Őrizd meg a részleteket

A legjobb képjavítás esemény előtti, ráadásul elég drága holmi, úgy hívják, hogy objektív. Lehetőleg jó drága lencse. Esetleg egy legújabb fullframes gép, nagyon kvantumhatékony szenzorral, moire-elleni szűrő (anti-aliasing) nélkül. Nekünk egyikre sincs pénzünk. Meg amennyit és ahogyan fotózunk, nem is nagyon járna. Az összes többi, digitális, szoftveres módszer csak erőtlen kísérlet a jó rajzú lencse, és egy nagyfelbontású szenzor utánzására. 

A bejegyzés a PS Preserve details 2.0 (Artificial Intelligence - Adobe Sensei?) interpolációját járja körbe, hogy egyáltalán érdemes e használni bármire is.

A Camera Raw szintén mélytanulásos Enhancerét már teszteltük, és arra jutottunk, hogy hétköznapi fotózásban nem érdemes használni. Legalábbis a D5000 (az antialiase szűrő miatt?) nyersével nem tud már mit kezdeni a demozaikolás során. Viszont nem kizárt, hogy egy nagyobb felbontású újabb szenzor esetén, moirera hajlamos textúrák esetén megérdemel egy újabb próbát.

A Preserve details 2.0 a lenyitható Resample listában kellene megjelenjen, ha nem látszik, akkor a Peferencies/Technology Previews pontban lehet engedélyezni. Mellesleg a PS sem egy kifejezetten olcsó eszköz. 

A továbbiakban 400% nagyítást tesztelünk, mert még így is csak nüansznyi a különbség. A korrekt összehasonlítás érdekében a képet 400%-ra növeljük előbb Nearest Neighbor módszerrel (minden pixel helyén négy ugyanolyan pixel keletkezik), majd ehhez fogjuk hasonlítani a Bicubic (best for enlargment) és a mélytanulásos Preserve details 2.0 módszert (50% noise beállítással). Kattintsd meg a képet, hogy egy az egyben lásd.

Tehát baloldalt az eredeti, középen a Bicubic, jobboldalt meg a PS mesterséges intelligenciája. Ha nem mereszted a szemed, azt hiszed ez csak egy sima képrészlet, de ha jobban megfigyeled, három részből áll. A baloldali rész pixeles, a középső inkább blúros, a jobboldali pedig mintha műanyagból lenne fröccsöntve. Na ennyike a különbség. 

Itt is ugyanez a helyzet, ha nem figyeled meg rendesen, nem veszed észre, hogy három minőséget látsz. 

Talán ezen látszik a legjobban, hogy az AI nem ismeri túl jól a fenyőfákat télen. Leginkább olvadt műanyagfenyőket festett, de bezzeg a zajt szinte mind meghagyta. 

Volt régebb egy bejegyzésünk a kiátlagolásos képjavításról, ami bár csodálatosan csökkentette a zajt, viszont lágyította a képet rendesen, és cserébe rengeteg munkával is járt. Ezt hasonlítjuk össze a következő képen az AI módszerével.

Nézzünk most egy figurásabb részletet, a szobor fejét, ezennel mozgó giffben összevillogtatva. Lássuk az AI elképzelése jobb, vagy a sok képből össze hegesztett módszer.

Mit szólsz, melyik az AI és melyik a kiátlagolós? A lágyabb a Median, az AI élesebb, viszont művibb. 

Összességében azt tapasztaltuk, hogy még nincs meg az igazi csodaszer. Ahogyan a kiátlagolós módszert se használjuk a gyakorlatban (mert nem életszerű, hogy mindenről 10-15 képet olvasszunk össze), az AI-t sem fogjuk. És nem azért, mert a sima Bicubic csak pár másodperc, az AI meg fél percet is elmonyol a képpel, (még így is sokkal gyorsabb, mint a kiátlagolásos), hanem leginkább azért, mert nincs értékelhető minőségbeli különbség. 

A Camera RAW 13.2 verziójában újabb felbontásnövelő csodaszer van, ha kipróbáljuk majd írunk róla.