2024/04/30

A-moll pentaton vinnyogó és egyéb N555 szintetizátorok

Már nem tudjuk honnét nyaltuk ezt a rajzot, de mindegy is, ennek egy kínai(bb) változata pár kávé árába kerül az Aliexpressen. Elvileg mindenünk van hozzá itthon, tehát nem vásárolunk. Mellesleg ennél sokkal cuccosabb ez a synth-punk változat, ami potméterekkel hangolható. Ez a 12 gombos, potméterrel hangolható változat már sokkal jobban tetszik, ha lenne 12 egyforma ilyen potméterem. 

Mivel nincs itthon jelenleg elég potméterünk ebben a tartományban, alig ötöt sikerült találni, azzal főzünk ami van és elkészítjük a szinti A-moll pentaton változatát. 


A hylaroados kolléga 555-ös vinnyogója is nagyjából ez a rajz, csak ott a 7-6 lábak közé LDR jön és nem a hangbillentyűk. Számoljuk ki a frekvenciákat. A képlet:

f = 1.44 / ((R1 + 2 * R2) * C).

Szükségünk lehet egy Farád kalkulátorra. Tehát a rajzunkon R1 = 1000, R2 = 10000 ohm (a legelső gombra, a következő gombra plusz 1k, majd minden további gomb + 2k - lásd a rajzon), a C pedig 0.0000001 F.

f  = 1.44 / ((1000+2*10000)*0.0000001) = 685,7 Hz

f  = 1.44/ ((1000+2*11000)*0.0000001)  =  626,1 Hz

aztán rendre tovább a harmadik gombtól (+2k gombonként)

f  = 1.44/ ((1000+2*13000)*0.0000001)  =  533,3 Hz / 464.5 Hz / 411.4 Hz / 369.2 Hz / 334.8 Hz / 306.3 Hz

Hát ez sehogy sem tűnik semmilyen európai zenei hangsornak, de távolról azért hasonlít. A valóság még annyival másabb, hogy se a kondenzátor, se az ellenállások nem felelnek meg a névleges értéküknek. De még a mérőműszerünkben se nagyon tudunk megbízni. Szóval ezt komponensekből behangolni teljesen esélytelen, érdemesebb állítható poti-ellenállásokkal dolgozni és finomra hangolni a dolgot. 

Lássuk, mit tud a két 555 IC-ből összeütött szintetizátor:

Forrás

A billentyűzetre később találtunk egyszerűbb megoldást.

Sajnos a billentyűzetet nem sikerült jól megépíteni, az ötödik billentyűig volt hajlandó működni, úgy-ahogy, ezért azt a részt hamar leválasztottuk és előbb LDR-ekkel helyettesítettük, mindkét 555 hetes lábán levő ellenállásokat, majd potméterekkel, nem világos, hogy így kell e szóljon, de érdekes kis zsünnyögő. 


A kapcsolási rajz alapján kezdetben nagyon bonyolult billentyűzeteket raktunk össze. Pedig sokkal egyszerűbben is meg lehet csinálni: 


Amennyiben meg hangolható rendszer szeretnénk, akkor meg így nézne ki próbapanelen:


A témához kapcsolódik az ugyanezekből a dünnyögőkből fabrikált LDR-es optikai thereminek, de azokat külön bejegyzésbe csoportosítottuk. 

2024/04/29

Egyszerű fény oszcillátorok


Az Esaki oszcillátor kvantumtrükkje tűnt elsőre jó megoldásnak, mert kevés holmi kell hozzá. Nem is akartuk kipróbálni, mert inkább kuriózum, mint megbízható eszköz, de ha már építettünk belőle kvantumvinnyogót, akkor már ezt is megnéztük.


Lell hozzá egy BC547 (vagy bármi más egyszerű NPN), és 220uF környékén egy kondenzátor, meg egy két ellenállás. Kb. ennyiből áll, viszont nagy hátránya, hogy 12-18V feszültség kell neki (azért csak óvatosan, mert a mi kondinkon 16V van), ezért sajnos nem lehet gitártáppal megetetni. És milyen a villogása?

Hát elég tövises. Legfölül az 1k ellenállás periódusát látjuk. Ezt az értéket változtatva a pillogás lelassítható, vagy felgyorsítható. Ide tehető például egy LDR, ami a fénymennyiséggel arányosan tudja modulálni a pislogást. Ha viszont a LED földelésére teszünk egy másik kis ellenállást (a felső képen 100ohm), akkor a tüske picit elnyújtható, a középső esetén 10ohm, az alsó esetén 100ohm ellenállással földeljük a LED-et, hogy ne tudjon annyira gyorsan kisülni. (A periódust a kondenzátor értéke is befolyásolja).

Sajnos az is látszik, hogy a LED felgyulladása nagyon meredeken történik, erre nem vagyunk befolyással, és ez a gitártremolónk esetében halk pattogásként jelentkezik a zenében.  Szóval bár nagyon kvantum a dolog, jó optikai vinnyogónak is (itt például ezt használják az infra-thereminhez, az 555 négyszögjeléhez képest ez háromszöghöz közeli jel, emiatt más/kellemesebb), de számunkra használhatatlan a tremolopedálhoz. 
-------------------------------------------------------------

Viszont találtunk egy kéttranzisztoros megoldást, ahol holmi kondenzátorok kisülése remélhetőleg kicsit menedékessé teszi a LEDek kigyulladását, de legalább a kialvását. A tinkercad valamiért nem volt hajlandó leszimulálni, tehát meg kellett építeni. Nyilván most se volt kéznél pont olyan paraméterű komponens, mint a rajzon, tehát a villogás se lett teljesen egyenletes .

Forrás

A szerkezet azt ígéri, hogyha az LDR-re rávilágítunk, azzal szabályozható a két LED villogási frekvenciája. A terv, hogy az LDR-et később egy potival helyettesítjük, amivel szabályozzuk a villogási periódust, és az egyik Led is teljesen fölösleges, ezért azt egy sima diódával helyettesítettük, ami éppen az asztalon hányódott (lásd a képen). De lássuk a hullámképet, előbb az N555 négyszögjelét viszonyításnak:


majd a tranzisztoros vibrátorunk jelét, egyik, illetve a másik LED esetén (érdekes, hogy a két LED hullámformája, mintha kiegészítenék egymást):


Hát nem tudjuk mire lesz ez elég vagy jó, nem kizárt, hogy csak vásárolni kellene egy hullámgenerátort.

----------------------------------------------------------

Folytatása: a kéttranzisztoros oszcillátorunk, illetve az N555 oszcillátorunk összehasonlítása tremoló gitáreffektként.

A kvantumvinnyogó (nem 555 alapú szintetizátorok)

Esaki úr nem hiába kapott Nobelt, mert felfedezte ezt a csudálatos műszert, amivel a kvantum visítását hallgathatjuk meg, ahogyan nagy nehezen átfúrja testét a potenciálgáton, vagy micsodán, mindaddig, amíg idegösszeroppanást nem kapunk a fizika hangjától. Ez a videó győzött meg végül arról, hogy nekünk is kell csinálni egyet. 


A BC547 középső lába nincs bekötve, illetve a szokásoshoz képest fordítva van bekötve. Nekünk (a videós kollégával szemben) nem sikerült a LED közbeiktatása. A leírások poláros kondit használnak, de kipróbáltuk, és a rendszer nem igényli a poláros kondenzátort, a sima 100nF kerámiával is elmuzsikál, nyilván sokkal magasabb hangon, mert minél kisebb értékűt teszünk, annál gyorsabban oszcillál a rendszer. Emiatt, ha növeljük a feszültséget, azzal is növekedik a frekvencia. Ugyanakkor az ellenállás nem csökkenthető akármeddig, 330-470 ohm környékén már csak néha zizeg. Tehát érdemes az ellenállást olyan 1-10k között tartani, a további hangtartományt meg a kondenzátor értékével változtatni.


Az ellenállás természetesen kicserélhető LDR-re is, mint ahogy a képeken látszik, és akkor van egy optikai thereminünk. De jó móka a csavargatós zajgép is. Három eltérő kapacitás és három potméter elég vidám hangzavart tud kihozni a rendszerből. 


Folytatása, a kvantumvillogó gitártremolónak való kipróbálása, összehasonlítása más villogókkal. 

2024/04/27

Lézeres hangátvitel újratöltve

 Ezt régebb sokkal egyszerűbben megoldottuk, de most lássuk mire képesek a kínaiak lézeres hangátvitelben. Angolul nem tudnak, az kurvaélet, de attól még megértettük a rajzukat:

Úgy tűnik az adó egy tranzisztoron keresztül buzerálja a lézer fényét. Nagy ügy, mi simán rákötöttük az audio-jelet a lézerre és úgy is pont jó volt. A vevő meg egy LM386-os erősítő, és mivel az 1-8 lábak össze vannak kötve, 200X erősítésre és semmi jóra nem számítunk. 

Megpróbáltuk előbb összerakni próbapanelen hátha így elajandékozhatnánk még, de a vevő valamiért nem akart venni. 

Jó, hát akkor megforrasztottuk, ahogy kell, úgyis kell a gyakorlat.

Így már működött. De a vétel erősen zajos volt. Kipróbáltuk a sima napelemet erősítőre kötve és messze jobb vétel volt. Kipróbáltuk a vevő modulon a fehér LED helyén napelemmel, szintén elég gagyi hangja volt. 

Világos, egy nagyon csapnivaló erősítőnk van, ami semmire nem jó, hacsak distorsion gitáreffektnek nem. Ki is próbáltuk, a gitárjelet a fénydiódára kötöttük, és tádámm, volt ott minden, fuzz, meg overdrive, meg distorsion, egyszóval olyan metál, hogy még csikorgott is, mint a olajozatlan vas a vason. Még garázsrocknak is igénytelen. 

Négyszögjelből szinusz

Sajnos a dolog bonyolultabb, mint gondoltuk, pedig úgy reméltük, hogy az N555 vinnyogókat könnyen rá bírjuk venni szinuszjelek, és más hullámformák kibocsátására és pár alkatrészből, semmi tudással egyszer csak összeáll egy Hammond orgona. Ez kábé olyan lázálom lehetett, mint amikor Turbo Pascalban akartunk Windózt írni (1999-ben), és csak azután adtuk fel, miután megírtuk az ablakkezelés memóriamanővereit és hát nem volt olyan jó, mint amire a Dephi Pascal alapból képes volt. 

Ebből a leírásból indulunk ki. És máris belefutunk abba, hogyha az N555 változtatja a négyszögjelünket, akkor a szinuszosító elemeknek is változniuk kell. Tehát csak egyetlen frekvenciára szorítkozunk és megépítjük Tinkercadban a dolgot. 

Érdekesség, hogy amíg a rezgőkört nem kapcsoljuk be, addig szép négyszögjelünk van és valami értelmezhetetlen alig hullámos jel a rezgőkörön túl (jobboldali oszcilloszkóp), aminek nem látjuk az okát. 


De ha rákapcsoljuk a rezgőkört, akkor a jobboldali oszcilloszkópban szinte szinusz jelünk keletkezik, de összeborzolja a baloldali oszcilloszkópunk képét. Hát így nem lehet dolgozni, mert ugye lehet bugos az egész, és a kiadott hangszimuláció sincs köszönő viszonyban a valósággal.  Nem számítógépfüggő a dolog, több gépen is próbáltuk. Azt hiszem előbb utóbb kelleni fog egy rendes oszcilloszkóp. 


Tehát a cucc nem alkalmas túlságosan arra, hogy finom hullámformákat kikavarjunk, de azt azért nem ártana, hogyha a négyszögjelet legalább valamennyire lekerekíthetnénk legalább a 0,14-15Hz tartományban, ugyanis ebből szeretnénk megépíteni egy nagyon kezdetleges tremolót. 

Az elképzelés az, hogy az N555 egy LEDre kivillogtatna egy pár hertzes jelet, amit egy LDR venne és hasznosítana optikai tremolóként egy gitáreffektben. Azt már láttuk, hogy az N555 elég szabályos négyszögjelet ad ki a LEDre, ez azért tud megtörténni, mert a LED válaszideje gyors (ns nagyságrend). 

Ezt a jelet kellene kicsit lesimítani, hogy a gitáreffect ne szakadozott legyen, hanem hullámzó. Kipróbáltuk az N555 villogónkkal (4-5Hz) az induktoros - kondenzátoros megoldást, az összes induktorunkkal ami kéznél volt, de sajnos pont ilyen értékűek sosincsenek kéznél.

Ez volt a legérdekesebb, amit elő tudtunk állítani:

A hullám jobboldala egészen tetszetős, a baloldala viszont nagyon meredek. 

Az LDR válaszideje sokkal lomhább (ezt a vízcsöpp-csapdánál már tapasztaltuk, ms nagyságrend), de ettől még sajnos nem kerekedik le a jel, és pattogtatja a gitárjelet.  

Folytatása: a kéttranzisztoros oszcillátorunk, illetve az N555 oszcillátorunk összehasonlítása tremoló gitáreffektként.

555 négyszögjelet időzítünk.

A célunk az, hogy az 555 chipet rávegyük arra, hogy egy nagyjából egyenletes négyszögjelet adjon ki, olyan 0,1 és 15 Hz tartományban. Jó lenne, ha állítható is lenne ebben a tartományban, mert ez lenne egy vibrato-gitáreffektünk jel-része.

Az 555 astabil vibrátor négyszögjele 3 komponensen (két ellenálláson és egy kondenzátoron) keresztül vezérelhető és erre rengeteg online kalkulátor van. Sajnos egy olyan inverz kalkulátort se kaptunk, ahol a T(high) és a T(low) időket beírva javasoljon ellenállás értékeket, tehát próbálgatva tudjuk csak megközelíteni a dolgot. 

Forrás és kalkulátor


Hogy a kondenzátort (C1) állítgassuk, arról szó sem lehet, mert nincs olyanunk. Tehát marad a potméterek hergelése (R1 és R2). Abból is csak az R2 kap potméter, hogy még egyszerűbb legyen a dolog. A kalkulátor szerint, ha C1-47uF a kondenzátor, illetve az R1-10ohm, akkor az R2 potmétert 1k-100k tartományban nagyjából 14-0,51Hz között változtatja a jelet, végig nagyjából 50% ciklussal (T(aktív) és T(inaktív) szakaszai egyenlő hosszúak nagyjából).
Ez nekünk pont elég is. 


Hát sajnos a Tinkercad szimuláció lófaszt sem ér, ugyanis az oszcilloszkópja használhatatlan, hol mutat valamit, hol nem, a LED-villogás szimulációja meg semmit sem árul el a jelről. Szerencsére ilyenkor az Audacity egy napelemmel simán bevillogja a jelet a számítógépbe:


Nyilván nem olyan komponenseket használunk, amiket kiszámítunk, hanem olyanokat, ami éppen van. Például a 100nF-os kondi például csak 68nF a mérés szerint. Legnagyobb ellenállásunk meg 2,2M, ehhez meg az R1-nek 10 ohmosnak kellene lennie, egy 4-5Hz-es jel előállításához. Igen ám, de ha 9 voltot ráengedsz erre a 10 ohmos ellenállásra, s utána megfogod, az ujjadra sül. Szerencsére az 555 IC nem sült meg, úgyhogy tovább variáltunk, amíg végül egy normális villogót tudtunk előállítani. 

Folytatása következik: megpróbáljuk a négyszögjelet leszinuszosítani, ami a kör négyszögesítésével megegyező feladat. Azután meg kipróbáljuk a dolgot optikai tremolóként gitáreffektben.

2024/04/19

Tesztpedál bypass-műtét, megértjük a 3PDT működését.

Szükségünk lesz egy olyan hardverre, amibe bele tudjuk vezetni a gitárkábelt, amiből kijön egy gitárkábel, közöttük direkt átjárás (bypass) van, illetve kapcsolható rá bármilyen próbapanel. Passzív (true, vagy hardwire, franc se igazodik ki a nómenklatúrában) bypassban gondolkodunk.


A 3PDT kapcsolása látszik az ábrán, ami megvalósítja a bypasst, illetve az effekt közbeiktatását. Ez a Big Muff pedálunk rajza, amiből az derül ki, hogyha a piros X jelzésnél leválasztjuk a lila és a zöld vezetékeket a panelről, és kidobjuk a panelt a francba (ami valljuk be szarul szólt, de lehet ha ennek a mi forrasztási szkillünk az oka), akkor kapunk egy olyan pedált, ami képes true Bypassra is, meg bármilyen tesztpanelt köthetünk a lila és zöld végekre. 

Forrás

Ettől eltérő kapcsolások is megvalósíthatják ugyanezt, a hatást, de a miénk történetesen így volt beforrasztva, ezért ennél a változatnál maradunk. 


A 3PDT kapcsoló két állása ennél a bekötésnél kb. így nézhet ki:


A pink esetben valósul meg a true bypass, a led nem világít, a sárga esetben viszont a gitárjel az effektusra vezetődik, majd onnan jön vissza a kapcsolóba és megy a kimenetre. A led meg áramot kap, tehát ennél a kapcsolásnál világít. 


Jól látszik, hogy a bejövő és kimenő gitárjelek Groundja nincs rákötve direktben a nyomógombra, amikor az effekten átmegy, akkor nyilván a panel Groundján keresztül van meg a kapcsolat, de Bypasskor, az a gyanúnk, hogy szintén az effekt áramkörén keresztül leföldelődik a házon át (a középső gomb ugyanis a házra vezetett groundból kap). Ez számunkra azt is jelenti, hogy egy nagy közös Groundot lehet használni. 


Ki is próbáltuk úgy, hogy az effektre rákötöttünk egy LM386-os erősítő modult, és két vörös ledet hard clipnek. Bár a Bypass működött, az LM386-os modul valami zajt vitt a rendszerbe (Bypasson is hallatszik), ezért arra gondoltunk, hogy a kapcsoló beforrasztásával lehettek gondok. Ezért teljesen új kapcsolóval újra csináltuk az egészet, de kidobtunk mindent, a jackeket, a tápcsatlakozót is. A csóré házba szereltünk be mindent újból. 


Jobb lett, de nem tökéletes. Valami elkerüli a figyelmünket, lehet hogy valami kondenzátoros szűrések kellenének ide-oda. 

A német pedál nem bízza ránk a forrasztást. A kötés ugyanaz, a jobboldali kép tükörben értendő

Frissítés. 
Ebben a videóban alaposan elmagyarázzák a Single Pole Double Throw, Double Poles Double Throw, illetve a 3Poles Double Trow (3PDT) kapcsolók működését.

Killswitch - amire nincs Mastercard, még jó lehet a Visa


Killswitchet sokmindenre lehet használni, felügyelet nélküli mozdonyok, nehézgépek, targoncák megfékezésére, ejtőernyő vésznyitására, futópad megállítására, megszakítani Dexter boldog gyerekkorát stb. 

Gitáron mégis leginkább csak két felhasználása van, egyik csupán praktikussági, vagyis zárja, vagy nyitja a gitárkábelt, hogy ki- és bedugosgatásnál ne kapjál szívbajt a recsegéstől. Erre láttunk spéci kábeleket is, aminek a csatlakozóján apró gomb zárja a vezetékeket, amíg bedugod azt a gitárba, erősítőbe. Másik felhasználási terület a szaggatott (stacatto) játéktechnikák, ahol nem a húrok rezgését szakítjuk meg, hanem az elektromos jelet. Hogy ne mindig Morellot említsük ilyenkor, John 5 vagy Buckethead játékában is előfordul ilyesmi. 

Mi egyik gitárunkat sem akarjuk megfúrni, hogy egy ilyen kapcsolót oltsunk bele, különben is minden egyébre ami megvehetetlen, ott a Mastercard, vagy a Visa. Tehát valami trehány, gány megoldást keresünk, amivel megdrótozzuk ezt a dolgot. 

A látszat ellenére a konstrukció stabil, jól és megbízhatóan működik és rendkívül posztapokaliptikus bankrupt-punk a design is.

Ihletet innen merítettünk, nemcsak a szerkezete igen ótvar a kollégának, de nagyon ügyesen is használja, amit mi magunkról nem mondhatunk el, sajnos. A cucc használata ugyanis egyáltalán nem könnyű, pont fordított kötéssel éreznénk természetesnek, vagyis ha a megnyomáskor adna hangot. Ezért, ha egyszer majd komolyan gondolnánk a dolgot, akkor inkább egy fejválasztó kapcsolóval próbálkoznánk, mint amilyennel Morello is dolgozik, vagyis a két fej között úgy kapcsolgat, hogy az egyik fej hangereje zéróra van húzva (nyilván ehhez ilyen bekötés kell). 

2024/04/10

Ismerkedünk az LM386-tal

Az LM386-os integrált áramkör annyira elterjedt a hangerősítésben, hogy muszáj megértsük legalább az alapjait. Érdemes bő marékkal bevásárolni belőle, mert jó sokat el lehet füstölni, apró figyelmetlenségek miatt. Például nem tűri a tápfeszültség póluscseréjét.

Lábainak az ő kiosztásuk:

4 - a föld
6  - ide jön a 4-18V közötti táp (típusfüggő, nekünk LM386N-1 van, ami 4-12V feszültséget szeret), a kimenet hallhatóan nem változott a feszültség változtatgatásával a mi összeállításunkon sem, illetve a készen vásárolt modulokon sem.
2 - 3, a bejövő jel, szokták a 2. lábat a groundra kötni, de mi nem hallottunk különbséget azokban az áramkörökben, amiket összeraktunk.
5 -itt jön ki az erősített jel
1-8, ha az 1-8 lábakat összekötjük, akkor 20X erősítés helyett 200X erősítést kapunk. Ezt a rajzokon egy kondenzátorral szokták megoldani, + ide jöhet egy potméter is, amivel az erősítés állíthatóvá válik.

Ezt szemléltetik itt:


A 20 és a 200 szoros erősítés között mi nem hallottuk a 10-es szorzót, nyilván kimérni meg nem tudjuk, mert nem értünk hozzá, meg nincs is amivel.

7 - ezt zajszűrésre használják, kondenzátorral a groundra kötve, de a mi cuccunkon ennek a hatását nem tudtuk kihallani.

Egy bézikebb setupot próbálunk először, az Instructablesről

Forrás


Az audió bemenetet a telefon szolgáltatta, ami nyilván előerősített jel, a kimeneten nagyon gazdag basszusok, és észrevehetetlen zaj jelentkezett. Gitárkábel bemenettel is szép tiszta hangot kapunk. Azonban ha az 1-8 lábakat zárjuk, akkor erős overdrive (?) hangzásunk lesz, sajnos erős hálózati (?) zúgással együtt. Elemről valamivel jobb a helyzet, azonban ha kifogyóban van az elem, akkor a hang szakadozik, pattog. 

Ha vérszemet kapnánk, akkor itt a circuitbasics cucca, ahol lépésről lépésre bonyolítja az LM386-os erősítőt a legegyszerűbbtől a három potméteres bonyolultig (videórajz). 

Sajnos a kínai alkatrészeket a kínai alkatrész-detektor elég nagy szórással azonosította a névlegeshez képest, ezért nem tudjuk, hogy mennyire ezen múlik a hangzás. Azt is olvastuk, hogy a jó minőség érdekében az alkatrészek a lehető legközelebb kellene legyenek az IC-hez, nekünk meg olyan az összeállításunk, mint egy sündisznó. Mindenesetre az előzőnél jobb a hangzás, és főleg állítható a bemenet is (gitár esetén erre semmi szükség, a full jel is épp csak elég), illetve az erősítés is. A basszus állítgatása nem tűnt meggyőzőnek, nem hallottuk értelmét. De ez lehet, ha a szedett-vedett alkatrészek miatt van.

Ebben a videóban elég jól elmagyarázzák mi mit okoz az áramkörben, ezeket érdemes kipróbálgatni, változtatni. Nekünk egyelőre ennyi elég volt a kalandozásból, nagyon nagy apokalipszis kellene ahhoz, hogy ilyen erősítőt építsünk és használjunk élesben. Meg akkora apokalipszis után, áramunk se nagyon lenne. 

2024/04/04

Tilos rádió

Ez nem olyan tilos rádió, mint a mostani Tilos Rádió, frekvenciával meg mindennel, vagy nem úgy tiltott, mint a Tiltott Csíki sör. Hanem igaziból. Mert valamiért az állam úgy gondolja, hogy csak neki van joga eldönteni, hogy ki szemetelheti tele a rádiósávokat reklámmal, meg tinglitangli fos-zenével. Tehát ha mégis gerillarádióznál, aminek ma a lázadáson kívül már nincs sok értelme, hiszen podcastelhetsz, meg youtubozhatsz is helyette, akkor elsősorban legyen megoldva a mobilitásod, hogy időben felszívódhass, mielőtt a bemérő autó megjelenik a környéken, másodsorban pedig ezeknél sokkal erősebb adót kellene beszerezned, hogy a hatalom kutyái felfigyeljenek és rád szálljanak.
Az imént meghivatkozott videóban látható szerkót is elég könnyen összedobhatod, de mi végül készletben vettünk egy kínait. Legalább gyakoroltuk a forrasztást. 


