert ebből rájöttünk, hogy a mi kísérletünk nem volt elég hosszú időben. Ugyanis nemcsak azt az időt kell megvárni, amíg a sima levegős cucc már nem melegszik tovább, hanem azt a szintet is, amikor a széndioxidos cucc nem melegszik tovább. 

A két hőmérő a két befőttesüvegben 19,2 fokról indult (hátul egy izzós reflektor - 1000W). Baloldaliban sima levegő, a jobboldaliban széndioxid. 6 perc múlva a jobboldali fél fok előnyre tettszert, 31,5-32C. A 14. percben 7 fok előnye volt (43,1-43,8C). Ekkor azt vettük észre, hogy az asztallap is nagyon felforrósodott, ami sok hőt adott át az üvegeknek, ezt leszigeteltük, ezután 1,1 fok különbség marad közöttük. És ez már nem is változott. Nagyon nem azt tapasztaltuk, amit a fenti videóban. Az a gyanúnk, hogy túl kicsi volt az üveg tartalma és mivel az üveg is jelentős hőelnyelő, emiatt ennek a hatása ledominálta a széndioxidos többletelnyelést. Mindenképpen érdemes többliteres üveget használni a hőmérőt inkább belelógatni, mint az aljára tenni, és kevésbé erős fényt (akár napsütést) alkalmazni. 

Ekkor az jutott eszünkbe, hogy a hőmérőket tehetnénk az üveg fénnyel ellentétes oldalára, ezáltal a két befőttesüveg szűrőként funkcionálna, és azt vártuk, hogy a széndioxidos bögre kifogja a hőt. De a két hőmérő szinte egyszerre melegedett. Ennek több oka is lehetséges, a befőttesüvegek hatása mellett eltörpült a bennük levő levegő/széndioxid hatása, illetve a hőmérő hátlapja is lehet ha érzéketlen a besugárzott energiára (csak a környező levegő hőmérsékletét méri). 

Szóval nem könnyű dolog a kísérletezés. Viszont könnyű elrontani és hamis eredményekre jutni. Közben készítettünk legalább egy liter széndioxidot és elhasználtunk egy rakás áramot fölöslegesen. Vagy az is lehet hogy nincs is globális felmelegedés.

2022.10.31. Frissítés. Van valami egészen bizarr abban, hogy alig pár órával, hogy ezt kiposztoltuk, a TheActionLab-os kollégaúr pont ebben a témában posztolta a videóját. A világ nem is olyan hatalmas, és nincsen annyi minden a Nap alatt, hasonló érdeklődésű emberek óhatatlanul hasonló dolgokkal foglalkoznak hasonló időben. Mindenesetre, nem mi voltunk bénák, ő is arra a következtetésre jutott, hogy így nem lehet a felmelegedést megkísérteni, új szempontokat is említ, hogy miért nem.