Focus stacking - első próbálkozás

Elég régi technika, hogy az apró mütyürkéket nem egyetlen makrófelvételből fényképezik, hanem gyakorlatilag végigtapogatják DOF-nyi lépésekkel és egyetlen éles képpé gyúrják az élesség-szeleteket. Nem is tudom, miért nem gyárilag építik bele az autófókuszos gépekbe a léptetőmotor vezérelhetőségét. Bár a Cannon hekkelt szoftvere tudja ezt is. Mindenesetre Nikonon, OTG kábelen keresztül, androidról ez valamennyire megvalósítható. 

A téma alig 2,5 cm, A Raynox-szal szerelt optika DOF-ja pár milliméter. A Helikon Remote ingyenes, butított változatát találtuk használhatónak. Sajnos a teljes változat csöppet sem olcsó. Ebben viszont korlátozva van a filementés (nincs RAW, és minden JPEG a telefonra mentődik csak. Ezen kívül az illesztő funkciója bár lefut, a kész stackkelt képet sehol sem találtuk a telefonon. Updateltük az appot, hátha megoldódik, na utána már a funkció sem volt benne, gyanítjuk, ezt is csak a fizetett változatban használhatjuk. A kezdő és utolsó élességi zónát megadva, a Helicon megtippeli hány fotóra van szükségünk a teljes tartomány lefedéséhez. 

A valóságban a tárgytávolság alig pár centiméter volt. 

Sajnos úgy tűnik, ezt a lencse elektronikájából olvassa és teljesen hidegen hagyja a valóság, így például egy Raynox 250 előtét teljesen láthatatlan a számára. Gyakorlatilag egy olyasmi van belépítve, mint az online DOF Masterbe.

Forrás

A stackelt képeket PSben fogjuk illeszteni, illetve a Helikon Desktop applikációjában, ami szintén fizetős és drága, de mi csak kipróbáljuk most. Mellesleg a Helikon 3 algoritmussal dolgozik, ezek közül az első kettő paraméterezhető is. 

Érdemes 100%-ban megfigyelni a bal fényszórót, a hűtőrácsot, illetve a szélvédő jobb oldalát hogyan mappelik a különböző algoritmusok. 

Az gyönyörűen látszik, hogy valami nagyon nem oké. A Helikon 4-5 fotót látott jónak, amivel szerinte lefedhető az élességtartomány, azonban, mint fent már említettük, figyelmen kívül hagyta a Raynox előtétet.

Életlen zónák a stackelt képben. Kattints a 100% mérethez

Ezt leginkább egy kísérlettel lehet bizonyítani. A tesztképen 1*1 milliméteres négyzethálót láthatunk. A Helicon 5 képet készített. Ebből ezt képes a C módszerrel összerakni.

Nemcsak az látszik ebből, hogy nem képes kezelni a képszéleket, hanem a tényleges DOF zónák is kirajzolódnak rendesen. Nem látod? Akkor itt a Helikon eltúlzott 3D modellje:

Ekkor manuálisan 15 lépést kértünk az ajánlott 5 helyett. Az eredmény (Helicon Focus C metódus) sokkal jobb:

Az illesztések nem észrevehetőek, az élesség a teljes tartományon elfogadható. Amit a 3D felülettérkép is mutat:

Az elkövetkezőkben megpróbáljuk felderíteni, hogy milyen matek alapján számolható ki pontosan, hogy hány fotó fedi le a tartományt, amennyiben előtétlencsét, vagy makrósínt használunk. 

Hogyan ölik meg a kínaiak a DIY mozgalmat. Átvilágító asztal.

Hejj, régen minden jobb volt. Ott volt például az Ezermester, na jó, ez most is megvan, csak be kell írni a youtubera, hogy DIY, és utána amit éppen csinálni szeretnél. Csakhogy most már nem azért csinálunk házilag bármit is, mert azt nem lehet kapni, vagy mert drága, esetleg még ki sem találták, hanem pusztán becsvágyból. Hogy bizonyítsuk, a férfiprincípiumot fúrás-faragással (vagy a nőit kézimunkával), hogy homo habilisek vagyunk. Még. Mert igazából már nincs rá(nk) szükség, hiszen már mindent kitaláltak és már mindent legyártanak a kínaiak. És olcsóbban, mintha otthon te raknád össze gyufaszálból. 

Na, egy ilyet például már 15 dollárból megvehetsz, és nem kell eltökölni vele egy délutánt. De mi kényszeresek vagyunk, és amúgy is van otthon három szétszerelt monitor, és az a fixációnk, hogy átvilágító asztalt kell készítenünk belőle. Nem mintha szükségünk lenne rá, de ha egyszer semmit sem dobunk ki, akkor valamit kezdeni kell a sok kacattal. 

Ezek még régi modellek, fénycsővel, aminek a meghajtó áramköre annyira rá van integrálva a vezérlőelektronikára, hogy így már használhatatlan. Meg aztán 230V kellene hozzá, fémkasztnival, ölben használva... Ezért LED-ben gondolkozunk. Pár dollárért már lehet kapni USB-s (5V) ragasztható, szabható LED-füzért, kifejezetten meleg-fehéret választottunk. A CFL modult kirángatva a monitor alsó és felső részéből, pont be tudtuk szuszakolni a kartoncsíkra felragasztott LED-sorokat. Előtte persze kipróbáltuk, nem melegednek annyira, hogy indokolt lenne fémre ragasztani.

A két sort párhuzamosan kötve, a tápkábelt hot-glueval rögzítve készen is van a cucc. Mondjuk nem ártana a folyékonykristály-panel helyére egy vékony üveglapot is vágatni, lehetőleg tejüvegből, de akkor a saját költség már jóval túlmutatna egy kínai átvilágító asztal árán. Egyelőre így marad. Úgysem biztos, hogy használni is fogjuk. Meg aztán van már egy átvilágító asztalunk, ami sokkal rugalmasabb pl. rajzolás szempontjából. A képen jobbra egy 10 collos tablet látható. Mondjuk akkora fényt nem csinál, mint a DIY átvilágító asztal, de kopírozni sokkal alkalmasabb. 

Sajnos a fénye nem teljesen homogén, a széleken azért látszanak az egyes LED modulok, de azért a célnak megfelel. Powerbankról, számítógépről, telefontöltőről egyaránt meghajtható.