Utazások (nem csupán) Fotográfiában

2011/11/28

Rejtett képek - vízjelek

Véletlenül találtam erre a játékra az interneten, van hozzá célprogram és Photoshop-leírás is. Sajnos muszáj volt kipróbálni. Csakis Internet Explorerrel működik, és csakis teljes méretben (kattintsd meg a teljes mérethez). A 6% Linuxos látogatómat arra kérem, jelezzen vissza, ott működik e. Vízjelnek is hívják kissé méltatlanul, de persze a vizes képek csak allúziók. Ez már majdnem szteganográfia. Kijelöl, vagy Ctr+A. Ennyi.

Mit látsz ha kinézel a vizes ablakon?

Miért nem tanácsos pocsolyába lépni?

Ez nem vizes kép de vigyázz. Miért ne nyúlj a lánchoz?

2011/11/25

Sfinx vörös-cián naplementében

Ha már a minap szóba került a Sfinx, és amúgy is szemüveg a divat, ni, mit mutatok.
Anaglyphek. Szemüveg föl.

A szokásos oldalról így néz ki a tag.
Pont mint a régi földrajz tankönyvekben.

Ezt az oldalát jobban kedvelem, mert nincs agyonfotózva.
A szélerózió nem jó szobrász, csak az egyik nézetét faragta ki.

Szintén széleróziós monolit-izé, szintén ugyanott.

Valami ezo-buli lehetett itt valamikor.
Hiába no, vízöntőben járunk, vagy mi.
De ezt azok tudják jobban, akik nem vágják mi a precesszió...

2011/11/23

META-l a kép

Vigyázat: unalmas és hosszú fejtegetés a metaadatok fölöttébb szükséges voltáról.

A múltkori képi tartalom védelméről szóló bejegyzések után pár hete úgy gondoltam, körülnézek néhány ismerős és ismeretlen naplóban. Találomra letöltöttem egy-egy fotót, amatőrök és profi fotósok oldaláról, sőt online újságokról is és belenéztem a metaadataikba.

Azt szerettem volna megtudni, milyen metaadatokkal látják el az emberek képeiket. A válasz egyszerű: szinte semmilyennel. Amatőrök esetében ez nem annyira meglepő, viszont jónéhány fotóból élő alkotó sem címkézi a képeit. Pontosabban néhányuknak megjelenik ugyan a neve, de semmi több. A többségnél azonban ez sem. Furcsa? Hosszas keresgélés után találtam csak egy képet, melynek az adatai annak rendje és módja szerint ki voltak töltve IPTC ajánlás szerint, de ez nem ér, mert stockfotó volt.

Kicsit olybá tűntek a merevlemezemre felhalmozott képek, ott egykupacban, mintha alkotójuk magukra hagyta volna őket. Ezek után, hogyan várható el a látogatóktól a jogszerű magatartás, mikor látják az érdektelenséget a fotós részéről? Ott egy fotó az interneten, talán már nem is az eredeti helyén, eredeti kontextusa talán már meg is szűnt, és semmi nyoma az alkotónak. Fel sem hívható, nincs egy név, se cím. Az információ pedig szabad akar lenni. Hibáztatható az, aki ezek után szabaddá teszi?

Gondoltam önkritikát gyakorlok és letöltök néhány saját fotót is, hiszen eddig nem sokat törődtem, milyen metaadatokkal vannak ellátva. Pár furcsaságot tapasztaltam. Pl. Picasaban nézve, egy képemnek minden joga fenn van tartva, ugyanaz a kép letöltve, metaadataiban Public Domain. Magyarázatot persze lehet találni rá, de természetes állapotnak nem nevezhető.

A helyzet tehát meglehetősen zavaros, úgy tűnik ugyanis, hogy semmilyen komoly szabványosítás nem történt, a vebtartalom kezelők belekontárkodnak a metaadatokba, a dörzsöltebb képlopók pedig egyenesen törlik az információkat. Ennek ellenére rajtunk áll, hogy a saját, illetve a látogatóink érdekében alkalmazzunk néhány lehetőséget, akkor is, ha az esetek egy részében ez fölöslegesnek bizonyul. Pár másodperc az egész, és egyszer még jól jöhet.

A magam részéről már régóta használom az IPTC kulcsszavazását a teljes gyűjteményemre a kereshetőség érdekében, persze csak magyarul és nem a szabvány szótár alapján. A naplósodás azt hiszem elegendő motiváció arra, hogy az alapvető adatokat ezentúl minden képembe beleírjam.