A minap egy barátom fényképezőgépének alján névjegyre lettem figyelmes. Jóhiszeműségnek hangzik? Nos, hányunk féltett kincsén van feltüntetve címünk, arra az esetre, ha gépünk netalán elkódorogna?
2007. augusztusában Lőcsén elveszítettem Fuji Finepix 9500 gépemet tokkal-vonóval, ezzel lenullázva teljes felszerelésemet. Most elérkezettnek láttam az időt, hogy nyomába eredjek. Az ötletet Matt Burns
Lopott kamera-keresője adta, amiről az év elején sokat posztoltak a naplók, de kevesen próbálták ki.
Arra gondoltam, feltöltök tehát egy filet 2007-ből, és dőlni fog a sok kép, melyeket az én kincsem készített egy idegennek Szlovákiában az elmúlt 4 év során. Izgalmamban már fogalmaztam is magamban, hogyan fogom szólítani rég elveszett gépem megtalálóját, vagy tolvaját, vagy egyszerűen sokadik gazdáját.
A dolog azonban nem ennyire egyszerű. A kereső az EXIF-ből kinyert szériaszámmal próbálja azonosítani az interneten a képeket, és hát perszeee, a Fuji 9500 nem írta bele. Bánatomat megírtam az oldal gazdáinak, akik biztosítottak, hogy lesznek még fejlesztések, amivel az ilyen eseteket is lefedhetnék.
A fenti módszer sajnos azért is sánta, mert a közösségi oldalak egy része (pl. facebook) legyalulja a kameraadatokat a képekről, tehát pont a legvalószínűbb helyeken lehetetlen találatot elérni, arról nem is beszélve, hogy ezen napló képeinek egy részén sincsen EXIF.
A GadgetTrack oldal szintén szériaszám alapján keres, gondoltam lekerestetem vele a napló azon képeit, amelyekben van szériaszám, de csak sajnálta és nem talált semmit. 10 és félmillió szériaszámból keresett, ez a digitális gépek eladásához viszonyítva nem is olyan nagy szám. Ha meg az
interneten levő képek számához viszonyítunk, szinte hihetetlen, hogy megtaláljuk amit keresünk.
Nem maradt más választás, belevetettem magam az internetes
talált gépek világába, mely telistele van sóhajokkal és nagy egymásra találásokkal.
Itt például a talált gépen levő képekkel próbálják kideríteni a tulajdonos kilétét.
Itt meg világ-térkép mutatja a gazdáját kereső gépeket. Úgy tűnik azonban,
Kelet-Európában mindenki nagyon tud vigyázni a cuccára...
Érdekes megoldást és történetet is találtam. Egy
Eye-Fi kártyával patkolt gép, amint wireless net közelébe került, feltöltötte a tolvajok fényképét a tulajdonos képmegosztójára, így buktatva le őket.
A gépre ragasztott névjegy sajnos lopás ellen nem véd. De mivel a tolvajok zöme nem a fotós társadalomból kerül ki, méltán alapozhatunk szakmai alultáplátságukra, amikor a kártyán helyezzük el névjegyünket, melyet majd a gyanútlan vásárló esetleg megtalál. Innentől az újdonsült tulajdonos lelkiismeretén is múlik, hogy adónk egy részéből kosztozik e tolvajunk az elkövetkezőkben.
Nos ha azért olvastad volna végig, sajnálom, a Fuji 9500 történetének nincs heppiendje. Csak tanulsága.
Update. 2011.10.10.
Most írta Matt Burns, hogy van
térképes szolgáltatás is az oldalon. Még ropogós, friss, vegyétek és egyétek.
Sokan használnak manapság fényre sötétedő szemüveglencséket s bár a közöttünk élő vámpíroknak ez alapfelszerelés, halandó emberek esetében megoszlanak a vélemények a szükségességéről. Fotofóbiára hasznos, ám egyes vélemények, a reklámokkal ellentétben, nem ajánlják, mivel aláássa a szem saját fényvédő módszerét. Ezt döntse el aki orvos, a netet ebben (sem) érdemes szaktekintélynek venni.
