Teljesen haszontalan dolog következik. Bár elvileg könnyen kiszámítható egy monitor LPI-je, (megméred vonalzóval és elosztod a felbontásával) meg fölösleges információ is, azért mi mégis megpróbáljuk az LPI mérőnkkel megmérni és kellően elbonyolítani egy egyszerű dolgot. Ne is olvassátok, ez csak egy személyes jegyzet (Még társadalomkritika se lesz benne).
Szóval máris itt az első gubanc, úgy szemléltetni az interferencia-mintákat, ahogyan azokat én látom az én monitoromon (mert erre fognak vonatkozni a számítások) és nem ahogyan a te telefonod, monitorod, tableted megjeleníti. Ezért trükköztünk kicsit a képpel (megblúroltuk). Ha nagyítgatva a képet a színes rombuszok nem mászkálnak el, akkor sikerült.
Monitorunk magassága 335mm és felbontása 2160px. Ez 163.77ppi. Az adatlap 0.1554 pixel pitchet ad meg, ami 163.449ppi, egész közeli érték. A vonalpárhoz két pixel kell, tehát kerekítve vegyük 82LPI-nek a monitorunk felbontását.
Az LPI-mérő vonalközei legalul 0,13mm (ami pontosabban 195LPI és nem 200LPI - de ki számolja). Itt egy vonalpár 0,838pixelre esik. Az alsó színes csillag közepénél a vonalpár 0,166mm, ez majdnem pontosan 1pixel szélesség. A középső színes csillag közepénél a rács 0,33mm körüli, ami 2 pixelt jelent. Így a 90-es érték feletti csillag lehet az elsődleges interferencia-mintánk (egy vonalpár leképezéséhez min. 2 pixel, vagy annak többszöröse kell).
Érdekes, hogy az alsó moiré-csillag, ahol a vonalpár 1 pixel szélességű, sokkal színesebb. De nemcsak szaturáltabb, hanem mintha az RGB alapszíneit mutatná, míg a 90lpi fölötti csillag inkább a szubtraktív színkeverés alapszíneit. Ennek az az oka, hogy alul az egyes RGB szubpixelek interferenciája válik dominánsabbá (csak vörös, csak kék, vagy csak zöld látszik ki a vonalak között) - persze nem kizárólagosan, míg felül főleg a szubtraktív színkeverés alapszíneit látjuk, cián, magenta, sárga, hiszen itt egyszerre két RGB szubpixel is láthatóvá válik, amelyek értelemszerűen ezeket a színeket adják (R+G sárgát, R+B magentát, G+B a ciánt).
Egy másik szögben, ahol a színes pixelek esnek lapos szögben a mérőrácsra, az látszik, ahogyan a skála legszűkebb részén a vonalpárok csak egyes szubpixeleket fedik fel, ebből képződnek a vörös, zöld és kék ferde sávok.
Ugyanaz kisebb nagyításban, más szögben a skála legaljáról. Itt a vonalpár 0,13mm ami kb 0,838 pixelt jelent ugyan, de a fekete vonalak vastagsága ennek a mezőnek szinte felét takarják, így csak szinte egyetlen szubpixelt engednek látni. Persze a tökéletlen egybeesés miatt a szubpixelek nem végig esnek egybe a ráccsal, hanem elvándorolnak, 2 piros után két zöld, majd két kék válik láthatóvá. Ahogyan nyílik a rács, a színek is szétcsúsznak. A fekete pixelsor elválasztó vonal itt majdnem merőleges a mérőrácsra, ezért moiréképző hatása elhanyagolható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése