A makró-előtétlencsékkel kapcsolatban végeztünk méréseket és felmerült, hogy semmit se tudunk a többi előtét optikájáról. Például a nagylátószög-előtétekről, és a telekonverterekről, ez utóbbiból két típus is ismert, amit az objektív elé, és amit az objektív, meg a géptest közé kell helyezni.
Nagylátó-előtétünk nekünk is van, Giottos 0,5X, amiről ha lecsavarozzuk az első tagot, akkor a hátsó tag egy makró-előtét. Ezen ugyan semmit sem ír, de a múltkor bemértük, hogy nagyjából +11 dioptria.
Az első tag viszont egy irgalmatlan durva szórólencse (vagy lencse-kombó), a -9D szemüveglencsénél sokkal erősebb, de bemérni nem fogjuk. A 0,5X nem igazán tudjuk mire vonatkozik, mert a látószöget nem duplázza, a fókusztávolságot pedig nem felezi. Több kalkulátorral is kiszámoltattuk (1, 2, 3), de mind eltérő szögeket kaptunk, de egyiknek se volt köze a 0,5-höz.Tesztképek:
|
18mm |
|
35mm |
|
35mm + Nagylátó-előtét, hát nagyon nem hasonlít a 18mm-re. |
|
28mm, na ez már hasonlít az előbbi képkivágásra, csak kevésbé hordós |
Tehát látjuk, hogy egy 35mm látószögéből az előtét olyasmit csinál, mintha 28mm lenne. Egy fotós fórumon azt a tippet kaptuk, hátha valami okból lencsefelülettel számolnak, és hogyha a 0,5 négyzetgyökét vesszük, az már 0,7, amivel szorozva a 35millimétert az 24,5mm, ami közelebb van a 28 milliméterhez, mint a 18-hoz. Na itt abba is hagyjuk.
|
Natúr felvétel - 26mm |
|
26mm + nagylátó-előtét |
|
-3 dioptria előtét |
|
-6 dioptria előtét |
|
-9 dioptria előtét |
Azt vesszük észre, hogy minél konkávabb az előtét, annál életlenebb lesz a kép. Valószínűleg ezt orvosolandó áll egy nagylátó-előtét egy durva mínuszos és egy erős plusszos lencséből.
|
Az előtét első tagja, csak a szórólencse, a makrógyűrű nélkül. |
Jól látszik, hogy az előtétünk konkáv tagja -9 dioptriánál is sokkal több.
|
-9D szemüveglencse és +3 D szemüveglencse kombinációja, máris jobb az élesség, bár a látószög nyilván szűkebb, mint a -9D esetén |
|
-9D szemüveglencse és a Raynox makróelőtét (+8D). A látószög még szűkebb, de a képminőség jobb. |
A telekonverter (objektív és géptest közötti) állítólag csak egy
nagyító (egy szórólencse, vagy Barlow lencse) az objektív és a szenzor közé ékelve, ami a keletkezett kép közepét
kinagyítva adja tovább a szenzor felé. Nem duplázza a fókusztávot, hanem csak croppolja a képet, pont mint ahogyan a szenzorméret teszi. Azért használnak 1,4X és 2X telekonvertereket, mert ezek pont egy, illetve két fényértéket veszítenek (gyökkettes szorzás). Mi ezt úgy próbáltuk ki, hogy az objektív (55mm) és a gép közé betettük a nagylátószögű előtétünk konkáv tagját (amit a fentieknél használtunk).
|
55mm |
|
55mm és a házi telekonverter (erős szórólencse az objektív és géptest között). |
A telekonverter előtét egy másik megoldás, ezt a szűrőfoglalatba szokás csavarni és gyakorlatilag egy Kepler-távcső. Ami egy gyűjtőlencséből készített objektív és egy szórólencséből készített okulár, ami helyes állasú, enyhén nagyított virtuális képet ad (színházi távcső).
Mivel a két lencse távolsága sem mindegy (de semmit se találtunk erről a neten), mi egy makrókihuzatba ragasztottuk be a lencséket. Elől egy gyűjtőlencse (+3D szemüveglencse) az objektív, hátulra pedig a nagylátóelőtét szóró tagja került okulárnak.
|
200mm natúr |
|
200mm + telekonverter előtét |
|
200mm + telekonverter (objektív és gép között) |
A két módszer képminőségbeli különbsége semmit sem jelent. Csak a mi igénytelenségünket tükrözi, ahogy ezeket a mindenféle összeállításokat összeszigszalagoztuk és a fényútba dugdostuk. Csak az elv érdekelt, amúgy nem tervezünk ilyen cuccokat gyártani, se vásárolni. Az autók rendszámát meg nem retusáljuk ki. Aki ilyen majom, hogy leparkolja a járdát, az így járt.
Plusz egy érdekesség: Zoomlencse szimulátor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése