- Szerinted Putyin mennyire lehet éhes? - fogadott Grimpix.
- Miért kérdezed? - és már a név hallatára is ideges lettem.
- Hát hatodik napja nem reggelizett. Tudod, Kijevben... A bukaresti ebédjétől is garantált lenne már a fosás.
- Azt csak a wannabe szakértők szokták mondani. Pár éve két hétre tippelte ő maga is Kijev bevételét. Addig még pilotakekszen is kihúzza valahogy.
- És te biztosan tudod, hogy most kinek van igaza? - szegezte nekem.
- Ha valakit erőszakolnak, akkor nem elegáns azzal elintézni a dolgot, hogy mindig is egy büdös nagy ribanc volt.
-Úgy érted, hogy az ellenségünk ellensége nem feltétlenül a barátunk? - kérdezett vissza Grimpix.
- Ahogy az ellenségünk barátja sem feltétlenül... - de erre hirtelen egy példa sem jutott eszembe, így belezavarodtam a viszonyokba.
- És ki számít most civilnek? A fegyverviselés választja el a civilt a katonától?
- Szerintem nem. - mondtam - De nem én írtam a Genfi Egyezményt.
- És akkor katonának számít e, aki iporkából morzsolt házi-napalmot dob egy tankra?
- Miért, szerinted mennyire számít katonának az a 20 éves a siheder, akit akarata ellenére soroztak be, nyomtak a kezébe fegyvert és azt se tudja hol, miért lőnek rá?
- S az ima, amit a pápa vetett be, tényleg egy hatékony tömegbuzdító fegyver az erőszak ellen? Egy térdről indítható bajelhárító?
- Az ima alig hasonlít az igazi fegyverekhez. Igaz, interkontinentálisan bevethető, mondjuk. És még Moszkva szívében is vannak indítóállomások, egészen közel a Kremlhez. De kb. ugyanannyira hatékony, mint az átok, ha valaki azt kívánja tiszta szívéből, hogy dögöljön meg már végre az a kutyafejű szúkká. Feszültség levezetésnek megteszi, de az a balfasz nem fog tőle a szívéhez kapni. Az atombombától viszont nagyon sokan a szívünkhöz kapunk majd.
- Akkor csak olyan az ima, mint a maszturbáció? Hogy annak jó, aki csinálja, de az, akire gondol közben, az nem érez semmit belőle?
- Ártani nem árthat, de nem helyettesíti a Phalanxszot, vagy a Javelint. Bár az is lehet, hogy az ima nagyon hatásos, csak mindenki összevissza, ellenkező irányba imádkozik, egyik valaki haláláért imádkozik, a másik pedig az egészségéért és kioltják egymás hatását.
Grimpix egy darabig erősen összpontosított. Ha nem ismerném jól, úgy tűnhetett volna, mintha imádkozna. Majd megint megnézte a hírfolyamot, de csalódottan tette le.
- Nem lett jobb, sőt. Böjte Csaba pont most dobta le az igazi piszkosbombáját. - sóhajtotta.
- És mi harcolnánk hasonló esetben? - kérdezte később Grimpix.
- Mi biztosan. De csak ha tényleg muszáj lenne. - feleltem.
- És kinek az oldalán, ki ellen?
- Csakis egymás oldalán. Mindenki ellen.
- És a böjt? Az jó fegyver az agresszió ellen? Ezt hogy értette a pápa? Léböjtkúra a világbékéért? Vagy a harcosok étrendjére gondolt, hogy mozgékonyabbak legyenek a katonák?
- A háborúzás olyan, mint a lakoma. Ha nézed a propagandát, simán megkörnyékezhet a romantikus nosztalgia, hogy te is hozzávágd a sörödet egy tankhoz, vagy egy koktélt. Mondjuk Molotovot, rázva, nem keverve. Könnyen megjöhet az étvágyad, ha látod, hogy nők fegyverrel szelfiznek. És a szétbombázott lakóházak játszóterei is a tükörneuronjaiddal kommunikálnak. Egyre éhesebb lesz, aki nézi. Ebből lesz az önkéntesek idealista része. És a mostani generáció nagyon régen nem evett ilyesmit. Csak később derül ki, hogy nem is volt olyan finom és pláne nem lett volna szükség ezekre a plusz kalóriákra. Na ezért mondta a pápa, hogy most jobb lenne böjtölni. Úgyhogy Grimpix, a mentális egészséged érdekében te is legyél önmegtartóztató és fejezd be a közösségi oldalak böngészését. Inkább
ezt a videót nézzed végtelenítve, másnak nem árt, de jót tesz az idegeidnek.