Egy NTSC hány sRGB?

A kérdés már óvodás korban felmerült Grimpixben, hogy nem e lehet, hogy amit mi pirosnak látunk az másnak zöld, vagy kék, csak így tanulta meg elnevezni. Mert, hogy nem egyformán látunk, az már akkor világos volt, amikor az ötéves kollégák a háztetőre így rajzolták a kéményt, mint itt balra. Há' mit szed az ilyen gyermek, mi? Nem hangyát, az tutti. Emlékszem, hogy ettől mindig idegösszeomlást kaptam az oviban. És nem ez volt az egyetlen amitől...

De mégsem tűnik valószínűnek, hogy valaki itt  balra vörös házat észlel, mivel mégiscsak mind egy vérből valók vagyunk (na jó, pár emberben van kipcsak vér is), vagyis az öröklődés miatt számottevő különbségek mégsem lehetnek a színlátás élményében. (azért érdekes jelenség, hogy bizonyos tudatmódosító szerek mire képesek a színlátásunkkal) Mi azt gondoljuk, hogy sok ember, kis eltéréseket leszámítva, nagyjából ugyanazt az élményt kapja a rózsaszín hellókittire,  vagy a babakék bringánkra tekintve, és amitől az egyik színt jobban szeretjük, mint a másikat, az csupán ízlésbeli, legkevésbé színlátásbeli kérdés. (Tudtad? Ma már azt is tudjuk, hogy infrában is elég jól látunk.)

Persze ennek a fordítottja is igaz lehet, különféle színekből  kikavarva is látunk ugyanolyan színt. Például te látsz egy olyan sárga labdát, ami minden hullámhosszat elnyel, csak az 580 nanométerest veri vissza, de ha lefotózod és én a monitoromon nézem, akkor pont 580 nanométert nem látok, viszont látok helyette valamennyi zöldet és pirosat az RGB kijelzőn.   Alább egy (nem AdobeRGB kompatibilis) Dell monitor aRGB módban felfestett teljesen piros, zöld és kék színeinek spektruma látható. A fenti példa 580 nanométere nem igazán van lefedve, hiszen a piros 600nm fölött indul, a zöld pedig 580nm környékén már erősen megszűnni látszik. 

Ez a téma rokon a metamerizmussal  (aminek minősített esete, amikor otthon veszem észre, hogy teljesen más színű az a nadrág, amit az imént a bolti spotlámpák fényében választottam ki). A sárga amúgy is egy trükkös szín, itt olvashatsz utána, hogy miért tűnik annyira világos színnek (röviden a közép és hosszú hullámhosszakra érzékeny csapsejtek egyaránt magasan ingerelt állapotakor látunk sárgát).  Mások szerint a barna is egy érdekesség, mivel barna szín nem is létezik.

A látható színek száma persze köszönő viszonyban sincs a színterek nagyságával, ezt a témát már megrágcsáltuk picit (valahol 1-10 millió között lehet az ember által megkülönböztethető színek száma). RGB 8 biten 2^24 = 16.777.216 szín kódolható. CMYK módban, ez 100.000.000 lenne, de csak abban az esetben, hogyha nem kell a raszterrel számolnunk. Jóval óvatosabb becslés 5% lépésekkel számolva 20^4= 160.000. A nyomdászati színbiblia is ezt a felbontást használja, gondolom nem véletlenül.

Na, de jussunk már el végre a monitorokhoz és a címbeli kérdéshez.

Azt szokták mondani, hogy egy ideális világban a színek mindenhol és mindenkinek egyformák. Ideális világ azonban nem létezik, ezért szabványok és profilok igyekeznek megképezni a hidat. Ilyen az NTSC, amihez viszonyítva elnagyolt képet kaphatunk arról, hogy különféle monitorok mennyit tudnak megjeleníteni az sRGB illetve AdobeRGB színteréből. Ezeket találtam a neten: 

72% NTSC ~ 99-100% sRGB - ezek a teljesen átlagos monitorok. Ezek elterjedtsége miatt szokta a fotósok jelentős hányada sRGB-ben tweakelni a képeit, mi ezt a gyakorlatot már vitattuk.
85% NTSC ~122.9% sRGB - ezek már jobbak, de még nem high-end. A jobb tablet/telefonkijelzők megütik ezt a szintet.
94-95% NTSC ~ 100% AdobeRGB - ilyet még csak képen láttunk. De nem kizárt, hogy leszívárognak majd a mindennapi használatba. 

Tehát 70-75% NTSC átlagosnak mondható, a 92% NTSC-től felefele már cuccos kijelző, ugyanis mostanában a profi kijelzőtől az aRGB 90% vagy több az elvárás.

Forrás

Például a Dell P2416D moitorom picivel többet ígér, mint az sRGB, de csak 77% AdobeRGB. Az otthoni monitorom, LG 27UD59-B szintén csak 72% NTSC-t tud. Ezek színkezelés szempontjából teljesen átlagos kijelzők, nagyjából lefedik az sRGB színteret. A Redmi Note 8T IPS panelje viszont 84% NTSC-t ígér. 
Az alábbi grafikonok azt mutatják, milyen nehéz megbízhatónak ítélni bármit is az interneten. Elvileg ugyanarról szól a két ábra, viszont a zöld tartományban elég számottevő a különbség például az AdobeRGB és az NTSC között. Na itt lett elegünk. 

Forrás

Forrás.