2013/03/26

Tarka barka - jó lesz?





- Főnök, gyorsan-gyorsan egy képet!
- Hát jó, mondjuk egy mosolyt esetleg?
- Jó! :))) Mmm :)))

- Na ilyen ni. Jó lett?
- Jó Főnök, jó lett!



2013/03/25

DIY cuccok CHDK kamerához

Hekkelt kameraszoftverhez hekkelt cuccok járnak. Amint a képekről kiderült a szigetelőszalag mindenre jó. A spártai kivitelezés miatt viszont valószínűleg nem kerülünk be vele a DIY-Photographyba
Külső táp háromszoros élettartammal (12 aksi), rajzszeggel vezetővé tett fa-akkumulátorok viszik be a delejt a gépbe. Csak egészen picit kell miatta megreszelni az elemtartó ajtót. Azért nem a DC-IN bejáraton mennek be az elektronok, mert a szakirodalom szerint ott 7,5 voltos feszültséget vár az SX10. Amennyiben igény mutatkozna rá, bármilyen lítiumos telefonaksiról is meghajtható lenne, vagy < 10 dollárért küld a kínai hálózati adaptert.
Az LCD áramfelvétele (hoszas timelaps vagy motion triggered fotózáskor) megspórolható, hogyha a videó kimenetet bedugjuk. Ilyenkor ugyanis kialszik a kijelző. Erre a célra egy mezei sztereó-jack is megfelel, amit szigetelőszalaggal díszítettünk.
A szakirodalom szerint az SX10 hivatalosan nem kapott távkioldót. Azonban a CHDK-ban ezt megoldották az USB csatlakozón keresztül. A fókuszsorozatok készítésénél lesz rá szükség. 
A szerkezet gombnyomásra 3-5V feszültséget kapcsol az USB 1-4 lábaira. Az USB piros szála megy a pozitív, a fekete pedig a negatív pólusra. A kapcsolási rajzot feltétlenül nézzétek meg a CHDK használatiban, mielőtt nekifogtok ilyet összerakni. Vagy ne. Először világítós öngyújtóval (4,5V) próbálkoztunk, A LED helyén kellett volna kijönnie a kábelnek, de a parányi méretek megnehezítették az összeszerelést. Ha valaki megcsinálja gyújtóból, tuttira bekerül vele a DIY-ra. A szakirodalom óv az 5 voltnál nagyobb feszültség alkalmazásától, azonban mivel a 3V kevésnek bizonyult, mi két darab sorba kötött gombelemet használunk, kapcsolónak pedig egy egér-gombot, sok szigetelőszalaggal csinosítva. Egyelőre nem füstölt el a cucc, amint merülnek az elemek egyre biztonságosabbá válik majd. Mivel csak két pólust tudunk használni, a félig lenyomott állapotra szoftveres megoldás létezik. A használatiban többféle beállítás is létezik a kioldóra. 

2013/03/24

180 fokos lukkamera


Nem olyan forró, és nem is teljesen 180. De majdnem. 

Fókusztávolsága kb. 50mm, látószöge majdnem 180º vízszintesen, függőlegesen pedig 100º.  A vízszintes fókusztávolság állandó a kép teljes felületén. A luk német minőség, 0,025 milliméteres rézfóliába vágott 0,27 milliméteres luk rajzolja majd a képet. A kamera anyaga kávésdoboz és nyomdalemez, epoxigyantával rögzítve, belül feketére kifújva. Az objektívfoglalat vietnámi balzsam dobozkája. Díszítése hologramos fólia, bár eredetileg hellókittis volt betervezve. Az állványfoglalat illetve a tető fényszigetelése jelenleg még nincs megoldva. 

Tesztképek legközelebb az áprilisi lukkamera nap alkalmával. 




2013/03/21

Hekkeljünk kamerát

Akiknek bármi köze is van Grimpixhez, tudja, hogy az utóbbi két hét slágere a CHDK. Voltaképpen úgy kezdődött, hogy nem adtam oda Grimpixnek a DSLR-t timelapsezni, mondván, hogy idő előtt lezúzza vele a zárat. Meg ugye a kiterjesztett tápellátást sem tudtuk megoldani a Nikonon. Erre kitaláltuk a megoldást, kell egy olcsó,  hurbolható fényképezőgép, amire mindenféle funkciót rá lehet pakolni. De hiszen ez pont egy meghekkelhető Canon lesz. Összedobtuk rá a pénzt. Ezt választottuk, a színes zoknik a háttérben elnyerték a bizalmunkat:
Tudom, hogy megfogadtam, de bizony első nap beleeresztettem a csavarhúzót a régi-új Canonba. Úgy tűnik semmi trükközés nincs a tápnál, reméljük könnyen megoldható lesz a külső ellátás. 

A gép 2008-as, SX10, a szempontok a következők voltak: elemes legyen. F2,8-ról induljon, nagy zoomtartománya legyen, könnyen lehessen rápakolni a CHKD-t, és olcsó legyen. Sajnos emiatt fel kellett adni a 24mm-es kezdőzoomot, és az újabb technikákat. 

A CHKD ügyesen fut rajta. Kézi indítással fogjuk használni, mivel a bootolós verzió megnehezíti a 2 gigánál nagyobb kártyák használatát (particionálni kell azokat). Ellentétben a sok lelkes véleménnyel, miszerint megtáltosodik tőle a gép, vagy csodákra képes, mi visszafogottabbak vagyunk. Irtó sok fölösleges, vagy fölöslegesnek tűnő lehetőség került bele. DSLR irányból nézve, inkább látszik egy programozói önkielégítésnek, mint egy felhasználóbarát eszköznek. 

Azt emelném ki, hogy bár kisdoktori nem kell a használatához, olyan, akinek nincs programozási és/vagy haladó fotós ismerete, az ne sokat reméljen  tőle. Egyelőre a kézikönyv felénél tartunk. A csoda-szkripteket, melyek az igazi előnyt jelentik, majd csak ezután vesszük sorra. Azokról majd külön lesz szó. 

2013/03/15

125 esztendős a székely gőzös


Ahogy megboldogult nagyapám szokta mondani: Sok ez máj' napot!
 És adja Isten, hogy legyen újra székely a gőzős.
2000 előtti felvétel, ekkor még a CFR szállította az utasokat.
Ma már a Regiotrans
Mára már a gőzparipák istállója sincs meg.
Szeptemberben (2012) egy emléképülettel szegényedett a város. 
A világ dicsősége imigyen múlik el.
Könyvajánló: Gidó Csaba - Vasszekér és mozdonygőz.

2013/03/13

Tíz év múlva...időutazás oda-vissza, keresztül-kasul

Tíz évvel ezelőtt, több is kicsit, húsz éves fejjel, neki a világnak... hangulatnak ímé egy Bereményi az Ando Drom előadásában, ami még csehtamásosabb mint az eredeti... A fotókat pedig ti készítettétek. 

Közös kiállítás Keresztúron (Praktika) - L. Csaba felvétele 
Az béna Smena és a kicsengetésre kapott szappantartó (ami komoly gépnek számított, mert motoros volt) után, egyszercsak kezembe került Éva  Fedje. A Fed. Akkor kezdődött. Mialatt a keresőben a két kis foltot egymásra ügyeskedtem.  Megcsapott az ukrán gépzsír szaga? Kinyílt a blende egy másik világra?

Emlékeztek hogyan zajlott egy fényképezőgép vásárlás 1996-ban? Újsághirdetés, zöld telefon. Általában a konyhába hívtak be, bezavarták az asszonyt, majd kihozták a papírba csomagolt Zenitet. Hát ez lesz a profi fényképezőgépem? És bevillant, hogy tíz évvel azelőtt, kisgyerekként egy boltban, a polcon egyszer már láttam vadonatúj Zenitet.
A T60 - L.  Csaba felvétele 
De kisgyerekként nem érdekelt a fotózás. Mégis az a Zenit azon a polcon, nyolcvanhatban, mintha egy markert hagyott volna emlékezetemben. Ezek a papírba bugyolált Zenitek nem voltak újak. Sokat spóroltak értük régi gazdái, majd fotóztak velük magyar-cseh-németben. Meg is látszott rajtuk.

Aztán magamat látom, ünnepelünk a Szikuluszban s Paprika kikacag, mert a frissen vásárolt, lestrapált Zenitben nem csapódik fel a tükör. Méghogy megkerüli a fény valahogy...haha. Bimbi másnap hümmögve jegyezte meg: nem gravitál a tükör - mi? És jól szórakozott ő is, de azért megjavította. Talán nem kellett volna.

A Kirándulás - Szisze úr felvétele
Aztán néhány újabb konyha, naftalinszagú papírcsomagolások és lett egy Praktika MTL, pár lencsével, amik kotyogtak itt-ott. És benyomták a rekeszt is, de közben mégis éreztem, ez sem az igazi, csak azt nem tudtam még megmondani, mi lenne az. És ez már az az idő volt, amikor például elhangzott Flórián Csaba epik kijelentése az aktfotózás problémás voltáról, meg még sok hasonló mély kinyilatkoztatások ideje is a fotóklubokban és fotókocsmázásokban.

A Caraiman-Kereszt (EOS300) - Adél felvétele
Aztán az ezredforduló előtt pár perccel vagyunk, vagy már utána közvetlenül, mikor irigykedtünk Balázs Attila Yasikájára, ami becsípte az AZO filmet, annyira úri holmi volt, és fekete volt és motoros és lekerekített, és tudtam biztosra, hogy olyanom a büdös életben nem lesz (eddig valóban nem is volt még). Ó bár egy megkíméltebb Praktika, ha sikerülne. Ez akkoriban volt, amikor egy kávé mellett, az Elekesben vártuk, hogy a Sooters éppen most elrontja e a képeinket az egyórás hívás alatt.   Na ott, az Elekesben, két kávé között... álmodoztunk a fotózásról, de én nem bírtam kitalálni, azt, hogy mi lesz tíz év múlva. Talán ez az oka. Csak ki kellett volna találni valamit. Esetleg otthagyni a filmeket a Sootersnél.
Zergelövészet - Kopacz úr felvétele
Aztán pár év múlva Pécsen egy bizományiban mellém szegődött egy Canon T60. Csaba biztos irigykedett érte, ami érthető, mert ezzel már igazi zoomlencse is volt. Kotyogott, de zoom volt. Mégsem lettek jobbak a képek. És pár év múlva a fotó-listán (mert ekkor már volt internet) egy kedves kolléga révén, hozzájutottam egy teljesen új Canon EOS 300-hoz.
Hargita (Fuji9600) - B. Edit felvétele
Tulajdonképpen nőknek gyártották, de mit számított? Buszra ültem, s irány Budapest. Hol volt akkoriban nemzetközi csomagküldés, vagy internetes rendelés. Ki sem bírtam volna találni ilyet. De így is megérte, mert itthon nem lehetett kapni. Új volt, szürke és motoros. Mindjárt két zoomal. Azon az éjjelen a Népligetben aludtam, egy fának támasztott háttal, a Canon pedig az ölemben. És másnap reggel már szafarin voltunk a géppel - az Állatkertben. El is ejtettem egyből a vadiúj polárszűrőt, mert hajnalra teljesen elfagytak az ujjaim. Akkor talán, egy kicsit, mintha... mintha ez már az lett volna...