Állítólag 50 méterig tud adni (3,5mm jackről, illetve mikrofonról), kb. 40 méterig teszteltük, ott még tökéletes volt a vétel (úgy, hogy ráakaszkodtunk egy működő csatornára, mert untam finomhangolni a potmétert), nem kizárt, hogy nagyobb antennával, illetve adáscsendes frekvencián ez még jobban kiterjeszthető. Itt azért megnyalják vele a 800 métert is. Ami elég derék, ha megnézzük a tipikus, sok wattal támogatott FM lefedettségeket. A cucc hasonló elven működik, mint az autós FM transzmitterek, ott is nagyságrendileg hasonló a lefedettség, vagyis autópályán a melletted haladó autóba simán átüt a jel. 

Most akkor el is bizonytalanodtunk, ha az autós transzmitterek legálisak, akkor végül is milyen törvény akadályozhat meg abban, hogy a gyűlölt kereskedelmi rádiók reklámjait egy tömbháznyi zónában teljesen felül üssed valami érvényesebbel? Gyanítom, valami teljesítmény-limit van, de unok utána járni. 

Vagy például szervezhetsz flashmobot, nagy nyílt téren, ahol mindenki rádión kaphatná az utasítást, autókaravánban kommunikációs csatorna lehet. Hegyen azért még mindig a talkie-walkie a megbízhatóbb. Vagy rádión szólhatsz a gyereknek ki a kert végébe, az embernek a műhelybe, hogy jöhet vacsorázni. Csak hát erre ott a telefon. 

2024/04/03

Hívásjelző, vagy RF detektor?

 Volt a 2000-es évek elején az a divat-öntapi, amit a telefonra ragaszthattál és hívás előtt kicsivel villogva jelzett. Mára teljesen kikopott a használata, fene se tudja az okát, olvassuk, hogy talán a 3-4G nem hajtja már meg, illetve, hogy akkora adatforgalom zajlok az okostelefonoknál, hogy egyfeszt villogna, nem tudjuk. De mivel a múltkor nem sikerült a diódás szerkezettel megjósolni a telefonhívást, most építettünk egy ilyet:

Persze, sosincs itthon pont az, ami kellene, ezért az IC és a dióda is más típus, ennek ellenére működött a dolog. Nyilván ennek saját táp kell, és akkora az egész, mint maga a telefon, ennek ellenére az ilyen cuccok összerakása jót tesz az embernek.


UPDATE!
sajnos kiderült közben, hogy az áramkör azért viselkedett furcsán, mert nemcsak a 4G adatforgalmat veszi észre, a Wifi kapcsolódásra is megbolondul, a router közelében is jelez, illetve az telefon wifihasználata is jelentősen izgatja. Érdekes, hogy az FM-radióvetőnkre nem reagál (kb. 100MHz), de a talkie-walkiera finoman jelez.
Szóval elég nagy spektrumban veszi a rádiójeleket, ami inkább RF detektorrá teszi. Hátránya, hogy elég közel kell lennie az adóhoz (kevesebb mint 10cm).

És csak szólok, hogy a mikrohullámú sütő ajtaja előtt találtunk olyan pontokat, ahol bejelzett. 

2024/04/02

Vortográfia kaleidoszkópika

A vortográfiát leginkább Coburn úr nevével szokták emlegetni. Sajnos igazán részletekbe menő technikai leírást nem találtam a módszerre, mindenki értelmezi, ahogy akarja, de úgy tűnik, a kaleidoszkóp mindenképpen implikálva van. De a képosztó prizmák is szóba jöhetnek. 

A dolog eredete talán a vorticizmusba nyúlik, ezért a dolog magyarázata nem technikai, hanem inkább művészettörténeti, amibe nem ártanánk bele magunkat. Ha eredetileg a modernitás volt a keltetőközege ennek a mozgalomnak, akkor most azt újra megidézni a posztmodernből, hát elég furcsa.