2012/11/27

When the clouds go marching in...

Első próbálkozás. A snittek egyenként 3-5 perc hosszúak, kb. 5-10 másodpercbe sűrítve. A framek egyenként feljavítva, mert rettentően kiégett a kép, majd újra videóvá alakítva.

Tanulságok:
- a D5000 nem egy muviméker,
- a Grimpix pedig annyit tud a mozgóképről amennyit kétezerben összeszedett. Sőt, még annyit sem. :(

2012/11/25

Ghost projekt


Búúú... Szellemek márpedig vannak. És valamire készülnek. Mumler úrnak igaza volt, lehet őket fotózni is. Csak észre ne vegyenek...

Más is csinál hasonlókat. Igazi szellemekkel...

2012/11/19

155 X makró? Dehogy...

Araszos harmonika-kihuzat (20cm), Helios objektív (58mm) és Raynox előtétlencsés mikroszkóp-örömködések a monitoron és a telefon kijelzőjén.
 Nem világos melyik kijelző-technológiákat látjuk kinagyítva, hiszen se szeri se száma a kijelzős fejlesztéseknek. 
 LG L206W monitor. Egy pixel mérete kb. 0,269 mm, vagyis az egyes színek kevesebb, mint egytized milliméter szélesek.
Motorola Defy + képernyője. 1 pixel kb. 0,096mm, ebben 6 korong foglal helyet. A gyári adat "kb." 265 ppi, saját mérés 264 ppi "fix", tehát az enyém a helyes :)
A nagyítás kiszámítása.
Adatok: 

D5000 lapkamérete: 23,6mm - 4288px
1px = 0,0055mm (most a Bayert felejtsük el)

LG panelmérete: 453mm - 1680px
1px = 0,269mm

1 monitorpixel lefotózva a monitoron (100%) 155 pixelen jelenik meg. Kézenfekvő lenne, hogy a nagyítás 155 X, de azért az mégsem.
Tehát 1 LG pixel  0,269mm a D5000 szenzornak 155 pixelén képeződik le, vagyis 155*0,0055mm =0,8525 milliméteren. A nagyítás tehát 0,8525 / 0,269 = 3,17 X. Ez már hihetőbb.

Mitől jelenik meg akkor az 1 lefotózott LG pixel ugyanazon a monitoron 155 pixelként?

Egy D5000 pixelt, ami 0,0055 mm, egy LG pixel mutat meg, vagyis 0,269 mm nagyságban látjuk. Itt tehát történik egy 0,269 / 0,0055 = 48,9 X nagyítás. Vagyis a monitor pixel, pusztán méretéből adódóan, ennyivel nagyobbnak mutat egy CMOS pixelt.

Az előző eredményt ezzel beszorozva: 48,9 * 3,17 = megkapjuk a 155 X nagyítást. Ettől látunk egy monitorpixelt 155 monitorpixelen.

A számításokat megismételve a telefonkijelzőre 3,26 X jött ki. Persze a pixelhatárok kiválasztása is hibaforrás, de a tárgytávolság sem volt azonos a két esetben, mivel akkor még nem volt tervben a számolgatás, meg értelme sincs újracsinálni, hiszen akkor az már nem lenne móka, csak munka.

Mindebből következik, hogy a fenti makró-szerkezet nagyítása kb.  3-3,5 X között található.

* közben kiderült, hogy inkább 4310px, vagy esetleg még több

2012/11/16

Raynox makroszkopikus leképezés


D5000 + 18-55 VR kitobjektív (55mm - végtelen) + RAYNOX M-250 nagyításának kiszámítása monitor segítségével.
Adatok: 
D5000  lapkamérete: 23,6mm - 4288px *
1px = 0,0055mm (most a Bayert felejtsük el)
LG panelmérete: 453mm - 1680px
1px = 0,269mm

Egy lefotózott monitorpixel 18,4 monitorpixelen jeleníthető meg (azért törtszám, mert a pontosabb mérés érdekében 10 pixel méretéből osztottuk vissza, így a mérési hiba tizedére csökkenthető)

Tehát monitoron 18,4 X nagyítást kapunk. A valóságban a leképezés aránya jóval kisebb. A CMOS 18,4 pixelének mérete: 18,4 * 0,0055 = 0,101mm. Tehát egy 0,269mm méretű objektum 0,101mm lesz az érzékelőn. Hát ez minden, csak nem nagyítás. De ha ezt a képet papírra nyomtatjuk 254 dpi-vel, akkor 19 pixel 1,9 milliméteres lesz. 1,9mm  / 0,269mm = 7 X nagyítás. Ez olyan, mintha egy három milliméteres hangya a képen 2 centis lenne. Na ez már valami.

Folytatása következik...

* közben kiderült, hogy inkább 4310px, vagy esetleg még több

2012/11/14

Várnéző - idegen civilizációval

Van öt perced? Ha igen, akkor kezdjük ezzel:



Fogarasból hazafelé a Mester úgy döntött megnézünk pár régi várat Európa innenső, multikulturális  boszorkánykonyhájában. Fogaras vára éppen felújítás alatt áll - ki tudja hány esztendeje. 
Szerintetek mi hiányzik a lőrésből? A fény?
Vagy csak a magyar szó?
A tavaly még volt bitófa. 



A vár körül kikerülhetetlen a hagymakupolás honfoglalás jelenléte. A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett katedrális elődje a kilencvenes években (persze, hogy ezerkilencszáz-kilencvenről van szó) épült fából, majd pár év múlva leégett. Ami utána idenőtt, csillogó tetőzetével remek világítótorony a fényre gyűlő későbbi nemzedéknek...
Aki játszott már az Age of Kings stratégiajátékkal, tisztában van vele, hogy egy parti megnyerhető erős hadsereggel, tűzzel és karddal, de úgy is, hogy csak katedrálist épít. Akár csak egyetlen egyet.  

Szép dolog a kultúra és annak sokszínűsége. De én annak sem örülnék, hogyha a Hargitára egyiptomi piramist építene valaki, vagy Istenszékére kelta megalitokat. És este Máréfalván az úton kolbászoló csordát sem tartom szent teheneknek. De én nem tudnék örülni egy Szent Margit katedrálisnak se, például Bukarestben...
Olyan az egész, mint egy velem született betegség... Megszokott korlátok, csak ezt ismerem, ez a természetes. Csak akkor tűnődünk el rajta, mikor leesik a körmünk, vagy csomókban hull a hajunk, csomó nő a bőrünk alatt, vagy hasogat valami belül, hogy igen, hát ez is amiatt van... S míg így szaporodik fogunkban az idegen anyag, úgy gondolom, mégiscsak jó helyen van a Gordon hegyen a Krisztus-kilátó

A következő a Kőhalmi vár volt. 2006-ban még így nézett ki, és tornacipőben ostromoltuk meg, hogy bejuthassunk. 

Szelíden, szépen és halkan, hogy az őr meg ne hallja.

Most felújítás alatt. Új kövek kerülnek a falba, Hol vannak azok a kövek, melyeket érintett a német, török, kuruc...
És hol vannak a magyarok?

Kőhalmi vár immár felújítva,  kőhalommal fotózva.
viszont a jövő előttünk romokban hever,
és ha nem akarjuk nem jön el.