Konverterek, makrólencsék

Ok, tudjuk, nem szabad ilyeneket vásárolni, inkább el kell inni azt a pénzt, de a kíváncsiság akkor is nagy úr. Szóval a makró-előtét lencsék lesznek a téma, nem lesz szó a lencse-fordítókról, sem a kihuzatokról, makró-gyűrűkről. Csak és kizárólag az olyan lencsékről, amiket az objektív elé kell rakni.  De most nem adunk pénzt érte a kínainak, az évek során jó sok lencse összegyűlt, pl. van két szemüveglencsénk, egy nagylátószög-előtétünk, ami ugye általában egy szórólencséből és egy makró-előtétből van összecsavarozva, illetve van egy Raynox DCR-250 is, ami talán egyetlen vállalható fotós eszközünk. Ezekkel fogjuk a makró-matematikát végig játszani, 55, illetve 200 milliméteren.

Objektív mindenféle előtét nélkül végtelenre fokuszálva

+1 dioptria

+6 dioptria

+7 dioptria

makró-előtét, kb +11D

Raynox DCR-250, kb +8D

Az nagyjából már a Szevcsik-könyvek óta világos, hogyha egy gyűjtőlencsét dugunk a frontlencse elé, akkor a végtelenünk elvesz, ugyanakkor sokkal közelebb mehetünk a témához. De a felpimpelni kívánt objektív viselkedését hogyan befolyásolja egy adott +D dioptriás előtétlencse (képletek a wikiről)?

A max a végtelenre állított élességet jelenti, vagyis egy végtelenre állított objektíven, +3D előtéttel 0,333 méteren lesz az élesség.

a nagyítás pedig, ebben az esetben, mondjuk egy 55mm  fókusztávon 0,165 X  lesz. Amit úgy kell érteni, hogy ami a valóságban 145,5x97mm az fogja kitölteni a 24*16mm APSC szenzort. 

ez a képlet az objektív közelpontra fókuszáltságát írja le. Ha legközelebb 1,5 méterre fókuszálható, akkor +3D előtéttel ez 0,27 méterre módosul.

ebben az esetben a nagyításunk is picit más lesz, MX a nagyítás (mekkora objektum mekkora lesz a szenzoron), ehhez jön hozzá a DX+1 gain, ami 3*1,5m+1 esetén 5,5-ös nagyítást jelent.

Na jó, akkor lássuk a háztáji lencséinket, ezekre elvégezzük a számításokat, illetve végig is fotózzuk őket, aztán meglátjuk miket is mérünk a valóságban és hogy annak mennyi köze van az elméleti számításokhoz. A mérést azért nem túl igényesen csináltuk, a nagy helyigény miatt simán a padlóra tettük a mérőléccel ellátott fényforrást és hason csúszkálva közelítettük. Mivel a képet nem árulja el, honnan kell mérni a távolságokat ezért a szenzorsíktól és a frontlencsétől is leírtuk amit mértünk, a lencsénk optikai középpontját most untuk meghatározni. Elvégre nem tudományos kísérlet, hanem esti mókázás. 

Az 55-200mm lencse 55-ös végét végtelenre fókuszáltuk, majd szerre eléje dugdostuk a gyűjtőlencséket. Ezek egy részének tudjuk az értékeit (célirányosan vásároltuk), a gyűjtőlencséket könnyen be is lehet mérni, a szórólencséket már komplexebb beállítással lehetne meghatározni, de azt talán majd máskor. 

+1D - Xmax = 1/1, vagyis 1 méter. Az objektív elje és  téma között pont ennyit mértünk. Tehát semmiképpen sem a szenzor-téma távolságra vonatkozik a képlet. A nagyítás pedig, Mxmax = 0,055*1 = 0,055X

+6D - Xmax =  1/6, ez 16 centi, mi 14-et mértünk, Mxmax = 0,055*6 = 0,33X

makró-előtétgyűrű - na itt nem ,tudtuk pontosan hány dioptriás, mert a derék japánok úgy gondolták, minek az nekünk. de a frontlencse-téma táv 9centi lett, tehát Xmax = 9 = 1/D, ahonnan a D +11,1. Mxmax = 0,605X

Most az 55mm álláson a közelpontra fókuszáltunk, ami 100cm volt a szenzortól, de 84mm volt a frontlencsétől számítva.

Natúr 55mm, +1D, +6D, +11D

+1D - Xmin = 0,456m, a mi mérésünk 46cm, a közelpont-nagyítását, vagyis az Mx-et a normálfotóról lemért mérőskála és a szenzor méretének ismeretében számoltuk ki. 24mm, ami 4288px összesen 29centit látott, vagyis a nagyítás 0,083X. Ezt a képletbe helyettesítve (Mxmin = 0,083szorzó*(1D*0,84közelfókuszpont+1)  Mxmin = 0,15X nagyítást adott.

+6D Xmin = 0,14m, mi 16 centit mértünk. Mxmin = 0,5X

Makró-előtét - Xmin = 0,082, a mi mérésünk 9cm. Mxmin =  0,85X

Ekkor 200mm és a végtelen fókusz következett:

+1D, +6D, +11D, +7,7D

+1D - Xmax = 1m, mi 98centit mértünk. Mxmax = 0,2X

+6D - Xmax = 0,16m, a mérésünk 18cm. Mxmax =  1,2X - na itt kezdünk átlépni egy igazi makró-fotós doménbe.

makró-előtét - Xmax = 0,09m, nálunk 10cm. Mxmax = 2,2X

Raynox DCR-250 csak itt jutott eszünkbe, hogy ilyenünk is van, Ennek sem tudni a gyújtótávolságát, de fókusztávnak 0,13métert mértünk, tehát Xmax = 1/D = 0,13, ahonnan a D = 7,7. A Raynox adatlapja +8Dioptriát ír, de mi még azért is a 7,7D-vel számolunk. Mxmax = 1,54X

Most a 200 közelfókuszára fókuszálunk, ami 103cm

Natúr 200mm, +1D, +6D, +11D, +7,7D

+1D - Xmin = 0,5m, mi 45centit mértünk. A közelpont nagyítását szintén a befotózott méretskáláról határoztuk meg, vagyis 92,5mm került rá a 24mm szenzorunkra, vagyis 0,26X amivel számolnunk kell. Mxmin = 0,51X, a képről visszamért nagyítás 0,46X

+6D - Xmin = 0,14m, nekünk 16cm. Mxmin = 1,82X, a képről visszamért nagyítás 1,5X

makró-előtét - Xmin = 0,083m, nekünk 9cm. Mxmin = 3,13X, a képről visszamért pedig 2,9X

Raynox DCR-250 - Xmin = 0,115m, nálunk 12cm. Mxmin =  2,26X, a visszamért 2X

Apró észrevétel, hogy a nagyításban, a képről visszamért és a képlet által adott számok között van némi diszkrepancia. de sebaj. Ezt leszámítva elégedettek vagyunk a mérésekkel, tekintve a kísérlet körülményeit, ami simán feltételez +/- 5mm mérési hibát. Számolja ki aki akarja, hogy azzal mennyire lehet mellé lőni.