Hegyes-csúcs (Coolpix) - Mihai felvétele
Aztán a Praktika a Kelemené lett, a T60 a Csabáé, azóta is megvan talán. A 300 mellé jött egy fekete 500-as, vagy valami ilyesmi. Csak a képek maradtak ugyanolyanok, mint Zenittel és Praktikával. Pedig még egy filmszkenner is került. Iszonyatosan sok pénz volt. Többszáz óra szkennelés, és összeomlott harddiszkek, napokig tartó karc-retusálások és közben lassan a közvélemény elfogadta, hogy nem csak a lúzerek használnak digitális fényképezőgépet.
A sok frusztrált fotográfus a polémiákban megfáradva, egyenként, kerülve a feltűnést, esetleg szabadkozva, lassan-lassan áttért a digitálisra. Ki emlékszik ma már az eldurrogtatott érvekre a film mellett? Ki emlékszik ma már mit gondolt egykor, és hogyan látta a digitális világot? Hogyan látta azt, hogy mi lesz itt tíz év múlva? Én nem láttam. Talán a gép volt az oka, a szemem előtt. Mert mindig ott van egy gép.
Călţuni-Lespezi - V. Edit felvétele
A digitalizálódás elhatározása a Királykő felé született meg, Laci autójában. A 300-as Canont az Isten tudja ki vette meg. A szkennert, ugyanő, a Botanikus kertben Cankóval búcsúztunk a filmes fotózástól. A másik EOS... ahogy jött úgy ment tovább. Úgy lett vége, hogy szinte el sem kezdődött semmi.  A Krókuszt úgy dobtam ki, hogy nem is használtam, a bőröndös nagyítót és egyebeket eladtuk, vagy elajándékoztuk. A filmek lefűzve, feltekercselve, a diák keretezve, meg ömlesztve azóta várják a kamra alján, hogy egyszer talán időutazok velük is.
Călţuni-tó - Vasi úr felvétele
De egy hároméves Nikon Coolpix 5700 használtan annyiba került, mint ma egy középkategóriás DSLR. És  hosszas internetes keresgélés után Bukarestbe kellett menni érte. A legelső felvételeket a Bucsecsről csináltam vonatablakból - hazafelé. 5 Megapixel. Öt millió (!) pont - felfogod? - ez volna végre az igazi? Aztán két év múlva az udvarhelyi árvízkor kiderült, hogy nem vízhatlan. Nem lehetett teljesen megmenteni a manuális funkciókat, de azért Paprika átvette jó áron szappantartónak.


Bobotov - Babája felvétele
De akkor már ment a franc Budapestre új gépet venni, erre már kialakult az ügyintézés rendszere. Emlékeztek az olyan sofőrökre, akik cégügyben sokat jártak ki, és jópénzért elvállalták bárminek a beszerzését? Na így lett meg Fuji 9500. A szervizelést szintén ügyintézővel kellett megoldani, aki bizony drága taxikkal közlekedett Budapesten. De a Fuji 9500 egy kiránduláson ott maradt Lőcsén a templom előtti parkolóban. Teljesen lenulláztam a fotós felszerelésemet. Egy hétig sirattuk a Tátrában... Talán ott kellett volna abbahagyni, és elindulni másfelé. De csak ezt az irányt ismerem.
Retyezát - Szisze úr felvétele

A 9500-as emlékére, következett egy Finepix 9600. Nem márkahűségből. Csak teljesen biztos voltam benne, hogy DSLR-re sosem lesz elég pénzem. Az önmeggyőzés azt is elhitette, hogy ha lenne sem kellene, cipelje a bánat magával a hegyeken a nagy üvegeket. Aztán így telt el még pár év, és egyre jobban idegesített a kis CCD zajos képe.

 A Kirándulás a Bucsecsben - Kopacz úr felvétele
2009, a Canon 450D éve. Arra volt jó, hogy megértsem mitől életlenek a képek, és mitől voltak azok annak idején a drága EOS 300-al is. Az olcsóságtól. Megundorodva a DSLR-ektől, alkalom nyílott volna az egészet a Küküllőbe dobni, és valami más után nézni.

De nem így történt. Réka megmutatta, hogy azért a Nikon alapobjektívjeivel már lehet kezdeni valamit. Így jött el 2010. A Nikon D5000 ma is itt van az asztalomon. Még.


A képek azonban semmit sem változtak, az érzés, amivel szememhez emelem a kamerát, semmit sem változott. Csak a gépek változtak körülöttem. Nézem a képeket, szinte mindegyiken lóg a kezemben, nyakamban egy gép. Szinte mindegy milyen.  És különbnél különfélébb fénycsapdák élnek itt most a házban is. Volt akiért pénzt adtunk, volt aki csak úgy jött, s befogadtuk és volt olyan is akit elajándékoztunk.
Lukkamera nap (Moszkova szélesfilmes) - F. Csaba felvétele
Néhány nem is a miénk, csak itt van egy ideje, például Laci Zenitje. És mit ad Isten, egyszercsak teljesen váratlanul bekopogott egy szürke motoros is. Ismerős volt, ez Rita gépe.
Az ezredfordulón fel kellett érte utazni Pestre, most 10-15 Euró az ebay-en. 
De hiszen ez szakasztott olyan mint tíz éve az a Canon, amiért kiutaztam Budapestre, és egy vagyonba került. Ettől éreztem akkor, egy rövid időre, hogy konszolidálódik a fotós énképem. És most csak állt az ajtóban félszegen, annyi idő után. Nem ugyanaz a gép. Csak ugyanolyan. Bejöhetek? - kérdezi. Itt maradhatna ő is? Meddig? Nézem a gépet. Alig több, mint tíz esztendő telt el... Istenem... bezárult egy kör? Mit jelent ez?
Fotózás idegenvezetőkkel - L. Csaba felvétele
És most ülök, az ölemben az EOS, és várom, hogy jöjjön egy Fed is. Vagy legalább tisztán lássam azt, ami lesz... tíz év múlva. Mi legyen? Gőzöm sincs, mi legyen... Csak tíz év múlva, ne ez a napló legyen...
Karácsonyfalva -  Citruska felvétele 

2013/03/04

Külső táp - FAIL


Az interneten nagyon sok külső táp leírása megtalálható, vannak egészen egyszerűek, és nagyon bonyolultak is. Egy egyszerűbb megoldást kerestünk. Eredmény nem született. Veszteségek: egy kínai aksi, egy ellenállás, 2-3 óra munka. A tapasztalatok alant, hátha valaki újra megpróbálná. 

Az EN-EL9a akkumulátorról azt találtuk (köszi fotó-lista), hogy két Li-ion cella van benne sorba kötve, de teljes töltöttségnél 8,4V feszültséget is mértem a kínai változatban. Az infó szerint az S (középső láb) illetve a – pólus között, pedig egy kb. 100kohmos (kb. 20 fokon)  termisztor figyeli a melegedést. De nemcsak a töltő használja ezt a lábat, a D5000 hibaüzenetet ad, ha csak a +/– lábakat kötjük be.

Az origi Nikon aksi valóban így is viselkedett, melegítve (kb. 40 fokra) megközelítóleg 50kohmra esett az  ellenállás. A kínai aksi S lába a melegítésre nem reagált ennyire nyilvánvalóan, gondoltuk, kifelejtették belőle a termisztort.  

Ezzel szemben, szétszedve a kínai aksit (ebay 6$), a valóság kicsit bonyolultabb volt (lásd balra fent). Utánaolvasva persze kiderült, hogy a Li-ion aksik kényes jószágok, spéci áramkör kell a töltésükhöz. A kibelezett áramköri lapkára (lásd fent) visszakötött Li-ion cellákkal, majd a saját táppal (6 drb. AA), képtelenek voltunk elérni a három kivezetésen a szükséges feszültséget. Azaz néha mérhető volt, de többnyire nem. Lehet ha megsérült a szétszerelésnél, bár nem látszik rajta (talán kisült valamelyik százlábú). Esetleg a bonyolult áramkör néha végzi a dolgát, néha meg nem. 

Kár, tetszetős megoldás lehetett volna, ha saját áramkörével eldöcög, bár így utólag elég meredek, hogy a Li-ion áramkörére NiMh aksit akartunk kötni... Így maradt az eredeti terv. Nem láttam értelmét termisztort használni (az üres aksi-házban hiába méri a melegedést), ezért csak egy 100K-s ellenállást építettem be. FIGYELEM! A fémkarmokat forrasztás előtt ki kell venni a műanyag házból, mert a forrasztási hőtől eldeformálódik az egész cucc. 

Ezzel a bekötéssel 6 AA elemről a D5000-es meg se nyikkant. Se hibaüzenet, se felvillanás. Ha viszont elemek helyett a kibelezett Li-ion cellákból kapja a delejt, akkor hibaüzenettel küzd a táp ellen. Az a gyanúnk, nem csak a melegedést figyeli. Tehát az egyszerű külső táp, ebben a formában nem megvalósítható.  Újabb kísérlet nem lesz, mert talán inkább megéri egy ceruzaelemes markolatot beszerezni, s azt megpatkolni valamilyen módon. Azért ha valakinek sikerül szóljon. 
FAIL.