Ezt már régóta ki szerettük volna próbálni, csakhogy annyira lusták vagyunk fényképezni, hogy az borzasztó. Tehát ha már a Holdat le kellett izélni, reggel hatkor, mínusz mittoménmennyiben, akkor egyúttal a szuperrezolúciót is kipróbáltuk. Az elmélet ugye annyi, hogy akinek nincs pixelshiftelős csodamasinája, az picit mozgassa a gépet és közben exponáljon jó sokat. Itt pl. 20 képből dolgozik a kolléga. A mozgatás tényleg pici legyen, lehetőleg pixelméretű, de ez úgysem kivitelezhető. Kezdetben arra gondoltam, hogy lábujjal pöckölöm az állványt, de aztán hamar rájöttem, pedig ekkor még a kávémat se ittam meg, hogy a Hold 200 milliméteren úgyis annyira sprintel kifelé a képből, hogy az pont elég lesz shiftnek. Körben meg úgyis fekete minden. Na szóval 20 fotó. Aki megnézte a fenti videót, tudja hogyan kell belőle szuperfelbontást csinálni, itt nem írjuk le, mert még egyszer megpróbálkozunk vele más témával is, s majd akkor se fogjuk leírni.
A baloldali egyetlen exponálás, a jobboldali pedig 20 kép kiátlagolásával készült. Szóval a kísérlet kudarcba fulladt, nemhogy nem lett élesebb a kép, hanem egyenesen életlenebb lett, bár kevésbé zajos. Viszont ha a képeket gyorsan váltogatjuk az is látszik miért:
Látod? Nem? Akkor itt van nagyítva:
Ennyire hullámzik a légkör. Szóval ezzel a módszerrel csillagászati fotóknak NEM LEHET szuperrezolúciót létrehozni.
És egy érdekesség, újabban a blogger tud animált giffel dolgozni. Csak behúzod és megy, mint a karikacsapás, a photobucket meg mehet a fenébe a pénzes szolgáltatásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése