Szikra-teszla

Hogy ne hagyjunk maradékokat, a szikraközös tesla-tekercset is ki akartuk próbálni. Nem bonyolítottuk túl, a nagyfeszültségű moduljainkat vetettük be. A váltóáramos modulok mintha nem működnének. A sokkolómodul annál inkább. A szekunder-tekercs alját a fűtésvezetékre földeltük, bár nem világos, hogy az valóban földelt e.

Nem lett túl erős, a CFL-et is csak alig-alig pislogtatja, viszont a glimmet már jól felgyújtja, sőt a fenti (jobboldali) képen, alig kivehetően, a tekercs és a glimm szára között egy fél centis, nagyon vékony szikra is áthúz.
A primer menetszámával még lehet, ha érdemes lett volna kísérletezni, esetleg a szikraközzel is, és a kondenzátorunk is csak 1nF, pedig a hasonló szerkezetekben azért ennél sokkal nagyobbat szoktak használni mások (pl. 60nf), de kezdtük elunni a témát.

Nyilván illene érteni az egész fizikáját és kellene tudni számolni a tekercseink rezonancia-frekvenciáival (közel hasonló kellene legyen a két tekercsé), de mivel a múltkori szikratávírós kísérleteinkben sem tudtuk az LC-kört implementálni, ezért most nem is erőlködünk ezzel. 

Részletes videó a témában, hogyha el akarnál merülni benne, illetve magyarul.

Stereogram depthmap

 

Ez az online app kínál előregyártott mélységtérképeket is, és textúrákat is, de a sajátunk is feltölthető és abból is legenerál egy autosztereogramot. Nincs túlbonyolítva, nem igazán paraméterezhető. 

Apró adalék, hogyha valaki képtelen látni ezeket a képeket, akkor van egy módszer arra, hogy kinyerjünk a képből valamiféle rávezető tartalmat.

A Differencies módszert alkalmazva (az autostereogram képe leduplázva és Diffeerencies összhatással eltolva egymáson vízszintes irányba), ahogy léptetjük pixelenként a felső réteget, egyetlen háttérperiódus alatt, szerre jelennek meg a tér egyes rétegei, gyakorlatilag mélységében végigszkennelhető így a rejtett 3D tárgy a térben. A könnyebb érthetőségért, ez a tologatós módszer megtekinthető online is. 

De mi van ha saját mélységtérképet szeretnénk?  Mondjuk megtanulhatunk egy modellező programot, aminek van ilyen kimenete, és gyárthatunk ilyeneket, de mi fotósok vagyunk. Szerencsére van arra is lehetőség, hogy 3D képpárból állítsunk elő mélységtérképet.

A Stereo Photo maker elvileg sztereo-képpárból képes depth-map előállítására. 

- benyitjuk a képet

- adjust / auto alignment

- edit / depth map / create depth map from stereo pair

    - erre üzenetben (no válaszra) elküld erre az oldalra, ahonnan le kell tölteni a DMAG-ot.

    - újra, de ekkora a yes válaszra megmutatjuk, hogy hova csomagoltuk ki a DMAG-ot.

Sajnos a minősége nem túl meggyőző.

Ennél azért valamivel jobb minőségű bitmappet készít (gyanítjuk, hogy ez csak egy nézet), amit ugyancsak az Edit/Depthmap/Save funkciójával lehet kimenteni.

Lássuk egy kevésbé részletes képpárral:

És az ezekből származtatott mélységtérkép:

És az ebből származtatott autostereogram:

Látszik ugyan a térbelisége, de nem élvezhető.

Ebből sikerült legyártani egy sokkal jobb felbontású mélységtérképet, kevésbé kockás is lett, ugyanakkor az ég bal oldalát sikerült nagyon elrontani. 

Az előteret, illetve a kövek árnyékait sem sikerült jól értelmezni a térben. Bár nem kizárt, hogy mi nem tudjuk helyesen paraméterezni az algoritmust.

Aztán rengeteg próbálkozás után, végre sikerült készíteni egy egészen jó bittérképet is, amiből a Stereogram Explorer próbaidős verziójával készítettünk sztereogramot, hátha jobbat csinál, mint az online progik. Hát a bittérkép ennél sokkal jobban néz ki, de az sajnos nem publikus, mert eléggé explicit. Viszont itt a belőle generált autosztereogram.

A DMAG amúgy egy parancssoros progi, amit a StereoPhotoMaker csak GUI-val ruház fel, hogy ne kelljen szövegszerkesztőben paraméterezgetni. Ebben a videóban a készítő mutatja meg, hogyan kell használni, persze csak az kövesse, akinek nem derogál notepadban tweekelgetni a parancssorost. Mindenesetre megnéztük, hogy a saját fotóiból, mennyire jó mélységtérképeket tud csinálni a Mester, és azt látjuk, hogy aki érti az összes paramétert, annak azért elég jó térképei lesznek. Pl. a ludas példájából ilyen sztereogramot lehet csinálni a StereogramExplorerrel.

Ezért tettünk egy újabb próbát a fenti akttal is, rettenetesen sok ideig bíbelődött vele (több, mint 10 perc volt) és még olyan se lett, mint amit Stereo Photo makerben összehoztunk.

Nagyjából itt abba is hagyjuk, a témában a kezdeti izgalom-faktoron kívül többet nem nagyon látunk. 3D-fotózásban valószínűleg nincs nagy perspektívája az autosztereogramos megjelenítésnek. Egy fotó általában sokkal komplexebb, mint egy 3D modell, és a sok apró részlet általában a kép értelmezésének a rovására megy. 

Itt is érdemes lehet még körülnézni:

https://hidden-3d.com/

https://www.garybeene.com/stereo/rds-soft.htm

https://www.easystereogrambuilder.com/

https://www.aolej.com/stereo#download    (30 napos próbaverzió)

Sztereogram képszerkesztővel

Pontosabban az autosztereogramról  lesz szó, ami azért auto, mert nem kell semmilyen eszköz a nézéshez. Bár a 3D képpárokat párhuzamosan, vagy kancsalnézéssel is lehet élvezni, mindenféle optikai segédeszköz nélkül, de mégis ezt hívja a szakirodalom autosztereogramnak.

Az világos, hogyha van egy 2 dimenziós képünk, és azt leduplázzuk, egyiket egyik szemünkkel, a másikat a másik szemünkkel nézzük (párhuzamosan, vagy kancsalnézéssel - tökmindegy), akkor továbbra is 2D élményünk lesz. Azonban, hogyha az egyik képen egy elem kicsit odébb kerül, a parallaxis miatt, a két képet nézve  máris 3D lesz az élmény. Erről szól a 3D fényképezés is, de hogyan oldja ezt meg az autosztereogram?

Hát leginkább spéci erre a célra gyártott szoftverekkel, de mivel már beleártottuk magunkat az ASCII sztereogramokba, amiket akár notepaddal is meg lehet csinálni, most nézzünk meg egy képszerkesztős megoldást. Mondjuk PS-ban.

Itt egy videó-segédlet, ugyanitt depth-map képekkel, displace szűrővel is csinál pár sztereogramot. csináljunk mi is egy hasonlót (1:1 méretben adja ki a hatást).

Jelen esetben a pattern szélessége 88 pixel és 10 egyforma sáv alkotja a 880 pixel széles képet. A rejteni kívánt alakzat (őzike) így három ilyen sávba esik bele. Ennek jelentősége van. 

Először az alakzat bal sávra eső részét jelöli ki a háttéből, mozgatja -5 pixellel (vagyis balra), majd ezt 88 pixelenként elmásolja jobbra.

Ezután ezeket a rétegeket összeolvasztja az eredeti háttérrel, és máris az őz segge 3D ben kiemelkedik a háttérből. Ugyanígy járunk el az őz közepével is, az is 5 pixellel balra lép a segédvonalaktól. 

Végül a harmadik sávval is ugyanígy, ezzel az őz eleje is a helyére lép. 

Sajnos a három sávot nem lehet egyetlen lépésből megoldani. Ha az elrejteni kívánt forma egyetlen háttérsávba esne (itt ez 88 pixel), akkor csak egyszer kellene elvégezni a műveletet, de ha mondjuk 5 sávon keresztül terjeszkedik, akkor értelemszerűen 5x. Itt most egy lépésből próbáljuk meg, és jól látszik, hogy egymást takarják részben az elemek.

Emiatt, ezek a takart részek hiányozni is fognak a 3D hatásból: 

PS-ban, Layers: Differency módszerrel is elemezhető az elkészített autosztereogram. A képet önmagára duplázva, különbség-összhatással elléptetve jobbra, egy teljes sáv-periódust (ez esetben 88 pixelt), csak az őznek kell látszódnia, hiszen a háttér periódusonként tökéletesen megismétlődik.

