Nem is tudtuk, hogy mennyire madmaxes megoldásokkal dolgoztak a gitáreffekt gyártók a villanyzene hajnalán. Koncentráljunk most csak a tremolóra, amiből a leginkább a lötyögtetős megoldás nyűgözött le (keress rá, megéri).
N555 villogó - négyszögjel, pattog, mint az istennyila |
A lényeg tehát, hogy van egy fényvillogásunk ésszerű frekvenciával, mondjuk olyan 0,1-10Hz között. Nem árt, ha a villogás hullámalakja nem kifejezetten négyszög. Ezt a fényt rápislogtatjuk egy LDR-re, ami (egy ellenállás közbeiktatásával) leföldeli a gitárjelet. (Kipróbáltuk azt is, hogy az LDR a két HOT jel között legyen, de ez alapzúgással járt. Emiatt végül az LDR a Hot jelet a Groundra viszi le. ) A plusz ellenállás azért van sorba kötve, hogy ne az egész jelet földelje egyből, hanem csak elvegyen belőle tetszés szerint (ide egy potméter is tehető lenne). Ugyanis a megvilágított LDR pillanatok alatt teljesen elvezeti a gitárjelet, ami azt is eredményezi, hogyha sikerül pont két villanás közé pengetni, akkor üreset pengetünk.
A setuphoz, az egyszerűség kedvéért, használjuk a bypass gitarpedált, amitől a látvány borzasztó áttekinthetetlen, de dugosgatni a bejövő és kimenő jelet így sokkal egyszerűbb. Tehát, az egyik külön próbapanelen van a villogó, a másik próbapanelre meg feldugosgattuk a bejövő és kimenő gitárjeleket. A villogó és a gitárjeles próbapanel távolságával állítható az effektus erőssége, a villogó panelen meg a villogás frekvenciája.
Két tranzisztoros villogó, ennek sem az a tipikus szinuszjele van |
Az Esaki-villogó trmolója is eléggé pattogó hangot ad. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése