Mert ugye az álló kép az olyan unalmas. Ezért kezdték, főleg dokumentumfilmekben kicsit megmozgatni a régi fotókat. Kis ráközelítés a fotón egy fontosabb részletre, kis svenk egyik területről a másikra, de olykor mondanivaló híján is használtak ilyen apró mozgásokat, csak mert sokkal izgalmasabb egy settenkedő állókép, mint egy kifagyott. Ez leginkább Ken Burns effektusként híresült el, de hamar tovább is fejlesztették, parallax effektusként, amit hívnak még 2,5 Dimenziós képnek is, vagy 3D Ken Burnsnek. Hasonlókkal foglalkoztunk régebb is a blogon, csak facebookos megjelenítéssel (itt, meg itt).
Emlékeim szerint, ugyan nem először, de nagy számban, szinte visszaélésszerűen a Walley uprising című filmben használták ezt az effektust, hiszen ott is rengeteg régi fotó alapján mutatták be a park mászótörténetét. Ez 11 éve még elég progresszív ábrázolásmódként hatott. Mi már jóval a film előtt találkoztunk a parallaxis effektussal, és milyen jól tettük, hogy pihentettük mostanig a témát, hiszen ma már nagyon gyorsan és könnyen lehet ilyeneket csinálni. Könnyebb a képről a plánokat is leválasztani (okosabb selection eszközök), könnyebb a hiányzó felületeket tartalomfüggő kitöltéssel retusálni, de könnyebb a videós effekteket is rárakni.
Persze videókba bevágva jól mutatnak, de sima képként nem találtunk olyan platformot, ami kifejezetten az ilyen fotók megjelenítésére szolgálnának, csak a GIF jöhetne számításba, vagy beágyazott videó, viszont ebben az esetben semmiféle interaktivitás nem jöhet szóba, mondjuk egérrángatás, vagy mint például a Facebook parallaxis esetén, ahol a telefon billegtetése okozta a hatást.
Azért megpróbáltuk egy netről nyalt HTML kóddal megegerelhetővé tenni a képet itt a Naplóban, sajnos a blogger nem teszi lehetővé az átlátszó PNG használatát, vagyis nem engedi a megfelelő CSS hozzáadását a templatehez (a template szerkesztésekor nincs Advanced/ Add CSS szekció, ahol orvosolni lehetne a dolgot). Szóval csak így néz ki a cucc. Ami zsákutca. Tehát egyelőre, amíg nem találunk erre megoldást (értsd, valaki nem kaparja ki nekünk a gesztenyét), addig maradnak a videós megoldások, mindenféle interaktivitás nélkül.
A tech részleteket, vagyis a plánok animálását innen nyaltuk. Gyakorlatilag annyi, hogy külön kell választani a plánokat rétegekre, a rétegeket timelinehoz kell adni, majd a transformra kattintva a kezdő és a záró-framet át lehet méretezni, pozicionálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése