2023/06/22

A szappanbubi filozófiája

Bezzeg Bélabá tutti nem írt filozófiájában a zokogó borról, pedig az milyen szép újkeresztény szimbólum, ahogy az elkeseredett szürkebarát beleszuszakolja keserves dugóját a könnyező leánykába (kinek a bőre Hamvas és édes). Csak olyan földhözragadt dolgokról álmodozott, hogy dejó lenne ha a nő kufirc után pizzává borrá változna. Véreres Weöres Sándornál meg az izzó galagonya változott síró leánnyá, ha a Hold rá fátylat eresztett... Hiába na, mindenkit taszigál a muszáj, de szerencsére azóta Bélabácsi jól van. 
Na de most komolyan. Állítólag a Marangoni-effektus miatt könnyezik könnyen a bor, vagy másképpen: 
lóg a bor lába, ami proli profi borszakértő-jósok körében alighanem nagy bebaszást prognosztizál. Vagy szép, kövér szappanbubikat.
Tudsz követni? Nem csodálom, mert ezeket inkább a magam szórakoztatására írom. Na nézd meg ezt is, aztán folytatjuk.


Csak az nem fotózott még szappanbubit, aki nem akart. Annyi mindenki körbejárta már a témát, hogy mi már nem is szaponítjuk tovább a dolgot, csak annyit teszünk hozzá, amit másnál nem láttunk. 

Eszközök: derítőlapok, erős lámpák (az élesség-állításhoz és a turbulencia megfigyeléséhez), még erősebb vakuk (a lehető legszűkebb rekesz érdekében), ezekhez mindenféle állványok, rádiós vakukioldók, kioldókábel, makro-előtét, ami csak van a házban. 

Nemcsak átcsillan a reflektor, de a derítőlap gyűrődései is jól tükröződnek.

Az a tapasztalatunk, hogy egyetlen kínai derítőlap (mondjuk fi60cm) a szappanbubin még durva becsillanást eredményez. Úgy próbáltuk elkerülni, hogy a vakura is húztunk egy kis tépőzáras derítőernyőt (kb. A4-es felület), ezt irányítottuk a derítőlapra araszos távolságból és ez már eléggé megszórta a fényt.  Ha elég erős a vaku (vagy jó sok van), akkor indirekt megvilágítást is ki lehetne próbálni, mondjuk a mennyezetről. A derítőlap alá fekete kartonból, vagy vászonból egy kis sötét fészket építettünk. 


Hogyan készül a tartós szappanbubi?

Hát ezt nem mi fogjuk megmondani. Tiszta sor, hogy a víznek van egy felületi feszültsége. Hogyan másképp sétálhatna a molnárpoloska, vagy a Jézuska a vízen?! Persze a Jézus ezt sós vízen csinálta, a molnárka meg édes vízben is meg tudja tenni.  De vajon ez az erő egyedül meg tudja magyarázni a szép szappanbubikat?

Azt is felszedtük az évek során, hogy a víz felületi feszültségét lerontja a hőmérséklet (hideg vízben mosogatás vs forró vízben), de ennél is sokkal jobban a szappan. 

Forrás
Forrás

Azt látjuk, hogy a szappan sokkal hatékonyabb felületi feszültségcsökkentő, mint a hőmérséklet, de koncentrációját nem érdemes nagyon növelni. A hideg viszont pont nagy felületi feszültséget jelent. Ezért illik a fagyasztott szappanbubit olyan farkasordító hidegben csinálni, amikor azelőtt megfagy, hogy elpukkanna (-15 alatt, de inkább -20 alatt). Ugyanakkor a nagyon meleg víz sem barátja a tartós hártyáknak, de lehet ha ez a túlzott párolgás miatt. Na itt kezd nem teljesen világos lenni a dolog. Mert például sok helyen hangsúlyozzák, hogy a felületaktív anyagnak le kell rontania a víz felületi feszültségét a jó szappanbubi érdekében, ugyanakkor kísérleteket látunk arra, hogy a szappanhártya képes drótokat rángatni a felületi feszültségével. Szóval akkor most mi van?  Az a gyanúnk, hogy a tökéletes felületi feszültség legyen egy kicsivel erősebb, mint amire azt gondolnátok, hogy én ilyenre gondolok

Forrás

Ha érdekel a szappanbubi bonctana, akkor nem vloggerektől és bloggerektől kellene utánaolvasni a van der Waals erőnek, meg a Marangoni effektusnak és hasonlóknak (hanem mondjuk innen).  Viszont nem kizárt, hogy egyszer csinálunk egy részletes kísérletet, amivel csomó kérdésre empirikus válaszokat találunk majd.

 
Bonyolítsuk.
Minden buborékfújó kisgyerek tudja, hogy a tartós szappanbubihoz glicerinre is szükség van. De mivel a glicerin felületi feszültségromboló hatása nem erősebb a szappannál, ezért arra következtetünk, hogy a glicerin nem a felületi feszültségnél támad, hanem inkább a párolgásgátlás terén. Ugyanis a párolgás öli a szappanbubit. Mindenesetre száraz környezetben kevésbé tartósak a hártyák, illetve az sem mindegy, hogy vizes, vagy száraz ujjal döfigéljük a szappanhártyát. Ugyanígy lehet a cukorsziruppal is, szerintünk az a viszkozitás terén erősíti a hártyát. Arról legalább egyértelműen látszik, hogy a vékonyrétegünket megvastagítja (az irizáló színek magenta-zöld felé tolódnak el).
A szappanbubira jelentősen hat a gravitáció, ami nemcsak a hártya felső részének elvékonyodását és végül elpattanását okozza, hanem a különféle koncentrációjú csöppecskék fel-le mozgását a hártya felületén (Marangoni hatás lenne ez is?). 

Folyékony mosogatószer és glicerin

Rengeteg tutti receptet lehet találni a tartós szappanbubihoz. Ezek a folyékony mosószer, víz és glicerin valamilyen arányú keverékei. Próbáltunk gyári (Lidlis) szappanlötyit és saját megoldásokat is, nem kell ide túl nagy vegyészet, a szappanbubi élettartamát általában növeli a glicerin vagy cukor hozzáadása, de pontos arányokkal nem érdemes monyolni. Hiszen nem kizárt, hogy a folyékony mosószerben is már eleve van valamennyi glicerin. Meg ugye víz is. Kell próbálgatni és ha a bubi képes kibírni 3-5 percet, akkor már jók vagyunk a fotózáshoz.

Cukorsziruppal ízesített hártya. 

Igazán bika-hártyákat jó vastag cukorszirup hozzáadásával lehet csinálni, nekünk sikerült 15-20cm átmérőjű (függőleges) hártyákat 48 órán keresztül is életben tartani szobakörülmények között, sajnos ennek az ára a magentásabb, zöldesebb irizálás, ami azt jelenti, hogy a hártya 2-3X vastagabb, mint cukor nélkül. 


Na és akkor minden megvan a fotózáshoz, már csak egy szívószál kell, amivel a színeket össze lehet bolondítani és amivel örvényeket lehet létrehozni. Ja akkor inkább fúvószál.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése