Szekszi motor

Vad Angyaloknak tűzpiros, szekszi motor. Faszállító...

Rejtett képek - vízjelek

Véletlenül találtam erre a játékra az interneten, van hozzá célprogram és Photoshop-leírás is. Sajnos muszáj volt kipróbálni. Csakis Internet Explorerrel működik, és csakis teljes méretben (kattintsd meg a teljes mérethez). A 6% Linuxos látogatómat arra kérem, jelezzen vissza, ott működik e. Vízjelnek is hívják kissé méltatlanul, de persze a vizes képek csak allúziók. Ez már majdnem szteganográfia. Kijelöl, vagy Ctr+A. Ennyi.

Mit látsz ha kinézel a vizes ablakon?

Miért nem tanácsos pocsolyába lépni?

Ez nem vizes kép de vigyázz. Miért ne nyúlj a lánchoz?

Sfinx vörös-cián naplementében

Ha már a minap szóba került a Sfinx, és amúgy is szemüveg a divat, ni, mit mutatok.
Anaglyphek. Szemüveg föl.

A szokásos oldalról így néz ki a tag.
Pont mint a régi földrajz tankönyvekben.

 

Ezt az oldalát jobban kedvelem, mert nincs agyonfotózva.
A szélerózió nem jó szobrász, csak az egyik nézetét faragta ki.

Szintén széleróziós monolit-izé, szintén ugyanott.

  

Valami ezo-buli lehetett itt valamikor.
Hiába no, vízöntőben járunk, vagy mi.
De ezt azok tudják jobban, akik nem vágják mi a precesszió...

META-l a kép

Vigyázat: unalmas és hosszú fejtegetés a metaadatok fölöttébb szükséges voltáról.

A múltkori képi tartalom védelméről szóló bejegyzések után pár hete úgy gondoltam, körülnézek néhány ismerős és ismeretlen naplóban. Találomra letöltöttem egy-egy fotót, amatőrök és profi fotósok oldaláról, sőt online újságokról is és belenéztem a metaadataikba.

Azt szerettem volna megtudni, milyen metaadatokkal látják el az emberek képeiket. A válasz egyszerű: szinte semmilyennel. Amatőrök esetében ez nem annyira meglepő, viszont jónéhány fotóból élő alkotó sem címkézi a képeit. Pontosabban néhányuknak megjelenik ugyan a neve, de semmi több. A többségnél azonban ez sem. Furcsa? Hosszas keresgélés után találtam csak egy képet, melynek az adatai annak rendje és módja szerint ki voltak töltve IPTC ajánlás szerint, de ez nem ér, mert stockfotó volt.

Kicsit olybá tűntek a merevlemezemre felhalmozott képek, ott egykupacban, mintha alkotójuk magukra hagyta volna őket.  Ezek után, hogyan várható el a látogatóktól a jogszerű magatartás, mikor látják az érdektelenséget a fotós részéről? Ott egy fotó az interneten, talán már nem is az eredeti helyén, eredeti kontextusa talán már meg is szűnt, és semmi nyoma az alkotónak. Fel sem hívható, nincs egy név, se cím. Az információ pedig szabad akar lenni. Hibáztatható az, aki ezek után szabaddá teszi?

Gondoltam önkritikát gyakorlok és letöltök néhány saját fotót is, hiszen eddig nem sokat törődtem, milyen metaadatokkal vannak ellátva. Pár furcsaságot tapasztaltam. Pl.  Picasaban nézve, egy képemnek minden joga fenn van tartva, ugyanaz a kép letöltve, metaadataiban Public Domain. Magyarázatot persze lehet találni rá, de természetes állapotnak nem nevezhető.

A helyzet tehát meglehetősen zavaros, úgy tűnik ugyanis, hogy semmilyen komoly szabványosítás nem történt, a vebtartalom kezelők belekontárkodnak a metaadatokba, a dörzsöltebb képlopók pedig egyenesen törlik az információkat. Ennek ellenére rajtunk áll, hogy a saját, illetve a látogatóink érdekében alkalmazzunk néhány lehetőséget, akkor is, ha az esetek egy részében ez fölöslegesnek bizonyul. Pár másodperc az egész, és egyszer még jól jöhet.

A magam részéről már régóta használom az IPTC kulcsszavazását a teljes gyűjteményemre a kereshetőség érdekében, persze csak magyarul és nem a szabvány szótár alapján. A naplósodás azt hiszem elegendő motiváció arra, hogy az alapvető adatokat ezentúl minden képembe beleírjam.

Metaadatok az XMP-ben - minden jog fenntartva

Creative common licenc metaadatok az XMP-ben

Alant hasznos információk az IPTC szabványról, olvasmányos és fölöttébb hasznos:

http://iptc.cms.apa.at/std/photometadata/specification/IPTC-PhotoMetadata-201007.pdf
http://www.iptc.org/std/photometadata/documentation/IPTC-CS5-FileInfo-UserGuide_6.pdf

Ha végigolvasva eljutottál idáig, kíváncsi lennék a véleményedre a fentiekkel kapcsolatban.

Fuji S9600 + 720nm infra

Fotósok, mi lehet ez széles temetőkertben doomosabb az infránál,

Holott klorofiltól sok hosszú sugár szór, kit ember ugyan nem lát,

Fókusz korrekciót, CMOS red overflowt ád, s Hot-spotot mindennél.

Fuji S9600 + 720nm

Fuji S9600 + 720nm

Fuji S9600 + 720nm

Az infra és normál képek összeszűrhetőek.

Infraszűrő a nagy semmiből

Nikon Coolpix 5700 + 2 réteg exponálatlan diafilm

Első infráim ezzel a banális módszerrel készültek. Semmibe se kerül, pillanat alatt elkészíthető és persze, aki annak idején nem diázott az most jól leszívta...  De talán kerül a padláson néhány Piroska és a Farkas, vagy Pinokió, s kis szerencsével akad a végén egy akkorka exponálatlan darab, amiből kijön egy szűrőnyi, szűrőcskényi.

Én két réteget használtam, mert úgy infrásabb volt és kartonból készítettem a szűrőfoglalatot. Hogy pontosan milyen hullámhosszakat enged át egy ilyen, azt nagyképűség lenne firtatni. Sőt úgy a jó, ha a perforáció is befigyel. Amúgy próbálta valaki negatívval?

6-7 év távlatából már nem tudom milyen csatornákat kevertem össze.
Akkoriban úgy írták, hogy ez olyan, mint a színes infra-film.
Azóta se próbáltam ki, igaz e.

Nagyjából az előbbi módszer alapján.
Talán piros helyett infra, zöld helyett piros, kék helyett zöld.
Vagy nem.

Persze ennek feltétele, hogy az infra mellett egy normál kép is készüljön.
Ha megegereled a képet, jól látszik mely kép-elemek infrásak.

Infrásított Sony DSC-F828

A minap kiherélt Sony DSC-F828 tesztelésére sajnos nem megfelelőek a télies fényviszonyok. A látható spektrumban a színek fakók, infrában jellegzetesen sugárzó képelemek alig vannak. Ezért igazi tesztelésre sajnos tavaszig várni kell.  

Baloldalt a módosított kamera 720nm és 850 nm szűrőkkel. Jobbra a kontroll-kamera. Látható, hogy a módosított gép immár lát infrában.

A megnövekedett érzékenységet direkt módon nem tudom mérni, hiszen különböző fényforrásokban teljesen más lehet az infra részaránya. Például a takarékos égő megvilágításában a módosított kamera 720nm-es szűrővel  5 fényértékkel kevesebbet exponál egy normál gépnél. Ez nem meglepő ha ismerjük a különböző fényforrások színképeit. A hagyományos izzó mellett viszont 1 fényértékkel többet.

A DSC-F828-ból kimarcangolt Hot-mirror.
Fentről lefele: IR720nm szűrővel,
Fullspectrumban,
és a Kontroll-kamera által

Összehasonlítás IR szűrővel illetve anélkül.

 A Hot-mirror szűrő kiszerelése szabaddá tette a fényutat az infra hullámhosszakra is, ezt tekintem teljes spektrumnak. Természetesen ez okoz erős eltolódást a vörös irányába és nem az, hogy gyorsan távolodtam volna a témától.. A fehéregyensúlyt tehát újra kell értelmezni. További tesztelést igényel az is, hogy az RGBE szűrő egyes komponensei mennyire érzékenyek infrában, vagyis melyik csatornák képeit érdemes bekeverni az infrába a dögösebb eredményért.

Összehasonlító ábra.

 Amennyiben teljesen ép F828 lett volna a kiinduló állapot, érdemes lett volna az infrásítást a Hot-mirror motor eltérítésével megoldani (ez csak nightshot gépeknél opció), így az infra képek összeszűrhetőek lehetnének a normál spektrumú képekkel. A szűrő eltávolításával normál képek csak akkor készíthetőek, hogyha egy IR-cut filtert alkalmazunk, ami voltaképpen ugyanolyan Hot-mirror szűrő, mint amit kiszereltem, csak jóval drágább (>30$), mivel nagyobb felület.

Feldolgozott IR720nm-es kép. A helyszín inkább UV-ben volt gazdag.
Nem a CCD görbült meg, hanem ez panoráma :)

A zöld növényzet infrában erősen visszaver.
Szokták erre állítani a fehéregyensúlyt.

További tesztelnivalót jelent az élességállítás is. Bár a Sony DSC-F828, mint a bridge kamerák általában,  kontraszt alapú élességállítással dolgozik, megoszlanak a vélemények arról, hogy az IR-cut szűrő eltávolítása okoz e fennakadást ennek működésében. A MaxMax állítása szerint  (képzeljétek válaszoltak!) feltétlenül helyettesíteni kell egy azonos paraméterekkel rendelkező átlátszó üveggel. Felhasználók viszont állítják, hogy nincs ilyen jellegű probléma. Tapasztalataim szerint sok esetben működik az AF, azonban sikerült jónéhány életlen képet is készíteni. Közelre többnyire éles, távolra kevésbé, gyanítom, hogy nem az AF a hibás, hanem inkább az történik, hogy infrában a fókusztartomány közelebb kerülvén, már nem fedi le a végtelent. Nem tudok biztosat állítani erről, nem készült még elég kontrollált próbakép a rendellenesség feltérképezéséhez, ugyanakkor az sem tiszta, normál működés esetén mely hullámhosszakra hangolták a fókuszt, hiszen nyilvánvalóan a 400-700nm tartomány mindkét végét nehéz lefedni. A jelenség felderítéséig a kézi élességállítás és cingár rekesz a legbiztonságosabb, később még erre visszatérek.

További kutatás tárgya a megfelelő IR szűrő kiválasztása. Érdemes lenne megpróbálni a 680 és 950 nanométeres szűrőket is. Az 52 milliméter foglalatú, 850 nanométeres szűrőm viszont baráti áron eladó, mivel infrázni ezentúl a Nikonnal nem fogok.

SONY DSC-F828 Infrásítás (18+), avagy fényképezőgép-vágás

Figyelem! Az alábbi bejegyzést  csak erős idegzettel olvassátok, saját felelősségre. A képsorok magyarul először mutatják be egy Sony DSC-F828 hentelését infrásítását. A cikkben látottak utánzásából keletkezett károkat  garantálom. Értük semmilyen felelősséget nem vállalok.
 
A minap  bejegyzett infra-cikk kapcsán nem hagyott nyugodni a Sony DSC-F828 szégyentelen kudarca. Már a spektroszkóp tesztelésekor is gyanús volt, hogy meglehetősen vaksi infrában, ezért tesztelni kezdtem JPG+RAW beállításban. Íme:

Normál és Éjszakai módok, JPG és RAW, IR720nm szűrővel és anélkül.
Kár belefolyni, összefoglalom: nincs számottevő különbség, pedig igény vóna rá.

Sajnos az éjszakai mód 1/30s-re limitált, ezért a normál módot is ennyire állítottam.
Az első két oszlop sokkal világosabb kellene legyen, a többlet-infra miatt.

Más gépekkel ellentétben az IR-cut szűrő ebben a gépcsaládban egy mozgó alkatrész, éjszakai módban ugyanis kibillenti a fényútból. Más gépeken ez elég komolyan rá van kasírozva a Low-pass szűrőre, ami megnehezíti az eltávolítását.  Sajnos egy hisztéria miatt azzal vádolták ezt a géptípust, hogy ruhán keresztül lehet vele aktokat készíteni De ez rágalom, viszont emiatt az éjszaki üzemmód csökkentett képességekkel bír, alkalmatlanná téve szekszuális visszaélésekre,  ugyanakkor ellehetetlenítve az infrázást is. Az interneten a témának bőséges irodalma van.

Rendíthetetlen kétnapos kutatómunkával, több flickeres kolléga véleményének kiértékelésével (az amerikaiak többnyire kezdő válaszokat adtak - értsd: hülyének néztek - mivel képtelenek voltak felnőni a problémám szédítő ormaihoz, bezzeg egy távolkeleti fickó meghívott Tajvánba), arra a megállapításra jutottam, hogy bizony a Sonym  beteg, nem távolítja el az IR-cut szűrőt a fényútból. Muszáj lesz levágni.

Alkalmi licites vétel volt, kimondottan erre a célra, már pár éve is megpiszkáltam, s képtelen vagyok eldönteni, ilyen volt eredetileg is, avagy én rontottam el, és dicséretes önvédelmi mechanizmusaim az évek során elrejtették tudatom előtt ezt a kellemetlen incidenst. Beteges tagadásom odáig fajult, hogy a Sonysokra hárítottam a felelősséget, ármányos összeesküvést szimatolva.

Több cég is foglalkozik digitális gépek infrásításával, ilyen a MaxMax és a Lifepixel, mindkettőt ajánlom szakirodalom gyanánt, azonban velük végeztetni a műveletet nem érdemes, hiszen az E-bayen kismillió infrásított gép vár szerető gazdira bagóért. Mellesleg ők ketten nem válaszoltak, annyit se, hogy kapjam be, pedig meglehetősen pimaszul ostromoltam a salest, hogy adjanak meg minden szerelési kézikönyvet és szakmai titkot amivel rendelkeznek, mivel én itt, izé, infrásítani akarok. Sőt fogok!

Több gép infrásításáról vannak fázisképek az interneten, az F828-ról azonban csak kettőt találtam, ezt itt, vele beszéltem is régebb, de nem ajánlom, mert más időzónában él, úgy legalább két hónappal...  Amerikai létére elegáns megoldást eszelt ki, a Hot-Mirror tükröt vezérlő motrot térítette el egy kivezetett kapcsolóval. A másik, egy kínai (bocs, de lehet akár tibeti székely is) fószer munkája, szerintem kissé túlbonyolította, ám rendkívül büszkén hirdeti, hogy  ő az első és egyetlen a neten. Respekt, bátorsága erőt adott.


Mint említettem, már egyszer szétkaptam ezt a gépet, de azért be voltam tojva. Pedig hát ezt a gépet másra használni... ugyan már, meghát nyolc esztendős, kinek kell - szóval folyt a racionalizálás ezerrel, arra az esetre, ha felsülnék. Nem ér megnézni a művelet végét előre, az idegállapotot fokozandó nem árulom el, lett e heppiend.

És íme a művelet, aki nem bírja, ne nézze. A sárgás képekért az Olympus a hibás, nem szerettem volna ha a Nikon látja mire képes a gazdája...

Nem árt előtte portalanítani, és mindent előkészíteni.
Érdemes megfontoltan kicsontolni egy ilyen gyönyörű gépet.

A baloldali fedőlapot öt csavar tartja,
egy szalagkábelt kell lekapcsolni az eltávolításhoz

Csavarral rögzített szalagkábel-köteg biztosítja az adatfolyamot
az objektív és a géptest között.

Alul is ki kell oldani egy szalagkábelt.

Az áramellátás (fehér drótok) lekapcsolásával
teljesen különválasztható a két főmodul.

Felülről. A nyomtatott áramkör már a CCD hátulról.

Balról ugyanaz. A vaku-modul két rejtett csavarral van rögzítve.
Több szalagkábel köti az objektívhez.
Csak akkor érdemes leszedni, ha kulturáltan kívánjuk kivenni
az IR szűrőt, hanem maradhat. Engem ugyan nem csapott meg, de
érdemes vigyázni, a kondiban tárolt feszültség vizelethajtó lehet.

Jobbról. A CCD alatti fekete színű modul foglalja magába
az IR-cut mechanizmust, illetve az autófókusz-rendszert.

A CCD-modul három rugós csavarral oldható ki.
Az aknában látható az inkriminált kékes színezetű IR-cut szűrő.

Érdemes a szalagkábeleket megszakítva eltávolítani a modult,
ugyanis a LowPass szűrő helyzete miatt nem lehet leragasztani a
CCD-t a további művelet idejére.

Követtem a kínai módszert és körbebontottam az
autófókusz-modult, később kiderült, székelyeknek ez már csak
fölösleges szőrözés.

Csavarral rögzített szalagkábel modul jobbra. Innen fut ki az a
kéteres vezeték, ami az IR-cut motort vezérli.
Valahol itt kellene megcsapolni, ha ki szeretnénk vezetni
egy kapcsolóra. Mivel nekem pont ez nem működik, kár ezzel foglalkoznom.
Itt éppen tanácstalanul forgatom,
fogást keresve a további trancsírozáshoz.

Végül úgy döntöttem, nem követem a kínai példáját,
nem kockáztatom az autófókusz-modul szétszerelését.
Az aknában az autófókusz lencséje látható a Hot-mirror eltávolítása után.

Nem elegáns módszer, de megpróbáltam kipiszkálni az IR-cut szűrőt. Rossz néven vette, eltörött. Kár, mert ha egyébre nem, valamire még jó lett volna... Ha ezt a barbár lépést választanátok, előtte érdemes leragasztani, nehogy a törmelék az aknába hulljon.  Nálam hibádzik egy darabka, gyanítom valahol a gépben tévedt el.  Mivel hosszas rázogatás után sem került elő nem várhattam rá tovább. Az összeszerelést fordított sorrendben végeztem el, valahogy így: sélerezsezssö...
A teljes beavatkozás kb. másfél-két órát vett igénybe. Keletkezett károk: eltörött az IR-cut szűrő és kicsorbult az egyik csavarhúzóm.

A két évvel ezelőtti beavatkozás képei. Akkor nem volt bátorságom kitörni a szűrőt.
Csak azért tettem be ezt is, mert ha már dolgoztam a képekkel ne vesszenek kárba.

Mivel műszerészi képzettségem nincs, a folyamatot nemcsak képekkel dokumentáltam, hanem az egyes lépéseket le is írtam, így könnyű volt összeszerelni. A csavarokat lépésenként ragasztószalaggal az egyes modulokhoz rögzítettem, így nem volt kérdés ki hova talál. A CCD-modult műanyag dobozban tároltam az akció alatt. Szerettem volna jobban szemügyre venni, de féltem, hogy beporosodna.

Tudom, most illene elmondani mi lett a vége, de ennyi izgalom egy napra elég volt. Későre jár, holnap folytatjuk :)

Amúgy pont most írt a Lifepixel píjárosa. De csak az európai Sony szervizt ajánlotta. Valamit tudhat, de már elkésett.

Kreatívok csődülete

Elhatároztam, hogy a napló képeit és szövegeit Creative Common licenc alá helyezem.  Nem altruizmus ez, hiszen csupán arról a jogomról mondok le, amire manapság a leginkább tojik mindenki az interneten, velem együtt. Indokolt volt tehát meglépni ezt a teljesen szimbolikus lépést (lásd itt).

Ez a bejegyzés saját jegyzet, a Creative Common XMP-be építéséről a gördülékenyebb használat végett  Ám akinek szüksége van rá, olvassa és használja egészséggel:

Creative Common metaadatok hozzáadása képekhez Photoshopban.

Létezik a PS XMP (File Info...) paneljébe beépülő CC ablak. 

Innen kell letölteni, majd ennek a segédletnek az alapján lehet telepíteni.

Sajnos a segédlet egyáltalán nem aprózza el a részleteket Win7 operációs rendszerre. Sehol sem találtam bővebbet erről, tehát íme magyarul hogyan csináltam:

1. A letöltött állományt kicsomagolva két mappát kapunk, XMP illetve a FlashPlayerTrust.

2. Az XMP tartalmát (két mappa van benne) a C:\Users\<FELHASZNALONEV>\AppData\Roaming\Adobe\XMP könyvtárba kell betölteni. (előfordulhat, hogy az eredeti XMP-be már előzőleg létrehoztunk sablonokat, ezek megmaradhatnak)

3. A FlashPlayerTrust mappa tartalmát, vagyis az XMP.cfg állományt, szerkesztenünk kell. A Win7 oprendszer elérési útvonala előtt ki kell törölni a # jelet, és a username helyére be kell írni a saját usernevet. Az így módosított állományt a

C:\Users\<FELHASZNALONEV>\AppData\Roaming\Macromedia\FlashPlayer\#Security\FlashPlayerTrust könyvtárba kell bemásolni.

Ha minden jó, így kell kinézzen a File Info... panel.
A megfelelő CC licenc adatai természetesen átszerkeszthetőek és/vagy
személyre szabottan sablonként lementhetőek későbbi használatra.

A Nap kutyája

Délután kivitte Buksit sétálni a Nap. A másik kuvasz is megjelent később, de arra meg Buksi tűnt el. Szóval nem volt egy nagy jelenség, nem is nagyon markáns, de mivel eddig még ilyet nem sikerült fotóznom, hát megosztom.

A Nap és pórázon a kutyája

A neten átfogó képet kaptam a halojelenségekről, ezen belül pedig a napkutyáról, s már csak arra voltam kíváncsi, valóban 22 fokon látszik e a színes blöki. Mivel már feltérképeztem a Nikon szenzorát, így relatíve pontosan állíthatom, hogy a vízszintes látószög, ~66,3 fok.

Természetesen nem tudni a kép mennyire szögtartó, de azért az ábrán jól látszik,
hogy a feltételezés nagyjából helyes volt.

Napszemüvegen keresztül fotózva sokkal izgibb a napkutya bundája

Infra vs. álinfra

Nikon D5000 + infraszűrő (720nm)

Csaba barátom álinfrás naplóbejegyzése kapcsán előkerült a bit-limbóból az IR tesztelésére szánt néhány hónapos nyers-sorozat, mely akkori céljaimra nem felelt meg. Jelen bejegyzésben csupán összehasonlításra bocsátom a képeket, következtetéseket nem érdemes ezekből levonni, mivel nem teljesen azonos és nem kontrollált körülmények között készültek a felvételek.

Az eredeti normál képből három szoftveres módszerrel készített hamis infra.
Figyeld a képzajt a 100% nagyításon a felső sávban (Nikon D5000)

Olympus SP510UZ 720 illetve 850 nanométeres szűrőkkel (képzaj fenn)

Nikon D5000 720 illetve 850 nanométeres szűrőkkel (képzaj fenn)

Sony F828 + 720nm.

Következtetéseket inkább nem írnék.  Tapasztalatom szerint minél újabb egy gép, annál jobb benne az IR-cut szűrő, tehát annál érzéketlenebb ezekre a hullámhosszakra. Ennek ellenére a DSLR nagyobb lapkája hosszú záridőn még mindig zajmentesebb, összességében talán még így is megéri ezeket használni. A Sony F828, annak ellenére, hogy a legtöbbet vártam tőle, a leggyengébben teljesített, a 850 nanométeressel egyenesen megvadult. 

Frissítés: később kiderült, hogy a Sony miért viselkedett így. Itt és itt olvashatóak a fejlemények.

Nikon D5000 + 720nm (balra a nyers, jobbra a feldolgozott)

Mihelyt kidolgoztam egy összehasonlító módszert, vagy találok ilyet a neten, visszatérünk az infrára. Tavaszig úgysem lesznek már szép zöld lombok. Addigis nézzétek joruba infrazsengéit.