Pszeudoszkóp - az első kaland

Ha nem ismered a sárkányt, amelyik mindig téged néz, akkor valószínűleg egy totál másik barlangban éltél, mint a sárkányok és azon belül is egy kő alatt. De most nem rólad van szó (ismerjük az olvasóinkat, egyik se fogja kivágni, összeragasztani és kipróbálni, mert derogálna az a 10 perc flow, nekik itt egy videó), hanem inkább az inverz térről lesz szó. Itt egy igényesebb videó a dologról.

De ez csak a petting volt a továbbiakhoz, csak benedvesítettük vele a szemeinket, ugyanis olyan eszközöket készítünk a továbbiakban, amelyek lehetővé teszik, hogy a bal szemünkkel a jobb szemünkön nézzük ki, a jobb szemünkkel meg a bal szemünkön keresztül, vagy valami ilyesmi. Amitől elvileg azt várjuk, hogy a tér kifordul önmagából, mint egy zokni, és ami domború, az homorú lesz és így tovább. 

Rögtön adná magát a kérdés, hogyha ez olyan jó móka, akkor miért is nem csinálunk inverz anaglyphokat, vagy inverz sztereoképpárokat, ahol könnyedén felcserélhetjük a két szem képét. Hát azért nem, mert az agy küzdeni fog a valóság ellen és megpróbálja kiigazítani a lehetetlent, leginkább értelmezhetetlen térzűrzavart okozva. Ezért a tanulási folyamatot nem lehet kispórolni. És a többségünk lusta megdolgozni a katarzisért. Ilyen egy kifordított anaglyph: 

Kifordított anaglyph - konkáv kockát kellene látnod

Itt meg néhány párhuzamos képpár, arra az esetre, ha nincs anaglyph-szemüveged. Ha ezeket kancsalnézzük, akkor szintén kifordítva kellene látnunk (ha neked megy a párhuzamos nézés, vagy telefonos VR-ban nézed, úgy normális térbeli kell legyen). 

Kifordított kancsalnézős képpár

Kifordított kancsalnézős képpár

Végignéztük az összes eddigi 3D képünket. Sajnos nagyon sok beégetett anaglyphunk van (aminek a külön jobb-bal képeit kidobtuk - a legtöbb képünk ilyen helyspórlásból), ami kifejezetten normál sztereólátásra készült és már nem csinálható meg (ki)fordítva is. De szerencsére a papírszemüveg simán megfordítható. Ezzel gyakorlatilag az összes ilyen képünket megnézhetjük inverz térben is. Ugyanaz a tapasztalatunk, a városképek nem válnak kifordított zoknivá. 

Bezzeg ezek a videók működnek.

Nyilvánvaló, hogy az agy valóságészlelését is le lehetne rontani (feljavítani az igazságészlelését) valamivel, amit csak receptre adnak, vagy amiért rád rúgja a rohadék DIICOT az ajtót. Vajon idő kérdése, hogy a pszeudoszkóp is tiltólistára kerüljön, mint minden olyan cucc, ami a látóterünket tágítja fizikai, vagy méginkább metafizikai értelemben? Szóval kell valami optikai cucc, ami felülbírálja a térlátásunk megszokott sémáit, és ez a pszeudoszkóp. 

Van itt szó két csináld-magad pszeudoszkópról. A pszeudoszkóp  pont azt teszi lehetővé, amiről az imént írtunk. A hatás észlelését viszont szokni, tanulni kell. Mondják, hogy van, akinek nagyon könnyen megy, másoknak nehezebben, nekünk több óra kellett. Domborúból homorúvá. És csakis egyszerűbb geometriai formáknál. Mint ahogy más is említi, a legkönnyebben vázszerkezetű geometriák tudnak átugrani, és sokkal kevésbé a megszokott mindennapi életterünk, lakásunk, komplex városképek stb. Itt néhány támpont arra, hogyan lehet különböző témákat kimaxolni az inverz térben. 

Az első, ami a legegyszerűbbnek tűnt, az a tükrös megoldás a fenti linkről, de van itt egy kipkay-videó is az elkészítéséről. Hát mi sikerült újból alul múljuk önmagunkat az összegányolt setuppal. De az az igazság, hogy annyira nem vagyunk asztalosok, sem optikusok, hogy rendesen megcsinálni egy ilyen műszert nem volt ingerenciánk. 

A másik szerkezet a prizmás térfordító. Talán prizmásak voltak az első pszeudoszkópok is. A prizma a tükrös megoldással szemben, nem a jobb és a bal szem képét cseréli fel, hanem azt meghagyva, a képet tükrözi meg. 

Valahogy ilyesformán történik a prizmás módszerrel a tér kificamítása. A kocka jobb oldala (piros sugarak) a prizmákon baloldalra tükröződik, ugyanakkor a szemek fizikai elhelyezkedése (parallaxisa) marad a normális, tehát a jobb szemünkkel továbbra is kicsit jobbról, a bal szemünkkel továbbra is kicsit balról látunk a kockára. Na, ettől fordul ki a tér. 

Egy szétszedett kínai binokulárból pont voltak megfelelő prizmáim, ezeket a szemünk elé illesztve nagyon könnyen megtanulható a fordított térlátás. Ez hozta el számunkra az igazi áttörést, sőt néhány elfekvő későbbi projektünkbe is életet lehelt ez a megoldás (ezzel erőlködés nélkül lehet kancsalnézős képpárokat hesszelni, de még a párhuzamos is könnyen sikerült, illetve ez a két kis prizma egy kész pokeszkóp, de ezekről majd máskor).