Azonban ha 5 pixellel visszalépünk balra, akkor pont az őz alakja nem fog különbséget mutatni, hiszen ennyivel emeltük ki a háttérből. 

Tovább léptetve értelemszerűen ezt tapasztaljuk. 

És még tovább:

Ez a módszer gyakorlatilag csak egy 2D elem kiemelése a térbe. Komplexebb depth-map kiemelését már nem érdemes kézzel végezni. Viszont rengeteg szoftver és online generátor is van. Legalábbis az ismerkedéshez ez elegendő, de ha igazán nagy felbontású autostereogramokat akarnánk csinálni, akkor már nem ilyen bőséges a piac. 

MOSFET és Zenélő tesla

Egy MOSFET-es rajzot is kipróbáltunk, hogy ne maradjanak elvarratlan szálak, igaz nekünk nem volt IRF640-ünk, csak IRF740.

A rajz meg ez volt:

Forrás, videó

Itt egy IRF640-es hasonló szerkezet, szép nagy szikrát tojik, viszont feszkót is kap rendesen, nekünk ilyen tápunk jelenleg nincs, csak 18V körül tudunk adni, 1200mA környékén (azért a környékén, mert gőzünk sincs, hogy a ráírt érték mennyire valós, hiszen a 18,8V-ot is a 12V-os kapcsolónál kapjuk).

Sajnos meg se nyikkant az IRF740, nem is melegedett, pedig megforgattuk a primer irányát is. 

De volt IRF840 is itthon, ami viszont egyből működött. 

Sokan használnak IRF260-at is.

Forrás

Nekünk azonban a Tip41C sokkal jobban bejött, szikraméretben is, meg egyszerűségben is.

Maradt még egy elvarratlan szál, a zenélő tesla. 

Forrás1, Forrás2

Ami egyből szembe tűnik, hogy a BD243 kör nagyjából olyan, mint az eddigiek, tranzisztor, az R4 a bázis előtt, a fordítva bekötött LED1 mondjuk kicsit furcsa helyen van, de biztos az is okés, illetve a két tekercs. Az összes többi alkatrész mind a muzsikának szól. Gyanítom, leginkább a muzsikát szolgáltató eszköz védelmének. Valami olyasmi történik, hogy a FET-tel a primer tekercset a zene szerint (amplitúdó?)modulálja. Ezt valahol olvastuk és rögtön felmerült, hogy akkor most lehet, vagy nem lehet, és ha igen, miért nem FM-en fogni a tesla-szikráját?

A zenélő tesla másik alternatívája TIP41C-vel.

Forrás

Ami furcsa, hogy mindkét led egyformán van bekötve (más rajzokon a LED1-nek megfelelő pozícióban fordítva szokott lenni, mert a nagymenetszámú tekercsről lejövő vezeték tud sokkal negatívabb lenni, mint maga a ground). Megpróbáltuk így is, meg úgy is, számottevő különbséget nem észleltünk.

És így néz ki a mi megoldásunk:

Csak egy hűtőbordánk volt kéznél, amit a TIP41-re tettünk de az IRF530 is igényli, mert forrósodott rendesen.

Hát nagyon nagy jóindulattal, éppen csak hogy, hallatszik valamiféle hangmoduláció a szikrában, de leginkább csak zaj. Rádióval is alig-alig fogható. A gyengébbik kínai zenélő tesla is szinte jobb ennél. De csak szinte.

Tesla első kísérletek

A kínaiak sajnálják tőlünk a szikrát. Legalábbis kis pénz, kis teszla, kis szikra. A kis modul felgyújtja ugyan a mellé adott a glimmet, meg a CFL-t, de látták a kínaiak is, hogy vállalhatatlan, hogy egy hangyafasznyi szikra sem áll ki a tekercs végéből. Ezért tojtak a tekercs közepére egy ledet, hogy legalább az világítson, ha már a villám nem fog.

Ennek ez a rajza, ha bízhatunk az internetben, a következő. 

Forrás

De a nagyobb, zenélős teszla sem jobb semmivel. Ugyanúgy nem szikrázik, csak ráadásul még a zenét sem zsünnyögi el.

A CFL-et ímmel-ámmal felgyújtja és a kizizegett zene is fogható FM frekvencián a lakásban, ha nagyon megkeresem (de élvezhetetlenül), csak azért ez elég kiábrándító. Pár évvel ezelőtt még olyan modult árultak, ami szikrázott is és zenélt is (ha annyira közel tetted a füledet, hogy már pörkölgette a szikra). És még azzal voltunk elégedettlenek, mert nem tudtuk, hogy azt is meg lehetne becsülni. Az így néz ki és számtalan kísérletünk alanya volt:

Mindkettő BD243-as, de a FETje az valami totál más,  mint amit a zöld áramköri lapkára nyomtattak. 80NF07 van nyomtatva, de P75NF75 volt a csomagban. Az alábbit kerüljétek el mindenképpen, erre 80NF70 van nyomtatva és P80NF70 is van a csomagban, (pedig egészen igényes darabnak tűnik).

103-as kondit tettek a csomagba a 105-ös helyett, de olyan rajzokat is láttunk, ahol a +/- közé egyáltalán nem tettek semmiféle kondenzátort, elvileg  a tápot hivatott stabilizálni. Ebben a videóban (1:30 körül) azonban beszámolnak arról, hogy a kondenzátor szerepe túlmutat a táp stabilizálásán. Érdemes megnézni.

Mindenesetre, Ecopityu asztali bikatekercseit is BD243 hajtja, és 20V környékén egészen bámulatos szikrákat szór. Szóval vagy a kínaiak akarják túlhajtani az egyszeres primer tekercsükkel a csóró 300 menetes szekunderüket (érdemes lenne játszani a primer tekercsszámmal) vagy én nem tudom, de sokkal többre képes az a tranzisztor, mint amit ezek a modulok kisajtolnak belőle.

De amúgy is tervben volt, hogy ebben az életben nekünk is kell működő tekercset csinálni. Akármilyen tesla-tekercset elég könnyű előállítani, csak meg kell nézni jó sok videót, viszont jó tesla-tekercset meg pont, hogy nagyon nehéz. Nem is vállalkozunk rá. Szóval számunkra a skin-hatás, indukció, rezonancia, szórt kapacitás és még sok minden más, nem is létezik. Sőt a teszla-kalkulátort úgy csuktuk be, hogy nem is értettük milyen adatokat kér tőlünk. 

Szóval tekercselünk. Aztán meglátjuk mi lesz.

A mi egyik, D-vitaminos pezsgőtabis dobozra csavarintott tekercsünk kb. 130milliméter, 29mm átmérőjű, kb. 0,2-0,3mm dróttal (sublerrel), ez azt jelentené, hogy 650 menetünk van, de mikroszkóppal 3milliméteren 11 menetet számoltunk, tehát inkább csak 476 menetről beszélünk. Én meg nem számolom az egészet, az kurvaélet, de van néhány módszer arra, hogy ellenőrizzük. Az induktor-mérőnk sajnos mindent mért: 67,7-137,8 ohm között, illetve stabilan 1,0mH-t mutat (már amikor nem téveszti össze egy kondenzátorral). A multiméter viszont stabilan, minden mérésnél 15,5ohm körül mér. Ebben azért jobban bízunk. Egyetlen ilyen menet kb. 91mm, ez 476-szor nagyjából 43 méter. Az ellenállás-kalkulátor szerint 0,25mm vastag dróttal 14,9 ohmnak kellene lennie. Kész, elfogadjuk. A másik műszer le van szarva, ekkora menetszámnál ilyen átmérővel 1,3 uH-t kellene mérnünk, hogy reálisnak tűnjön.

A másik, csípőspaprikás palackunk, szélesebb, 6,6cm átmérőjű, ugyanebből a drótból (0,25mm), 107mm hosszan tekercselve (azért pont ennyi, mert itt fogyott el a drótunk), egy menet 20,7cm, 392 menettel ez olyan 81 méter. Na és mit mond az ellenállás kalkulátor? 28,2 ohm. A mérésünk meg 28,3 ohm. Ez akkor megvolna.

Forrás

Több neten talált rajzot megpróbáltunk, már amihez volt alkatrészünk is, ez volt az első. amelyik működött is, ráadásul nagyobb szikrát adott, mint a régi kínai teslám. (Ugye az újabbaknál könnyű volt nagyobb szikrát produkálni.) Hűtőborda nélkül sem melegedett túlságosan, de persze, csak egy-egy fotó erejéig járattuk. Szóval TIP41C-vel dolgozunk, mert ez van kéznél.

Mindkét tekercsünnkel nagyjából ugyanazt hozta. Sőt a kínai modul tekercséből is képes volt szikrát csinálni.

Tehát nem a kínaiak tekercsével van a baj, hanem a meghajtójukkal. Viszont csodák csodája, a mi tekercsünkből is kipréselt némi szikrát a modul. A képen nem látszik, de az bizony szikra a drót végén. Csak hangot azért nem zsünnyögött továbbra sem rádióhullámra.

Viszont eközben felfedeztük a teszla-távírót. 

A lejátszott podcastet ugyan nem tudtuk fogni FM-rádióval, de ha matattuk az érintőképernyőt, az  simán modulálta a zúgást. Gyakorlatilag le lehet tapogatni a képernyőn egy táviratot, amit aztán az FM sávon fel és alá, hosszan lehet fogni. 

A neten sok hasonló rajzot találtunk, néhányban led is volt, fordítva bekötve a tranzisztor bázisára. Például Walter teszlájában:

Forrás

A rajzból valami olyasmi derül ki, hogy amint a tranzisztor vezetni kezd, áram folyik a primer tekercsen, amitől áram indukálódik a szekunderben, ami a tranzisztor bázisára kötve, zárja azt. Ettől megszűnik a gátlás a bázison, újra vezet a tranzisztor. És ez zajlik kurva gyorsan oszcillálva. A feketeövesek ki tudják számolni a rezonanciafrekvenciát is. Vagy mérni. Mi egyikhez se vagyunk méltók.  

Mellesleg Walter 6-10 centi átmérőjű tekercset készített, nem is lett olyan bika-szikrája, mint nekünk. Na jó, nekünk a menetszám is több volt a szekunderen, és a primerre meg csak egy menetet raktunk. Illetve, mi azért küldtük rendesen 18-19 volttal.

Ecopityu teslájában szintén ugyanígy van: 

Forrás

Hogy a Led mi célt szolgál, arról ebben a videóban beszél (5 perc környékétől), gyakorlatilag azért van bekötve fordítva, hogy csak akkor világítson, amikor a szekunder tekercsből negatívabb feszültséget kap, mint a föld, és valamennyire védi is ezzel a tranzisztor bázisát (?). Nekünk is működött, a szikrából nem vett le észrevehetően, viszont sokkal jobban nézett ki tőle. Ahogy a tápot növeltük erősebben is világított, fene tudja, a 10k ellenállás mennyire védi az ilyen Ledet, ha például 20 voltot kap (mondjuk a tápunk is csak 1200mA leadására vállalkozik)

És kipróbáltuk ugyanezt a rajzot a D880-Y tranzisztorral is, aminek szereencsére a lábkiosztásai is megegyeztek. Szerintem még nagyobb szikrát csinált, a CFL-et is jobban felgyújtotta, ugyanakkor nagyon hamar elfüstölt hűtőborda nélkül (18 V környékén etetve). Hőpasztázni kellene és lehet, hogy még egy ventilátor sem ártana, vagy szaggatni kellene (pedig vannak a neten, akik sokkal jobban is küldik 20+ volton).

Mivel így is sok mindent sok mindennel összekötöttünk, vegyes eredménnyel, felmerült, hogy egy bevált kört érdemes lenne tüzetesebben is megvizsgálni, hátha a primer tekercsszám növelésével is lehetne jobb eredményt elérni. Nem kizárt, hogy egyszer erre is visszatérünk. 

A neten a 2N2222 alapú meghajtók is reprezentálva vannak. Láttunk olyat is, ahol a műanyag tokozással is elzötyögött (2N2222 és 2N3904 is), nyilván nem széthajtva, csak 2,7 bébivolton). A fickó aztán érdekes felfedezéseket is tesz, elhagyja az ellenállást, és szikrával indítja a mini-tekercset. Érdemes megnézni.

De nekünk egyből bakelit szaga lett a műanyag tranzisztornak. Még mielőtt egy CFL égőt mellé tolhattunk volna. 

Forrás

Mondjuk ebből a tranzisztorból elvileg van fém tokozás is. 9 voltot csak olyannal próbálnék ki. Már ha lenne. Ez is műanyag tokozású cucc, szikrát ez sem ad, de a CFL-et azért felgyújtja. Ha visszagondolunk a bejegyzés elejére, a kis kínai modul hűtőbordával se képes többre.